Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-09-01 / 9-10. szám

VILÁGFÓRUM: Béke a láthatáron? utópia és aggresszivitáson alapszik, a másik ideológia és a status quo filozófiája szerint kénytelen életteret biztosítani. Újabban merült csak fel az a lehetőség, hogy a két rendszer közt egy modus vivendi-t lehetne létesíteni. Lehetséges egy szintézis? A genfi konferencia kétségkívül új légkört teremtett a nemzetközi kapcsolatokban. Habár az ellentétek megmaradnak, a helyzet újra-kiérté­­kelése az új fegyverek hihetetlen romboló képességén kell, hogy alapuljon. Ennek a figyelembevételével nagyon könnyen lehetséges, hogy a közel­jövőben az ellentétek és súrlódások mérsékeltebben lesznek érezhetők. A genfi konferencia szelleme máris eredményeket hozott. A Szovjet­­únió és a csatlós kormányok bejelentették hadseregük létszámának csök­kentését. Vörös Kína hirtelen beleegyezett, hogy kiszabadítsa az amerikai repülőket és polgári személyeket és Oroszország ugyancsak hazaküldött 27 amerikai katonát. Bohlen, moszkvai amerikai nagykövet, egy orosz atom telepet látogatott meg. Amerikai és orosz gazdászok és gazdák csere-tanulmányúton voltak. A szovjet vezetők Angliába készülnek láto­gatni. Finnországban pedig megszűntették egy haditengerészeti támasz­pontjukat. Az új orosz stratégia legfontosabb megnyilvánulása azonban a Német­országgal felvett diplomáciai kapcsolatok megteremtésében áll. Ez mutat arra, hogy mi a szovjet a jövőbeni terve. Úgy látszik, hogy Német­ország egyesítése és a “status quo ante bellum” visszaállítása még min­dig lehetséges, de minden jel szerint Németországnak az Északatlanti Védelmi Szövetségből-való kilépésétől függ. Ez pedig öngyilkosságot jelen­tene a szabad világ számára. Az eshetőségek tehát arra mutatnak, hogy minden engedékenység ellenére az orosz csak akkor hajlandó az idegháborút abbahagyni, ha a nyugatot önmagában sikerült megosztania. A divide et impera elvének követése alapján próbálja “békés” szándékait a világ elé tárni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a világ népeinek a szintézise megvalósíthatatlan. Megértés, együttműködés, funkcionális szervek felállí­tása és puszta jóindulat kell ahhoz, hogy a háború és béke ciklikus megnyilvánulása helyett egy világközösséget érjen meg a huszadik század. Ilyen fajta szintézis azonban csak akkor lehetséges, ha a moralitás, igaz­ságosság és testvériség elvei alkotják az új univerzális társadalom alap­kövét. Ha az orosz uralom hajlandó ezeket az értékeket gyakorlatban is követni, akkor egy világtársadalom kialakulása könnyen valóra válhat. Marton András — 399 —

Next

/
Thumbnails
Contents