Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)

1956-03-01 / 3-5. szám

könnyen mozoghattak. Magyar barátaikkal együtt számtalanszor önmaguk biztonságának veszélyeztetésével rejtegették angol és amerikai barátaikat.

Egy magyar földalatti szervezet vállalkozott arra, hogy az illegálisan élő személyeket hivatalos nyomtatványokkal lássa el. Hathatós segítségének köszönhető, hogy számos holland, belga, angol és amerikai hadifogoly, és azonkívül lengyelek és zsidók biztonságban élhettek és megtarthatták életüket ezekben a nehéz hónapokban is.

Amikor 1944 őszén a nyilasok kerültek uralomra, a helyzet kritikussá vált. A magyarok önfeláldozó segítsége nélkül bizony meg lett volna pecsételve a szökött katonák sorsa. Mi történt a nyilas idők alatt a nyolc holland tiszttel?

Az egyik kapcsolatot talált egy magyar ellenállási csoporttal, amely repülővel akarta a megszállott országot elhagyni. Decemberben sikerült a vállalkozás. Egy dunántúli, németek által megszállott repülőtérről felszállva, az első minden baj nélkül elérte Olaszországot.

Egy másik Debrecenbe útazott, mielőtt az oroszok odaértek volna. Onnan pedig Belgrádon keresztül hamarosan elérte Londont.

A többiek Budapesten maradtak és a polgári lakossággal együtt élték át az ostrom minden borzalmát. Hűséges magyar barátjaik a legnagyobb önfeláldozással segítették őket a nehéz hetekben. Megosztották velük a mindjobban fogyó szűkös kenyerüket egészen addig, amikor üthetett a hazatérés órája és visszatérhettek hosszú évek óta nem látott hazájukba.

ERDÉLYI: Holland hadifoglyok . . .

Rákosi irodalmi politikája

“Az a világirodalmi kultúra, amelyet számos lefordított könyv, ismertetés, beszámoló, kritika képvisel, jelenleg tetszhalott; felébresztésének nem tudják a módját. Csak azt sejtjük, hogy egyedül valóságos szükséglet hívhatja létre, s nem a szavakban hangoztatott. Tehát az a pillanat, amikor a mi irodalmunk megérti és visszhangozza ennek a kultúrának üzenetét: azt a teljes humánumot, az emberi léleknek azokat a rezdüléseit, vágyait, amelyeket a legjobb külföldi mesterek kifejeznek.

A pillanat, úgy tetszik, elérkezett. De most még múltunk számos babonája akadályozza a varázslat teljesülését.’’

Ungvári Tamás cikke “Világirodalmi kultúránkról” az Irodalmi Újság — 1956. május 12-i számában.

— 85 —