Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS TELJES ÜLÉSÉRŐL Az Országos Szabad Művelődési Tanács március 13-án tartotta évi rendes közgyűlését (teljes ülését). Karácsony Sándor elnöki megnyitója után (lásd az Oj Szántás márciusi számát) Nagy Miklós államtitkár üdvözölte a közgyűlést a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter nevében. Többek között a következőket mondotta: — Amikor a szabadművelődés munkájának jelentőségét kívánom hangsúlyozni, egy első pillanatra különösen pedagógus ember szájából paradoxnak tűnő megállapítására kell utalnom. Arra, hogy a kötelező iskolai kor, a 6-tól 11 éves korig terjedő gyermekkor, nem a tanulásnak a kora. Ezt nekünk pedagógusoknak is el kell ismernünk. Ebben a korban a gyermek életeleme a játék és nem a tanulás. Ezért látjuk, hogy a gyermekek 80»/o-a nem szívesen foglalkozik a tantárgyakkal, mesterségesen kell sokszor érdeklődésüket felkelteni a tanulás iránt. Á gyermek az iskolában elsősorban kedvet kell, hogy kapjon a művelődésre, de maga a művelődés tulajdonképen a későbbi évek feladata. Más oldalról is alá tudjuk támasztani ezt a véleményünket azzal a tapasztalattal, hogy mindazok, akik az életben komoly eredményt értek el, tudásuk legnagyobb részét legtöbbször nem az iskolában, hanem az iskolai kor után szerezték meg. Ha ennek a tanulságát le akarjuk vonni a magunk számára, azonnal megnő a szabadművelődés jelentősége a szemünkben A szabadművelődés ügyét a kultuszkormányzat egyik legfontosabb ügyének kell tekintenünk. Nem maradhat elhanyagolt Hamupipőke ez a része az általános művelődéspolitikának, hanem egyik legfontosabb része kell, hogy legyen. Mert ez a szabadművelődés szolgáltatja a szilárd alapot annak a demokratikus Magyarországnak, amit el akarunk érni mindnyájan a jövendőben. Ezután Szabó Árpád, 1946 áprilisától 1946 szeptember 30-ig a Tanács első főtitkára, olvasta fel a jelentését. Jelentéséből kitűnik, hogy bár a Tanács tagjainak kinevezése még 1945 végén megtörténj a vezetőségé azonban csak sokkal később, nevezetesen az alelnöké 1946 elején, az elnöké márciusban, a főtitkáré áprilisban, a titkároké májusban, így érdemleges munka psak júniusban indulhatott. A nyár a bizottságok (politikai, szakmai, nevelési) és albizottságok (irodalmi művészeti, tudományos, szervezeti) megalakításával, a bizottságok munkatervének elkészítésével telt el. Még a nyár folyamán sikerült egy autót is venni. Megtörténtek bz első lépések a társadalmi egyesületek kultúrprogramjának összeegyeztetésére is egy ifjúsági és egy női ankét formájában. Még a nyár folyamán érett meg a szabadművelődési ügyosztály és a Tanács együttműködésének gyümölcseként a szabadiskolák tan terve és utasítása. Egész nyáron folytak az ország különböző tájain az ügyosztály által rendezett konferenciák, a Tanács elnöke és titkárai mindegyiken részt vettek. Szeptember végére egész világosan megrajzolódtak a Tanács munkájának irányvonalai, a munka újszerűségéből természetszerűleg következő első tétovázások után megindulhatott a nagyobb tempójú és arányú s látható eredményekben is egyre gazdagodó szabadművelődés. Karácsony Sándor meleg köszönetét fejezte ki Szabó Árpád szervező munkájáért s egyben bejelentette, hogy a Tanács további munkájáról a jelenlegi főtitkár: Barczán Endre fog beszámolni. Barczán Endre jelentésében részletes képet rajzolt a Tanács egyéves munkájáról. Nagy terjedelme miatt a jelentésnek csak egyes részleteit közöljük. Elvi tisztázódás A konferenciák, vidéki látogatások, az ügyosztályhoz és a Tanácshoz beérkező levelek sőt a tanácstagok magatartása és a sajtó megnyilatkozásai azt mutatták, hogy a legsürgősebb feladat a szabadművelődés fogalmának meghatározása és nagyon éles elkülönítése a régi népműveléstől. Minden alkalmat felhasználtunk annak hangoztatására, hogy míg a 223
