Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-02-01 / 2. szám
kiejtés, egy-egy nóta, mese, anekdóta, tréfa, faragás, építkezés, hímzés. Huszónk közül mindegyiknek meg volt a maga feladata ezek közül. S ápolta is sikerrel. “ i Mikefán a falu bekapcsolódott esti műsorunkba. A fiatalság lassan szivárgott fel a színpadra szereplőnek s a végén felváltva adtunk elő, egymásra licitálva. Barabásszegen a regős est után az ifjúság külön összejövetelre várt bennünket s másnap a szomszéd községbe csak úgy engedtek át bennünket, ha visszajövünk szállásra, ők voltak azok is, akik nótáinkat mind ismerték. Egy helybeli értelmiségi jól fogta fel a feladatát. Telt az idő. Hazafelé fordult a szekerünk rúdja. Nyuli József A 100 ÉV ELŐTTI MAGYARORSZÁG 1847 márciusában megjelenik Széchenyi István röpirata, a Politikai Programm Töredékek. Széchenyi ebben azt a vádat hangoztatja, hogy Kossuth féktelen izgatásával politikai és társadalmi forradalomba dönti az országot. Ezzel egy időben jelent meg Szalag László publicisztikai dolgozatainak I. kötete. A centralisták kiváló képzettségű közírója reális kritikai érzékkel boncolja az ország politikai és társadalmi viszonyait. Ugyancsak megjelent a könyvpiacon báró Kemény Zsigmond Gyulai Pál című történeti regényének első füzete. A magyar történeti regényírás született meg. 1847 március 14. Egy évvel azelőtt, hogy Petőfi a Pilvax kávéházban elszavalja a „Talpra magyar“-t, az Emich kiadócég bejelenti, hogy díszes kiállításban, 30 sűrűn nyomtatott íven közreadja Petőfi összes költeményeit. Az első gyűjteményes Petőfi a József-napi pesti vásáron már „ponyvára is került“. Három pengő forint volt az ára s az első két hétben a példányok jó részét szétkapkodták. 1847 április 18. Szomorú hírt jelent a fővárosi lapoknak Szalonta másod jegyző je, Arany János. Szalontát tűz pusztította el. Több ezer ház égett le melléképületeivel együtt, elpusztult a templom tornya is s a városháza az összes oklevelekkel, jegyzőkönyvekkel. 1847 május 2. Pestre befut az első nyugateurópai hajó. A gőzös Amsterdamból jött a Fekete Tengeren át s az épülő Lánchíd láncait szállította. A magyar gőzösök ágyúlövésekkel üdvözölték az első külföldi hajót a magyar Dunán. 1847 május 1. Megjelent Jókai Mór első novelláskötete Heckenast kiadásában, Hétköznapok címmel. 1847 május 19. Döbrentei Gábor királyi tanácsos kezdeményezésére ezen a napon 200 főnyi ünnepi társaság jelenlétében magyarra keresztelik át a budai hegyneveket. Igen sok név (pl. Kabarienberg — Rézmál, Gaisberg — Árpádbérc, Himmel — Tündérhegy, Königsbrunnen — Bélakút) meggyökeresedett. A Virányos név nem tudta kiszorítani a Sauwinkelnek mái- akkoriban használt magyar nevét, a Zugligetet. Az ünnepség emlékezetére a Tündérhegyen 6 vadgesztenyét ültettek. 1847 június vége. Kőszegen ekkor helyezik üzembe a prekapitalista Magyarország égjük legnagyobb ipari vállalkozását, a gyapjú- és szövetgyárat. A gyár a Védegylet eszméjének hatására jött létre. A háromemeletes épületben egy 38 lóerejü gép szolgáltatta az energiát s 300 munkás dolgozott. A napi kapacitás 5000 darab szövetet tett ki. 1847 július 25. Megjelent a könyvpiacon az esztendő másik nagy történeti regényének, báró Eötvös József Magyarország 1514-ben című könyvének első füzete, Dózsa György történeti alakja irodalmi feldolgozásban ekkor kerül először a magyár közönség elé. Vécsey Zoltán 109