Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
BAKÓ ELEMÉR A magyar nyelvtudomány sorsa a II. világháború befejezése óta ii. (Folytatás) A marrizmus zagyva és talaj tálán elméletesdijéből természetesen sok zavaros dolog keletkezett. Molnár Erik is például azt vallotta, hogy “a nyelvfejlődés vizsgálata nem indulhat ki egy egységes nyelv feltevéséből. Ez az eljárás beleütközik a modern ősnyelvészet megállapításaiba. A modern ősnyelvészetnek Marrhoz fűződő iránya, mely a mai szovjet nyelvtudományban uralkodik, megállapította, hogy a nyelvfejlődés alaptörvénye nem a differenciáció, hanem az integráció ... ”, ami szerinte azt jelenti, hogy “eredetileg különböző nyelvekből egységes nyelv alakul ki.” Ezen az alapon tehát nem beszélhetünk finnugor ősnépről, finnugor nyelvi egységről, sem pedig finnugor vagy ugor őshazáról. Molnár vérszegény, de a hivatalos kommunista tudománypolitikai folyóiratban megjelent cikkének “önálló” részével nem érdemes foglalkoznunk, mert nem érdemli meg a teret s nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kénytelenek legyünk cáfolni e kommunista zagyvaságot. Elintézte azt Molnár később megjelent könyvével együtt, a magyar nyelvtudomány több képviselője,^ köztük a legrészletesebben Hajdú Péter, aki jellegzetes módon nem is tárgyalja Molnár felfogásást a nyelvészeti anyag során, hanem tanulmányát lezárva külön foglalkozik vele, ezzel is hangsúlyt adva annak az általános felfogásnak, hogy Molnár álláspontja és rajta keresztül az egész marrista doktrína nem tartozik a nyelvészet kutatási anyagába. 17 A marrizmus azonban s vele együtt az orosz és kommunista nyelvész-Előző közleményünkben egy régebbi, hiányos feljegyzés alapján téves adatot közöltünk. Az “arakcsejevi rendszer” Arakcsejev gróf (1769-1834) cári tábornok nevével kapcsolatos, aki durván elnyomó, erőszakos módszerei révén maradt fent az oroszok emlékezetében. 15. Molnár Erik: A finnugor ősnyelv kérdéséhez. Társadalmi Szemle, 1948. ápr.-május, 340-343. 16. A szovjet nyelvtudomány kérdései (Marr-vita) Szikra, Bp. 1951. V. ö. Deme László, Nyelvtud. Közlemények, LIV., 10-36. — Herman József: “Nyelvészet és valóság” című cikkemről és a marrizmussal kapcsolatos egyéb hibákról.” Magyar Nyelv, XLVII., 41. A legfontosabb állásfoglalásokat azonban “A magyar őstörténet kérdései” című kiadvány tartalmazza; ebben a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak 1953. dec. 1-én “A magyar őstörténetkutatás újabb eredményei és a nyelvtudomány” címen tartott vitaűlésének anyagát közlik. (Nyelvtud. Értekezések. 5. Bp., Akad. Kiadó, 1955. 93 1.) Ebben az egészen 1955-ig nem publikált kiadványban a magyar nyelvészek, élükön az azóta elhúnyt Zsirai Miklóssal, szinte egyöntetűen foglaltak állást Molnár Erik ázsiai őshaza-elméletével és más zavaros tanaival szemben. 17. Hajdú Péter: A magyarság kialakulásának előzményei. Nyelvtud. Értekezések, 2. Akad. Kiadó, Bp. 1953. — 10 —
