Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-02-01 / 2. szám
sítő Szőke Éva lehet, hogy szintén kiváló színész, de ennek a szerepnek ártatlan és könnyű bája teljességgel hiányzik belőle. Nagyon szép ellenben Bihari József alakítása a Bodrogi öreg paraszttársának s Gázon Gyuláé egy már-már polgárrá vagyonosodott nagy gazda szerepében. DUMAS: A KAMÉLIÁS HÖLGY (Nemzeti Színház). Egy a mienkénél állítólag boldogabb korban ilyen problémáik voltak íróknak s más széplelkeknek: ébredhet-e az erkölcsileg elesett nő szívében igazi szerelem? Erre a „ problémára“ akart Dumas is választ adni híres regényével s az abhót készült darabbal. Ma és nekünk ez már nem olyan központi problémánk s így a darab sem érdekes egyáltalán. Reményünk szerint ez volt utolsó budapesti felújítása és a jövőben már csak Verdi szép operája emlékeztet majd Dumas darabjára. Victor János FILM HOVA LETTÉL DRÁGA VÖLGYÜNK ? (Angol film). Nagyon munkáspárti akar lenni ez a film, de nem sikerül neki túlságosan. Kívülről és felülről nézi a bányászok életét, egy életben egyszer közéjük kerülő idegen úr kíváncsiságával. Hősének felemás társadalmi helyzetben lévő, seúr — semunkás férfi családját választja, aki maga is idegenül nézi a többiek osztályharcát. Mindez nem politikai kritika akar lenni: ezek a felemásságok a filmet mint filmet is rosszá teszik. A bányász lakások, bányatelep, a vasárnapi nép mutogatása giccses, idegenforgalmi propagandaként hat. A felügyelő mezítlábas találkozása a bányatulajdonossal a legocsmányabb göregáborosdin is túl tesz. A második bányászszerencsétlenségnek van egynéhány csakugyan megható pillanata a csille lefeléindulásakor, de ezt is tönkreteszi a jelenet megnyújtása és a lenti életmentés műtermi komédiája. A szadista tanító és az Isten helyett erkölcsről és akaraterőről prédikáló pap mind a kettő csinált figura, az utóbbi semmivel sem részvétreméltóbb az elsőnél. Hazudni nem jó még filmben se — kénytelen-kelletlen ez jutott eszünkbe moziból kijövet. LADY HAMILTON (Angol film). Nelson admirális és Lord Hamilton angol diplomata felesége szerelmének romantikus története az egymástól elválasztott és mégis öszszetartozó szerelmesek régi, már sok változatban látott filmmeséje, a történelmi események szokásos hátterével. Meséjét illetően igazán semmi újat nem hozott ez a film — mi magyarázza hát még a hasonló érzelmes históriákéhoz viszonyítva is rendkívüli nagy sikerét? Az, hogy a különben közönséges téma feldolgozása valóban filmszerű. Nagyon szépek a képek, a premier plánok éppúgy, mint a külső felvételek és szüntelen a mozgás a vásznon, beszéd közben sem áll meg a kép élete egy pillanatra sem. S elvisz minket közben olyan helyekre, ahová különben sohasem jutottunk volna el, a nápolyi király udvarába, a Napoleon elleni háború diplomáciai tárgyalásaira, Nelson tengernagy hajóira. Csak az utolsó rész tengeri ütközete zökkenti ki a nézőt az illúzióból, túlságosan lerí a képről a hadihajók kasírozott és a harc mímelt volta. CASABLANCA (Amerikai film). Nagyon ügyes film. Él a modem filmgyártás minden technikai és lélektani tudományával. Kihasználja a közönség igényét az exotikumra: északafrikai városban játszódik, fezes arabok és levantei feketézők között. Kihasználja a nácikkal szembeni ellenszenvet és a nézők ,,drukk“-ját az ellenállásiak mellett. A náci tisztek ocsmány énekébe beleharsanó francia forradalmi himnusz, a Marseilles, világszerte megbodogtat minden demokratikus szívet. Annyira vigyáz a rendezés a tömegek igényére, hogy még a korrupt, nácik talpát nyaló Vichy kinevezte francia rendőrkapitányt is az igaz demokratikus útra térítik a végén, ne érezzék magukat világ szeme előtt meghurcolva a franciák. A néger muzsikussal együttívó ellenálló emberpár a feketebőrűek felé simogat egyet ügyesen. De a közönségnek ez a kiszolgálása mégse teszi közönségessé a filmet. Mindezt nagyon finoman csinálja s épp ezért ér ej igazi hatást. 113
