Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-03-01 / 3. szám
nagyobb természetességgel. Nagy sikert jósolnánk, ha ifjúsági előadásokat rendeznének a darabból: ifjúságunk is remekül mulatna egy végig fordulatos vígjátékon, a fiatal színészek is felszabadultabban mozognának s néhány előadás során is sokat fejlődhetnének. Victor János FILM SZERELMEK VÁROSA (Francia film). Múlt század elején Párizsban játszódik és sorsokat mutogat. Meséje elmondva bárgyúnak hatna, mert értelmét csak hősei egyénisége adja. Ezek a hősök kicsit betegek és kicsit furcsák: bomló társadalom bomló életei. A tömegből már kivetődtek: arisztokrata az egyik, közveszélyes bűnöző a másik, színész a harmadik, idegbeteg némajátékos a negyedik s az ötödik, áz aszszony: bukottan ívelő élet. Ezek a sorsok kuszálódnak össze egymással tragikus módra. Az egyetlen igazi szerelem, ami halál helyett az életet jelentené, beteljesületlen marad. Egyik hősünk gyilkos golyótól hal meg, másik hóhér kötelétől, harmadik színpadon játssza tovább az élet tragikumát, az aszszony sorsa a semmibe vész, szívbéli szerelmesét, Baptiste-ot pedig elsodorja, eltapossa a farsangoló tömeg. Talán jól is teszi; aki a közös sors helyett csak a magáéval vívódik, úgy is mind a halál felé tart. Igaz ez a film és szép. Szimbólumának művészi hitele hitelessé és széppé teszi műiden jelenetét. Nincsen benne egy csepp törés, szakadás, a maga nemében tökéletes mű. Tökéletesen és igen-igen szépen mutatja a betelő halált. ALEXANDER NYEVSZKY, A JÉGMEZŐK LOVAGJA(Orosz film). A XIII. században pappal, oltárral, orgonával, kereszttel, inkvizíciós szerszámokkal, páncéllal és dárdával felszerelt német lovagok betörnek Oroszországba. Pszkov városát felégetik, a hősöket kötélre aggatják, a gyerekeket, asszonyokat tűzbehajigálják. Ám felkel Alexander Nyevszky herceg, a legendás hős, serege élén szembeszáll a páncélosok rémes rohamával, szétveri őket, ki fejszétől pusztul el, ki dárdától, ki nyíltól, ki a széthasadozó jég alá bukva fullad a tó vizébe a németek közül. Érdekes kísérlet ez a film. Nyugati filmhez szokott szemnek kicsit meglepő. Mert azoknál minden jelenet azt szolgálja: megint tegyünk egy lépést a végkifejlet felé, megint egyet, megint egyet. Nem sza- <• bad egy jelenetnél sokáig időzni, mert jaj, sietni kell, nem várhatunk, nem várhatunk. Ez a film egészen más. A film meséje ennyi: a németek betörnek, a herceg kiveri őket. Ezt a keretet pedig nem össze-vissza bonyolódó eseményhálózat tölti ki, csak alig néhány grandiózus jelenet. Ezek a jelenetek majdnem önálló egységek, sokszor szinte azt érezzük: magamagukért vannak, nem a végső csattanóért. Csattanó egyébként nem is igen van. A második érdekesség: a tömegek felvonultatása. Emberek százai, sőt ezrei mozognak előttünk. A csatajelenet, bár kicsit túl színpadias (nem mutat se ömlő vért, se levágott fejeket), mégis lenyűgöző. A film zenéje nagyon szép, ez maga is nagyot emel az értékén. Mrs. MINIVER (Amerikai film). Miniver nagyságos asszony angol jó középosztálybeli nő. A háború kitöréséig a kalapvásárlás élete legnagyobb problémája. A háború se teszi legendás hőssé, de a maga természetes módján nagyon egészségesen, szépen, bátran fogad minden bajt, ami a háborúval jár. Más jót aztán nehéz mondani a fimrőL Nem mozog eléggé. A jelenetek merevek, ugrálva mennek egyik a másikba. A fényképezés is csupa áUóképeket mutogat. A szereplőkben sok a hamis páthosz, ez a páthosz a pap befejező prédikációjában egyenesen visszataszító. A naív mese a földbirtokos leány és a polgárfiú szerelméről és arról, hogy a vészes idők hogy segítik házasságukat — reméljük, hogy csak ennek a két osztálynak a tagjait hatja meg. A másik naív mese a két hétig tartó boldog házasságról és az ,,ügyes“ fogás, hogy fordítva, mint a nagyszülőknél, itt most az asszonyka hal meg ■— nem tud még illúziót se kelteni. Az angol kisváros merev és korlátolt társadalmán nem tudjuk mi van mutogatni való. 168
