Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
— A többi is mind szépirodalom? — Nem, sőt talán több is az ismeretterjesztő könyv. Van két irodalomtörténet, Jankovich Ferencé és Szerb Antalé, itt van Acsády jobbágy történelme és Erdeinek a magyar paraszttársadalomról írt könyve, Karácsony Sándor munkái, Veres Péter parasztfiúkhoz irt levelei (Mit ér az ember, ha magyar), 3—3 egészségi könyv. Boldizsár Iván dán népfőiskolákról írt könyve minden könyvtárba 2—2 példányban kerül. Ugyancsak mindegyikbe jut Rácz György remek könyvéből is (A korszerű parasztház). Illyés a ,.Puszták népé“-vel és „Petőfi“-vel, Révai, Justus több könyvével szerepel, Jócsik közgazdasági könyve, Darvas „Egy paraszt család története“ című műve — kb. ezek az ismeretterjesztő könyvek. — Mezőgazdasági szakkönyvek is vannak? — A Földmluelésügyi Minisztérium adott minden könyvtárba egy 15 kötetből álló szakkönyvsorozatot. Ezenkívül a Szabad Föld 40 füzete sorában is számos nagyszerű gazdasági ismertetés található. — Hát daloskönyv? — Minden ládában 3—3 kötet „Szép magyar dalok“, azonkívül Volly gyűjtései és Bállá Péter „A magyar népdal kistükre“ című könyve... — S mi van akkor mégis a regényirodalomból? — Akad az is szép számmaf. Tamási Áron, Móra, Mikszáth, Nagy István, Oláh Gábor, Szabó Pál, Kassák, Kovái, Bakó József, Bözödy, Balázs Ferenc és mások írásai. Szerettünk volna még Jókai és Móricz regényeket venni használt állapotban, nagyon olcsó lett volna, de már nem futotta rá a pénzünk... Színdarabokat viszont nem tettünk a ládákba, csak a jegyzéküket, mely 40 jó színdarabot tartalmaz. Az ebből a jegyzékből kiválasztott darabokat aztán a központ megküldi, így olcsón értékes darabokhoz juthat mindenki. — Meddig marad egy helyt a könyvtár? — 6—8 hétig, aztán vándorol tovább. Persze azt szeretnénk, hogy ahol felébredt az olvasási igény, ott ne maradnának már könyvtár nélkül, hanem új könyvtárat kapjanak. A könyvtár útját a járási ügy vezető intézi s ő ellenőrzi a forgalmat is a kölcsönzőnaplókból. Ahol nincs kelendősége a könyvnek, onnan elviszi más, szomjasabb szellemiségű községbe. — A kölcsönzési díj mennyi? — Hetenként és kötetenként 20 fillér. Ezt is csak azért kérjük, hogy jobban megbecsüljék, amit kapnak, meg aztán ezzel is segítünk a könyvtár gyarapításában. Mert minden könyvtárat 400 kötetre szeretnénk felkerekíteni. Beszéd közben sok apró ládácskára téved tekintetünk. Van köztük hosszabb, rövidebb. — Hát ezek mirevalók? — Ezekben diapozitív vetítőgépek vannak. Egyenlőre ebből is csak egyet kap minden járás, ez a sok hosszúkás láda meg a diapozitív lemez szállítására szolgál. A megyei központból kiküldjük a kért sorozatokat, hozzátartozó előadással együtt. — Reméljük lesz nem sokára keskenyfilm vetítőgép is? — Már van is, egyelőre négy. Ezeket azonban nem a járásokba adjuk ki, hanem legjobb szabadiskoláink, tanfolyamaink között vándorolnak. Ma már kevés az elröppenő szó, könyvvel, vetítéssel lehet csak élményszerű művelődést adni. Éppen most szervezzük mozgófényképszolgálatunkat is, még a villanyvezeték nélküli falvakon, tanyákon is jó hangos filmeket nézhetnek nemsokára. Barátunk néhány elismerő szót szól, de ha őszinte vagyok, félbe kell szakítsam: — Semmi ez még, csak azért fontos, mert kezdet. Mind több és több vándorkönyvtárat küldünk ki ezután s nem lesz már hónap, mikor ne vásárolnánk könyvet. Havas Gábor 209
