Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
A MUNKÁS NÉP ÜNNEPE Nemzeti ünnepeink közé új ünnep sorolódott. Május elsejét mindinkább megünneplik városaink mellett a falvak is, munkásokkal együtt dolgozó parasztok és értelmiségiek. A parasztság régóta megkülönbözteti május elsejét a többi szürke naptól, ez a nap a tavaszt jelenti, a szabadságot, a vetések gyors növekedését, új termés, új kenyér reményét. A falusi 'ifjak május-fát állítanak ezen a napon kedvesük háza elé. Mégis mikor május elseje megünnepléséről beszélünk, nem ezek a falusi emlékek jutnak elsősorban eszünkbe, hanem a munkások, szorosabban az ipari munkások ünnepe. 1889-ben Párizsban úgy döntöttek a világ munkásmozgalmainak vezetői, hogy ezen a napon minden évben leállnak a gyárak, megáll a munka az ipari üzemekben és a munkások ünnepelnek. De hogyan? Az első május elsejék a 8 órás munkaidő bevezetésének a követelésével forrtak össze s ez az ünnep később is mindig a munkások legégetőbb kérdéseiben való harcos állásfoglalást jelentette. Alig 15 évvel az első május elseje után háború réme fenyegette a világot s akkor ez az ünnep a legszorosabban kapcsolódott össze a békéért folytatott harccal is. A munkabeszüntetéssel, gyűlésekkel, sőt még a tömeges kirándulásokkal is a háború ellen tüntettek a munkások. Mit jelentett május elseje a munkásoknak? Nem egyszerűen munkaszünetet. Ezt mindenki láthatta, ha az együttes kirándulásra vagy gyűlésre menő munkásokkal találkozott. Ez az ünnep erőt, önbizalmat adott a legnehezebb időkben is, egyszerű emberek, a gépek robotosai ezen a napon reáébredtek, hogy hatalom van a kezűkben, reájötteky hogy nélkülük nem termelnek a gépek és a gyárosok tehetetlenek, ha egyszer ők leteszik a munkát. Nem csendes ünneplés volt ez. A munkásmozgalom ellenségei mindent elkövettek, hogy ne legyen ünneppé ez a nap, igénybe vették a rendőrséget s elbocsátották az ünneplőket munkahelyükről, ahol a munkások ezt szervezettségükkel nem tudták megakadályozni. Különösen az első világháború után sok országban, hazánkban is, nehéz évek jártak a munkásmozgalomra, mégis május elseje ünnep maradt, sőt a jelentősége megnőtt. Ez az ünnep, éppenúgy, mint maga a munkásmozgalom, a fasizmus elleni harcot szolgálta és ebben találkozott az egész magyar nép érdekeivel. Mit jelent május elseje ma a magyar dolgozóknak, a magyar népnek? Ma sem csökkent ennek a napnak a jelentősége. A dolgozóknak szükségük van ma is arra a büszke öntudatra, amit ennek a napnak hatalmas felvonulásai és ünnepségei és a múlt ünnepek emléke ad valamennyiünknek. De van új értelme is ennek az ünnepnek. Május elseje ünneplésében összekapcsolódik a falusi nép ünnepe a munkások legszebb tradícióival. Ma ezen a napon azt a szövetséget is ünnepeljük, ami megteremtődött és egyre erősödik a magyar dolgozók: munkások, parasztok és értelmiségiek között. Ez az új tartalom ad új értelmet május elsejének és ez teszi az egész magyar nép, a magyar nemzet ünnepévé. 202
