Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
az Emergé népi tánccsoportja emelkedett ki a többi közül. Kalotaszegi verbunkos számuk hamisítatlan színességével és friss mozgalmasságával megközelítette a közelmúltban nálunk járt orosz táncegyüttesek színvonalát is. Munkás-táncmozgalmunknak van egy iránya, amely még a múlt munkás-romantikáját képviseli. Nem politikai ' kihangsúlyozóttságában van a hiba, hanem abban a zárt falansztert formában, amely ma már nem fejezi ki a felszabadult embert és nem tartalmazza nemzeti sajátságunk jellegzetes jegyeit sem. Tervbe vettük, hogy a verseny lezajlása után Nagybudapest minden üzemében felállítunk népi tánccsoporlot. Már most felszólítjuk mindazokat a táncoklalókat, akik hajlandók bekapcsolódni munkánkba, csatlakozzanak mozgalmunkhoz. A magyar munkáskultúrának fordulópontját jelenti a most folyó verseny. A hamis munkásműkedvelés és az ál-münkáskultúra szelleme egyre jobban kiszorul a szociális művészi és a népi kultúrtörekvések mellett. Egyelőre még nem bontakozott ki tisztán, öntudatosan az új stílus, de az erők megindultak a kijelölt úton. Üj népi munkáskultúrára van szükségünkI Ennek a kialakítására azonban egyedül vállalkozni nem tudunk. Találkozniok kell egyik oldalon a népi, másik oldalon a munkás-kultúra művelőinek, hogy a kettő találkozásából fejlődjék ld az új magyar népi tömegkultúra. Szendrő Ferenc 18 JÁRÁSI VÁNDORKÖNYVTÁR ELINDUL A mai ember már nem élhet meg könyv nélkül. A könyv annyira hozzátartozik az egyéni éleihez, mint a lélekzés. Móricz Zsigmond Népünk művelődése előtt szabad a tér, de hiányzik kezéből a művelődés egyik első eszköze: a jó könyv. Iszonytatóaii drága a jó könyv és falura még mutatóba se igen kerül. Nagy hát az örömünk, hogy Pest megye útnak indíthatja járásaiba 18 vándorkönyvtárát. Nagy a sürgés-forgás Pest megye szabadművelődési felügyelőségén. Barnára pácolt, léglaformájú, polcokkal tagolt ládikák sorakoznak az udvaron. Mindenki látni akarja mégegyszer tartalmukat. Az egyik érdeklődő meglepetve kérdi: — Hát ti csupa új könyvet küldtük1? — Csupa újat. Próbálkoztunk először könyvgyüjléssel is, begyült vagy ^ 400 kötet, de a kiadóktól kapott néhány könyvön kívül alig volt értékes közöttük. Ezeket persze besoroztuk a többi közé, a könyvtár többi kötetét meg vettük ... — Vettétek? De hiszen egy ládában több mint 100 könyv van. Tizennyolcszor ... Honnan volt ennyi pénzetek ? — Megállapodtunk egy könyvterjesztő szövetkezettel. Félév alatt egyenlő havi részletekben fizetjük ki a számlát. — De így drágább, úgy-e? — Nem. Minden fillérért verekszünk. A részletfizetés ellenére is 15o/o engedményt kaptunk. Jó nézni a sok borítólapos új könyvet. Közelebb lépünk. — Verses könyv van-e köztük? — A „Legszebb versek könyve“ 3—3 példányban. Aztán Petőfi, Arany, József Attila összes versei. Meg aztán a Tojdi-trilógia és a „Kalevala.“ Ady hiányzik... Ez nagyon fáj. A kiadópolitika nem engedi Adyt igazi örököséhez, a néphez. 208
