Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
✓ VILÁGFÓRUM Ki veszi át a vezetőszerepet? A békés együttélés és a genfi szellem megvalósítására irányuló törekvések ellenére, az 1955-ös évet lezáró politikai események ismét a hidegháború jegyében zajlottak le. A két táborra oszlott világ az elmúlt év folyamán megint nem tudott közelebb kerülni egymáshoz, bár a sok spekuláció és kecsegtetés, meg a szovjet taktikázás sok embert levett a lábáról és megrendítette kommunista-ellenes meggyőződését. A közvélemény már tartós békéről álmodozott, míg a Kreml a háttérben keverte a kártyáit. A szovjet szemfényvesztés Politikailag 1955. kulminációs pontja a genfi kormányfői konferencia volt. A látszólagos szovjet engedékenység arra szolgált, hogy az esetleges támadás lehetőségét elrejtse, a nyugat félelmét eloszlassa és ezzel előkészítse a világ közvéleményét az elkövetkező eseményekre. Rövidesen megkezdődtek a szabad világ gazdasági behálózására irányuló szovjet kísérletek, majd a mosoly politikája is hirtelen végétért. A genfi külügy-. miniszteri konferencia csődöt mondott, a leszerelési tárgyalások zsákutcába kerültek, a szovjet tömb fegyvereket szállított a Közelkeletre, egyszóval, a hidegháború újra megkezdődött. Az év végén hosszas diplomáciai küzdelem után kibővítették az Egyesült Nemzetek szervezetét. Felvettek 16 új tagállamot, köztük négy rabállamot is, amelyeknek egyike Magyarország volt. Ugyanakkor azonban a szovjet megvétózta Japán felvételét, nemzeti Kína pedig a szovjet csatlós Külső Mongólia felvételét akadályozta meg. A négy kommunista rezsim felvétele ellentmond az Egyesült Nemzetek alapokmányának, amely a tagság előfeltételéül az emberi jogok tiszteletben tartását és a békeszeretetet írja elő. Az újév politikai kibontakozása Az új esztendő első fontos politikai eseménye a francia választás volt. A kommunisták és az anarchiára hajlamos szélsőjobboldali poujadisták győzelme az északafrikai francia területek problémáinak az ügyetlen kezelésével és a francia politikusok végtelen önzésével magyarázható. A Közelkeleten még mindig fenyeget a háború veszélye. Izráelt az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa elítélte az Egyiptom elleni támadásáért, azonban az arab szomszédaival való ellentét okát, az arab menekültek kérdését, nem rendezték. A közelkeleti kérdés rendezését megnehezíti az is, annak bizonyos vonatkozásai amerikai belpolitikai problémákat jelentenek, amelyek az idei választási évben rendkívül kényesekké válhatnak. — 39 —
