Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-03-01 / 3. szám
KRÓNIKA ORTUTAY GYULA AZ ŰJ KULTUSZ MINISZTER. A köztársasági elnök Ortutay Ggula egg. ng. r. tanárt, a Rádió elnökét, az Országos Szabad Művelődési Tanács tagját nevezte ki vallás- és közoktatásügyi miniszterré. Az Országos Szabadművelődési Tanács március 13-án tartott teljes üléséről (közgyűléséről) és a szabadművelődési ügyvezetők és vidéki tanárok képviselőinek három napos konferenciájáról következő számunkban fogunk beszámolni. Nemzetközi irodalmi csereközpontot állít fel a UNESCO. A csereközpont anyaga nemzetközi novella-, vers- és esszé-cserét tesz lehetővé a tagállamok között. A központ a hozzá befutó irodalmi műveket megbírálja, lefordíttatja, a kiadók a központhoz fordulhatnak értékes alkotásokért. A UNESCO ezenkívül Nemzetközi Színházi Intézetet állít fel. Működésében a Nemzetközi Pen Club támogatja és így ezekbe a munkákba a Magyar Pen Clubot is belevonják. A DEMOKRATIKUS KÖNYVKIADÁS PROBLÉMÁIRÓL rendezett vitaestet a Valóság Kör. A vitaest előadója, Czibor János, azt fejtegette, hogg a magyar kiadók nagyrésze nem találta meg és nem is kereste a kapcsolatot a dolgozó tömegekhez. Kiadványaik nagy része a polgárság számára készül, olyan árakon, hogy a dolgozók nem is vásárolhattak könyvet. Ennek tulajdonítható, hogy a magyar paraszt nem ismerhette men még olyan író műveit sem, mint Móricz Zsigmond. Egyetlen megoldásnak népszerű kiállítású, olcsó könyvek kiadását látja, hogy azok eljuthassanak a dolgozókhoz. Ponyvafüzetek formájában kellene terjeszteni a haladó szellemű, színvonalas magyar és külföldi irodalmat. A vita során Barabás Tibor üzemi és falusi könyvtárak létesítésével látta megoldhatónak a demokratikus könyvkiadás problémáit. Tímár Andor a könyvkiadók álláspontját védte. Zelk Zoltán azt hangoztatta, hogy a könyvkiadás nem csupán üzleti kérdés akkor, amikor az ország dolgozó rétegei annyi áldozatot vállalnak s nem tartja valónak azt az állítást, hogy nincs elég kiadásra váró magyar kézirat, mert a kiadók — a dolgozók szempontjából — nagyrészt ismeretlen kéziratnak tekinthetik kétszáz esztendő magyar irodalmát. Illyés Gyula külföldi útjáról viszszaérkezve a következőket mondotta az egyik napilap munkatársának: Bennünket nem a kormány küldött ki Svájcba, hanem meghívtak. Igyekeztünk az összeköttetést megteremteni svájci és magyar irodalmi körök között. Jártam Rómában, ahol olasz írókkal folytattam beszélgetést. Onnan Párisba utaztam, öt hétig tartózkodtam a francia fővárosban. Azt tapasztaltam, hogy a magyarságnak jó híre van a világban, mindenüti szívesen fogadtak. Felkerestem fiatalkori barátaimat, Aragon-1, Eluard-1 s sok érdekes dologról beszélgettünk. A magyar filmgyártás hathatós megsegítése érdekében Rajk László belügyminiszter aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján a kormány az ezután készülő magyar filmekhez 150.000 forint kölcsönt folyósít. A filmeket a Művészeti Tanács bírálja el és művészi értékük szerint három kategóriába sorolja. Az első osztályba kerülő filmek gyártásához adott kölcsönt nem kell visszafizetni, a második osztálybeliek a kölcsönt részletekben fizethetik vissza, a harmadik osztálynál a gyártóknak a kölcsönt záros határidőn belül kell viszszafizetni egy összegben. A főváros felveszi a 'kultúrkapcsolatokat a román fővárossal. Rövidesen sorrakerülnek a tárgyalások Relgráddal és Prágával is. Hibaigazítás: Februári számunkban a 83. oldalon Vajda János verse második versszakának első sora helyesen így hangzik: Csillagvilágok fénylő táborán át... 178
