Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-03-01 / 3. szám
nagy erénye az is, hogy az elgondolások gyakorlatiak, reálisak, megvalósíthatók. De a megvalósításhoz az kell, amire Tildy Zoltán köztársasági elnök, a 48-as Ifjúsági Bizottság díszelnöke hívja fel az ifjúságot: „A tervekbe és munkába vigyétek bele ifjúságotok minden hitét, lelkesedését, lendületét és akarását s akkor méltók lesztek a 48-as ifjúsághoz és széppé, igazzá és maradandó hatásúvá teszitek az egész nemzet ünnepét/' A terv első hét fejezete feladatkörökre bontva ismerteti az elgondolásokat, a további hat fejezetben pedig az ifjúság különböző rétegei, a paraszt-, munkás-, egyetemi- és diák-, leány- és serdülő ifjúság, fejezik ki csatlakozásukat és konkrétizálják maguk számára az első fejezetekben általánosan megjelölt feladatokat. A feladatok egyrészt munkával, közmunkával kapcsolatosak, másrészt kultúrálisak. De ez a csoportosítás nem lenne helyes, ha nem mutatnánk rá arra, hogy az első csoportnak is milyen hatalmas kulturális jelentősége van. így a terv legnagyobb szabású kezdeményezése; a Duna-Tisza csatorna 30 kilométeres szakaszának megépítése, az Alföld gazdasági felvirágoztatásának évszázados álmát valósítja meg, emellett hatalmas oktatási, kulturális és sport lehetőségekkel szolgálja a résztvevők fejlődését. De más országépítő munkák is: lerombolt hidak, útak, vasútak helyreállítása, népi kollégiumok, tanoncotthonok és ifjúsági üdülők építése, fásítás, faluszépítés — mint minden a közért önkéntesen vállalt munka, felmérhetetlen jelentőségű nevelési szempontból is. A helyes erkölcsiség kialakulásához, a hazaszeretet elmélyítéséhez semmi sem járulhat többel hozzá, mint az ilyen munka. A terv kultúrális jellegű feladatai közül első helyen áll 1848 eszméinek, harcosainak, igaz történetének megismertetése. Az Országos 48-as Bizottság felhívja a helyi bizottságokat, hogy mindenütt indítsanak 48-as előadássorozatot, az iskolákban is 48-as órák lesznek havonta egyszer, könyvek, tanulmányok jelennek meg a szabadságharcról. Megindul 48 helyi hagyományainak felkutatása. Helyi és országos 48-as kiállításokat rendeznek. Az irodalmi, művészeti terv legfontosabb pontja az országos versenyek rendezése, színjátszócsoportok, népi együttesek, szavalok, énekesek és zenészek számára. Ezek a versenyek óriási jelentőségűek az egészséges tömegkultúra kialakulása és az értékes népi tehetségek kiválasztása szempontjából. Irodalmi, képzőművészeti pályázatot ír ki a bizottság, zenei versenyt szervez, újjáéleszti az éneklő ifjúság mozgalmát és vidéki ifjúsági kultúrnapokra készül. Előkészíti a nagyszabású nemzetközi centennáíiumi ünnepségek megrendezését. A nevelési terv a magyar ifjúság országos tanügyi kongresszusának megrendezését Ígéri, az oktatás anyagi előfeltételeivel, a népi kollégiumok és tanoncotthonok szervezésével és az általános iskolával kapcsolatos kérdések megvitatására. Felhívja a helyi bizottságokat partikulák, parasztdolgozók iskolái, ifjúsági könyvtárak, kertgazdasági tanfolyamok szervezésére, ifjúsági mintagazdaságok alakítására. A bizottság pályázatokat hirdet, belföldi és külföldi tanulmányútakat szervez. A sportterv középpontjában a tömegek sportja, sportolási lehetősége megteremtésének gondolata áll. Ezt szolgálják az országos mezítlábas bajnokságok, a tehetségkutató, jelvényszerző versenyek, a „Sporttelepet minden falunak, üzemnek, iskolának“ akció, tömeges sportkiadvány és az ország minden részén tömegsport és tornabemutatók. 1948-ban hatalmas ifjúsági világversennyel kívánja a sportbizottság emelni az ünnepi év fényét. Az országos terv kezdeményezései csak akkor valósulhatnak meg, ha minden faluban és minden városban megalakulnak a helyi 48-as ifjúsági bizottságok és azok aktív és termékeny munkát fejtenek ki. Az országos terv alapján mindenütt meg kell születniök a körülményeknek és helyi adottságoknak megfelelő helyi terveknek. Minden egyesületnek, iskolának, üzemnek el kell készítenie a helyi terv kereteiben a maga tervét, minden magyar fiatalnak részt kell vennie a tervek megvalósításában, minden hazáját és az ifjúságot szerető felnőttnek, tanárnak, tanítónak, szabadművelődési ügyvezetőnek, értelmiséginek támogatnia kell e nagyjelentőségű terv megvalósítását. Hadd váljék valósággá az Országos Bizottság tervének befejező mondata: „Tettekkel bizonyítjuk- méltók vagyunk a nagy március ifjúságához 1" Riss József 159
