Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-03-01 / 3. szám

KRÓNIKA ORTUTAY GYULA AZ ŰJ KUL­TUSZ MINISZTER. A köztársasági elnök Ortutay Ggula egg. ng. r. tanárt, a Rádió elnökét, az Orszá­gos Szabad Művelődési Tanács tag­ját nevezte ki vallás- és közoktatás­ügyi miniszterré. Az Országos Szabadművelődési Tanács március 13-án tartott teljes üléséről (közgyűléséről) és a szabad­­művelődési ügyvezetők és vidéki tanárok képviselőinek három napos konferenciájáról következő szá­munkban fogunk beszámolni. Nemzetközi irodalmi csereközpon­tot állít fel a UNESCO. A csere­központ anyaga nemzetközi novella-, vers- és esszé-cserét tesz lehetővé a tagállamok között. A központ a hozzá befutó irodalmi műveket meg­bírálja, lefordíttatja, a kiadók a köz­ponthoz fordulhatnak értékes alkotá­sokért. A UNESCO ezenkívül Nem­zetközi Színházi Intézetet állít fel. Működésében a Nemzetközi Pen Club támogatja és így ezekbe a mun­kákba a Magyar Pen Clubot is bele­vonják. A DEMOKRATIKUS KÖNYVKI­ADÁS PROBLÉMÁIRÓL rendezett vitaestet a Valóság Kör. A vitaest előadója, Czibor János, azt fejte­gette, hogg a magyar kiadók nagy­része nem találta meg és nem is kereste a kapcsolatot a dolgozó tömegekhez. Kiadványaik nagy ré­sze a polgárság számára készül, olyan árakon, hogy a dolgozók nem is vásárolhattak könyvet. Ennek tulajdonítható, hogy a magyar pa­raszt nem ismerhette men még olyan író műveit sem, mint Móricz Zsigmond. Egyetlen megoldásnak népszerű kiállítású, olcsó könyvek kiadását látja, hogy azok eljuthassa­nak a dolgozókhoz. Ponyvafüzetek formájában kellene terjeszteni a ha­ladó szellemű, színvonalas magyar és külföldi irodalmat. A vita so­rán Barabás Tibor üzemi és falusi könyvtárak létesítésével látta meg­oldhatónak a demokratikus könyv­kiadás problémáit. Tímár Andor a könyvkiadók álláspontját védte. Zelk Zoltán azt hangoztatta, hogy a könyvkiadás nem csupán üzleti kérdés akkor, amikor az ország dolgozó rétegei annyi áldozatot vál­lalnak s nem tartja valónak azt az állítást, hogy nincs elég kiadásra váró magyar kézirat, mert a kiadók — a dolgozók szempontjából — nagyrészt ismeretlen kéziratnak te­kinthetik kétszáz esztendő magyar irodalmát. Illyés Gyula külföldi útjáról visz­­szaérkezve a következőket mondotta az egyik napilap munkatársának: Bennünket nem a kormány kül­dött ki Svájcba, hanem meghívtak. Igyekeztünk az összeköttetést meg­teremteni svájci és magyar irodalmi körök között. Jártam Rómában, ahol olasz írókkal folytattam be­szélgetést. Onnan Párisba utaztam, öt hétig tartózkodtam a francia fővárosban. Azt tapasztaltam, hogy a magyarságnak jó híre van a világban, mindenüti szívesen fogad­tak. Felkerestem fiatalkori barátai­mat, Aragon-1, Eluard-1 s sok érde­kes dologról beszélgettünk. A magyar filmgyártás hathatós megsegítése érdekében Rajk László belügyminiszter aláírta azt a rendele­tet, amelynek alapján a kormány az ezután készülő magyar filmek­hez 150.000 forint kölcsönt folyósít. A filmeket a Művészeti Tanács bí­rálja el és művészi értékük szerint három kategóriába sorolja. Az első osztályba kerülő filmek gyártásához adott kölcsönt nem kell visszafizetni, a második osztálybeliek a kölcsönt részletekben fizethetik vissza, a har­madik osztálynál a gyártóknak a köl­csönt záros határidőn belül kell visz­­szafizetni egy összegben. A főváros felveszi a 'kultúrkap­­csolatokat a román fővárossal. Rövi­desen sorrakerülnek a tárgyalások Relgráddal és Prágával is. Hibaigazítás: Februári számunk­ban a 83. oldalon Vajda János verse második versszakának első sora helyesen így hangzik: Csillagvilágok fénylő táborán át... 178

Next

/
Thumbnails
Contents