Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
ÚJ MAGYAR ÚT gatásból, ha legfőbb börtönőrük elvi pálfordulása után most ennek zászlaját ragadják fel, mint az ő legtántoríthatatlanabb követői.24 Ez azonban a félsiker mellett újabb csapdának is bizonyult. Mert az új “nyelvészeti sztálinizmus” hirtelen támadt kényszer-híveinek igazolniuk is kellett együttműködési hajlandóságukat. Cselekvőén kellett közreműködniük az Akadémia, a társaságok, folyóiratok, egyetemi intézetek, kutatómunkálatok, stb. átszervezésében. Szorgalmazniuk kellett a kommunista fogalmazású témák kutatását, tankönyvek írását, fordítások átnézését, stb., s így a kommunista kultúrpolitikának végső eredményben komoly szolgálatokat tettek. Történt pedig ez éppen abban a tekintetben, amelyben a kommunista tömegnevelők a legrosszabb helyzetben voltak: a finom, alapos tárgyi és módszertani ismereteket megkívánó magyar nyelvészeti, őstörténeti és az egyetemes finnugor kutatómunka vonalán. A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése A magyar nyelvtudósok munkájának eredményét e tényezők zavaró hatásán túl is nagyban befolyásolta a Magyar Tudományos Akadémiának a szovjet akadémiai rendszer mintájára való átszervezése. Ennek kapcsán teljesen megszűnt a korábbi, “elefántcsonttornyos” szellemű Akadémia, amely főleg vagy kizárólag a legidősebb kutató vagy több esetben csak oktató és reprezentáló nemzedék tagjaiból válogatva az élettől teljesen elvonatkoztatott témák és formák közepette élte a maga többnyire érdektelen életét. A kommunisták felismerték a fővárosban, központi helyről ellenőrizhető és irányítható akadémiai tevékenységnek a fontosságát és azt a hatalomátvétel után kevés idővel a magyar tudományos utánpótlás képzésének és minősítésének szinte kizárólagos központi intézményévé tették. Miután az egyetemek autonómiáját az egyetemek megcsonkítása, szétdarabolása és újjászervezése, másrészt pedig újtípusú egyetemek életre- * I. 24. A legfontosabb “sztálinista” cikkek: Bárczi Géza: “Sztálin cikkei és az általános nyelvtudomány.” Magyar Nyelvőr, LXXV., 145-150. — Németh Gyula: “Sztálin nyelvtudományi cikkei és a hazai nyelvtudomány feladatai.” Társadalmi Szemle, 1951. jan. — Zsirai Miklós: “Sztálin cikkei és az összehasonlító nyelvtudomány.” Magyar Nyelvőr, LXXV., 151-152. Különösen fontos kiállás Pais Dezső cikke: “Mit tettünk és mit tegyünk a nyelvtudomány ügyében a Sztálin teremtette fordulat után?” Magyar Nyelv, XLVII., 113 és köv. Az Akadémia keretében nagy erővel próbáltak lábat vetni a nyelvészek. “Ünnepi hetet” rendeztek s nyilvános előadásokkal iktatták be a “Sztálinizmus a nyelvtudományban” elnevezésű új korszakot. L. Magyar Nyelvőr, LXXV., 147-152, 233-236, 387-390. Zsirai Miklós nevével jegyezve hatalmas kötetet adtak ki “A magyar nyelvtudomány helyzete és feladatai I. V. Sztálin útmutatásai alapján.” 552 1., Bp. 1952. A M. T. A. Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei II. k. 1-4. sz. — V. ö. Magyar Nyelv XLVIII., 240. — AM. Tud. Akadémia I. osztálya vezetőségének nyiltakozata Sztálin elvtárs nyelvtudományi cikkei megjelenésének második évfordulója alkalmából. Magyar Nyelv, XLVIII., 1-3. Ide tartozik még a Sztálin halála után megjelent emlékcikkek közül Lakó Györgyé a Magyar Nyelv XLIX., 1-3 lapjain és egy névtelenül kiadott cikk a Nyelvtudományi Közlemények LIV. kötete előtt. — 14 —
