Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-03-01 / 3. szám
módjával, hatásával és az ember védekező eljárásaival s az a benyomásunk, hogy gyarapodott az „általános műveltségünk.“ Hogy a mü hatása ennyi, nem a mü hibája, hanem az egész népszerűsítési kérdés tisztázatlanságának a következménye. A fordítás baklövéseiért és nvelvi gyengeségéért sem a fordítót tesszük felelőssé, hanem tudományos nyelvünk gyökértelenségét, sorvadtságát. Kontra György KISS MIHÁLY: A betevő falat (Misztótfalusi). A Misztótfalusi népművelő sorozata már nagyobb igénnyel lép elénk. Nem elégszik meg a középiskolás műveltség gyarapításával, hanem tudomásul veszi és ebben az első számban végig figyelemmel is kíséri a nép valóságos igényeit és adottságait. A mű az Álföldön töltött hoszszú és küzdelmes orvosi életről tanúskodik, sőt még ennél is többről: a probléma véres komolysággal való megéléséről. Népünk táplálkozása megcsúfolása tudományos felfogásunknak, mégis jóformán lehetetlen a felvilágosító munka. írásban nem is láttunk eddig bíztató kísérletet erre. Ez az. A nép észjárásába, nyelvébe, szokásaiba igyekszik beíeötvözni a legmodernebb tudományos felfogást. Népünk lesz a megmondhatója, hogy milyen eredménnyel. Nem tagadhatjuk, hogy szemünkben igen életesnek tűnik ez a nagy kísérlet, azonban azt sem hallgathatjuk el, hogy csak első lépésnek tekintjük. Nagyon örülünk, hogy a modern tudományt a hagyományokra próbálja alapítani és hogy a szaktudós sívár nyelve helyett klasszikusainktól és a néptől tanult kifejezési módon próbálja megértetni magát. Az emlékezetfrissítő rigmusokat Csiger Iván faragta — mondja a könw elején lévő megjegyzés s valóban az a benyomásunk, hogy minden jószándéka és szellemessége mellett is — faragványok ezek, melyek aligha számíthatnak a Hármas kistükör rigmusainak hosszú életére. Kontra György KANADAI MAGYAROK NAGY KÉPES NAPTÁRA (Magyar Kiadó Vállalat, Toronto). Tengerentúlról érkezett 256 oldalas, nagyformátumú, jó nyomdai kiállítású magyar naptár. Első oldalán Adv Endre „Az Isten harsonája“ c. versét közli. Bőven foglalkozik a Brit Egyesült Királyság és külön Kanada közéleti eseményeivel, de nagyon sok hazai képet is látunk: Budapest romjait és a háború magyarországi pusztítását. A képanyag uralkodó többségét azután a kanadai magyarok demokratikus helyi szövetségeinek „piknikjei“1 adják. A kis helyi közösségek mosolygós fiatalsága már az „amerikai ifjúság“. „Keep smiling“ az arcokon, előttük tábla: „Magara Falls Petőfi Ifj. Csoportja“ , „Torontói Ady Ifjúsági Klub“, „Lethbridgei Szabad Magyarok Egyesülése“ és így tovább. A szépirodalmi rész Móricz, Tamási, Nagy Lajos, Nagy István, Kovái Lőrinc, Hunyadi Sándor, Karinthy, Illés Béla prózai munkáiból ad ízelítőt, Járdányi Pál a népi zenéről, népi politikáról ír. Az ismeretterjesztő rész irodalmi és fizikai vonatkozású, a naptárból teljesen hiányzik az itthon megszokott mezőgazdasági ismeretközlés és tanácsadás. A kanadai magyarok: bányászok, műszerészek, gyári munkások. S ha van köztük néhány farmer, az bizonyára megfelelőbb szakkönyveket talál és nem — egyetlen könyve a kalendárium. Merőben különböző életforma ez már a mienkétől. Igen csak kellett a szerkesztőknek vigyázni, hogy a mai Magyarország demokratikus eltökéltségét és a kanadai magyarok életét eredményesen összekapcsolják és ebből a szempontból, bizony, elismerést érdemelnek. A szétszóródott magyarság szellemi öszszetartása nehéz, de nem sikertelen feladat. Komáromy József 174 J
