Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-03-01 / 3. szám
A FALUSI GAZDATANFOLYAMOK ÖNKÉPZŐKÖREI A tanfolyamok nevelő munkáját segítik elő a gazdaönképzőkörök. Itt kell lehetőséget adnunk a legmaradandóbb hatású önművelésre. A vezetőtanár csak tanácsadó legyen az önképzőköri munkában. A tanfolyam hallgatói adjanak itt elő. Kiváló lehetőség nyílik a megtanított szakismeretek visszaadására. Vitassanak meg egy-egy gazdasági szakkérdést a gazdák a tanult új ismeretek és meglévő gyakorlati, tapasztalati tudásuk alapján. Ugyanígy megvitathatók a falu életébe vágó komoly társadalmi, szociális, közigazgatási, közegészségügyi, művelődési kérdések is. Gondoskodjunk azonban arról, hogy az önképzőköri gyűlések mindig szórakoztatók is legyenek. Versekkel, népdalokkal, népi táncokkal, balladákkal, magyar írók szemelvényeivel nemcsak hasznossá, üdítővé is tehetjük őket. Az első hónap után, mikor már az önképzőköri élet levedli az első szárnypróbálgatások nehézségeit, egyre nagyobb lesz a szereplési vágy és lassan túlnő a tanfolyam zárt keretein. Ilyenkor rendezzünk az egész falu számára nyilvános üléseket, majd szervezzünk meg néhány vendégszereplést a szomszédos községek tanfolyamaival, önképzőköreivel. A vendégszerepléseket mindig kapcsoljuk egybe gazdasági falujárással. A legtöbb gyakorlatian megvalósuló gazdasági eredményt ezek adják. Tavaly és az idén is járásunk 20 ezüstkalászos tanfolyamával rendszeresen végzünk falujárásokat. Már napokkal előtte lázas készülődésben él mindkét falu: a vendég és a vendéglátó egyaránt. A legszebb lovakat válogatják össze a kocsikaravánba. A szerszámokat, fogatokat rendbehozzák, feldiszítik. A kirándulás izgalma, jó szórakozása jutalom is a végzett munkáért. Gyönyörű látvány a 16—18 kocsiból álló robogó sor, megrakva gazdákkal. A vendéglátó falu határában lelassul a menet, nézgelődünk a határban. A téli határ is jó fényképe a gazdálkodó falunak. Megérkezés és fogadás, a fogatok elszállásolása után szakszerű vezetéssel végigjárjuk a községet. Betérünk jó és rossz gazdák portájára egyformán. A vendégek mindent megfigyelnek, hibákat, tanulságos dolgokat, de nem szólnak, csak csendben jegyeznek. Ebéd után összül a két gazdakör, vendégek és vendéglátók, hogy megvitassák a tanulságokat. A vendégek őszintén, de szeretettel bírálnak. A legképzettebb gazdász embernek is csupa izgalom és tanulság egy ilyen bíráló és védekező vita. Utána nyilvános önképzőköri előadás következik s mindig a vendég-önképzőkör adja a műsort. A látogatást vissza kell adni. Most a vendéglátókból lesznek a vendégek, a megbíráltakból bírálók. Az új vendégek annál inkább megfigyelnek, megbírálnak mindent, hogy el ne maradjanak észrevételek dolgában és visszafizessenek a kapott bírálatokért. A vendéglátók pedig komolyan felkészülnek rá, hogy minél kevesebb hibát vehessenek észre vendégeik. Szinte nemes verseny alakul ki, hiszen az egész falu becsületéről van szól Évek óta nem háborgatott istállókat pókhálóztak le, takarítottak, meszeltek ki, udvaraikat, ólaikat, szerszámaikat, trágyatelepüket rendbehozták, állataikat gondosan előkészítették pl. a gazdák. Szinte megváltozott a falu képe. A műsor itt is ugyanaz. Vita, majd a vendégek önképzőköri bemutatója. Ezen a téren is versengés indul meg: ki tud színesebb, gazdagabb műsort adríi, s melyik nyújt értékesebbet, ősibbet népi kultúránk kincseiből. Komoly baráti kapcsolatok épülnek így a községek között s ezek fennállanak később, a tanfolyamok után is, személyi, kulturális és gazdasági viszonylatban egyaránt. A vendégszereplések fő mozgató erői a gazdaönképzőkörök munkájának. A falujárás pedig látiM-tanulás. Ne mulasszuk el kiaknázni nagy nevelési lehetőségeit, mert vele a falu korszerű gazdasági önművelésének alapjait rakjuk le: a tanfolyamok után gazdakörökben folytatódó, megkedvelt, hasznos önképzőköri életet. Timaffy László 160
