Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
KÖNYVSZEMLE szerzőnek tisztáznia, hogy európai konföderációra vagy szoros föderációra gondol-e? És ezen belül további három keleteurópai föderációt vesz fel: a baltit, a dunait és a balkánit. De mi lesz ezeknek a viszonya az európai alakulathoz? Vagy hogy lehet elválasztani a dunait a balkánitól, ha tekintetbe veszszük, hogy a románok, szerbek és horvátok féllábbal a Dunától északra, féllábbal attól délre, a Balkánon állanak és semmilyen rábeszéléssel sem hajlandók magukat harakirivel kettévágni? Ezek és hasonló más kérdések merülnek fel a könyv olvasása közben, de a szerző túlzott óvatossága miatt átsiklik felettük. Pedig jóakarata és haladó irányú megoldások iránti hajlama van. Csak nincs következetes bátorsága, hogy híveire való tekintet nélkül végigmenjen a helyes úton. D. B. Budapest szobrai Budapest szobrai. A bevezető tanulmányt írta: Lyka Károly. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1955. Ez az album, amelyet a főváros jelenlegi főpolgármestere (a rendszerben nyert címe hosszabb: Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtóbizottságának elnöke), Pongrácz Kálmán ajánlásával adtak ki, valóban hiányt pótol — a maga módján persze. Mert igaz, hogy Lyka Károly könnyed, elegáns tanulmánya érdekesebb ízelítőt ad Budapest szobrainak történetéből a legizgalmasabb filmnél, hiszen nála jobban, közelebbről, “intimebben” senki sem ismeri ezt az érdekes fejezetét a magyar szobrászatnak. Az is igaz, hogy pontos jegyzéket adnak Budapest közterületi szobrairól, az alkotóművészek rövid élettörténetével s a szobor méreteivel, helyével, leírásával, s a szobrok és a “jelentősebb” emléktáblák jegyzékét is közlik kerületenként, de az a tény, hogy az utolsó lapokat már Kisfaludi-Stróbl “Felszabadulási emlékmű”-ve, M i k u s Sándor “J. V. Sztálin”-ja, Kerényi Jenő “Szovjet parlamenter emlékmű”-ve foglalják el, rendkívül hátrányosan befolyásolja a ráadásul még olcsó, könnyen romló kötésben is kiadott album külföldi és (azt hisszük) belföldi használhatóságát is, hiszen sem Magyarországon, sem külföldön nem sok magyart találnak, aki ilyen komoly “hibákkal” kiadott könyvet megvenne. Modern angol szótár Modern angol-magyar és magyarangol szótár. Szerkesztette: dr. Bernolák Imre. Ottawa, 1955. 181 és 192 1. Amint a szerkesztő előszavából kitűnik, ennek a munkának az elkészítésére az ösztönözte, hogy “különösen a második világháború óta sokan nélkülöztek egy új, nagy szókincsű és korszerű angol-magyar és magyar-angol szótárt.” Amikor a szerkesztő erre utal, teljesen igaza ZRÍNYI SZÓZATA címmel Kodály Zoltán új, tisztán énekhangokra, bariton-szólóra és kórusra komponált művet fejezett be, amelyet a budapesti rádió adott elő először. (FEP) —- 59 —
