Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-03-01 / 3. szám

A FALUSI GAZDATANFOLYAMOK ÖNKÉPZŐKÖREI A tanfolyamok nevelő munkáját segítik elő a gazdaönképzőkörök. Itt kell lehetőséget adnunk a legmaradandóbb hatású önművelésre. A ve­zetőtanár csak tanácsadó legyen az önképzőköri munkában. A tanfolyam hallgatói adjanak itt elő. Kiváló lehetőség nyílik a megtanított szakismeretek visszaadására. Vitassanak meg egy-egy gazdasági szakkérdést a gazdák a tanult új ismeretek és meglévő gyakorlati, tapasztalati tudásuk alapján. Ugyanígy megvitathatók a falu életébe vágó komoly társadalmi, szociális, közigazgatási, közegészségügyi, művelődési kérdések is. Gondoskodjunk azon­ban arról, hogy az önképzőköri gyűlések mindig szórakoztatók is legyenek. Versekkel, népdalokkal, népi táncokkal, balladákkal, magyar írók szemel­vényeivel nemcsak hasznossá, üdítővé is tehetjük őket. Az első hónap után, mikor már az önképzőköri élet levedli az első szárnypróbálgatások nehézségeit, egyre nagyobb lesz a szereplési vágy és lassan túlnő a tanfolyam zárt keretein. Ilyenkor rendezzünk az egész falu számára nyilvános üléseket, majd szervezzünk meg néhány vendégsze­replést a szomszédos községek tanfolyamaival, önképzőköreivel. A vendégszerepléseket mindig kapcsoljuk egybe gazdasági falujárás­sal. A legtöbb gyakorlatian megvalósuló gazdasági eredményt ezek adják. Tavaly és az idén is járásunk 20 ezüstkalászos tanfolyamával rendszeresen végzünk falujárásokat. Már napokkal előtte lázas készülődésben él mindkét falu: a vendég és a vendéglátó egyaránt. A legszebb lovakat válogatják össze a kocsikaravánba. A szerszámokat, fogatokat rendbehozzák, feldiszí­­tik. A kirándulás izgalma, jó szórakozása jutalom is a végzett munkáért. Gyönyörű látvány a 16—18 kocsiból álló robogó sor, megrakva gazdákkal. A vendéglátó falu határában lelassul a menet, nézgelődünk a határban. A téli határ is jó fényképe a gazdálkodó falunak. Megérkezés és fogadás, a fogatok elszállásolása után szakszerű vezetéssel végigjárjuk a községet. Be­térünk jó és rossz gazdák portájára egyformán. A vendégek mindent meg­figyelnek, hibákat, tanulságos dolgokat, de nem szólnak, csak csendben jegyeznek. Ebéd után összül a két gazdakör, vendégek és vendéglátók, hogy megvitassák a tanulságokat. A vendégek őszintén, de szeretettel bírálnak. A legképzettebb gazdász embernek is csupa izgalom és tanulság egy ilyen bíráló és védekező vita. Utána nyilvános önképzőköri előadás következik s mindig a vendég-önképzőkör adja a műsort. A látogatást vissza kell adni. Most a vendéglátókból lesznek a vendégek, a megbíráltakból bírálók. Az új vendégek annál inkább megfigyelnek, meg­bírálnak mindent, hogy el ne maradjanak észrevételek dolgában és vissza­fizessenek a kapott bírálatokért. A vendéglátók pedig komolyan felkészül­nek rá, hogy minél kevesebb hibát vehessenek észre vendégeik. Szinte nemes verseny alakul ki, hiszen az egész falu becsületéről van szól Évek óta nem háborgatott istállókat pókhálóztak le, takarítottak, meszel­tek ki, udvaraikat, ólaikat, szerszámaikat, trágyatelepüket rendbehozták, állataikat gondosan előkészítették pl. a gazdák. Szinte megváltozott a falu képe. A műsor itt is ugyanaz. Vita, majd a vendégek önképzőköri bemuta­tója. Ezen a téren is versengés indul meg: ki tud színesebb, gazdagabb műsort adríi, s melyik nyújt értékesebbet, ősibbet népi kultúránk kin­cseiből. Komoly baráti kapcsolatok épülnek így a községek között s ezek fennállanak később, a tanfolyamok után is, személyi, kulturális és gaz­dasági viszonylatban egyaránt. A vendégszereplések fő mozgató erői a gazdaönképzőkörök munkájának. A falujárás pedig látiM-tanulás. Ne mulasszuk el kiaknázni nagy neve­lési lehetőségeit, mert vele a falu korszerű gazdasági önművelésének alap­jait rakjuk le: a tanfolyamok után gazdakörökben folytatódó, megkedvelt, hasznos önképzőköri életet. Timaffy László 160

Next

/
Thumbnails
Contents