Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-01-01 / 1. szám
ŰJ MAGYAR ÚT A dialektika azonban nemcsak a kommunizmus kezére dolgozik. Talán ezeknek az ideiglenes orosz sikereknek és aggresszivitásnak köszönhető, hogy a szabad világ kezdi felismerni a fenyegető veszélyt. A másik tény pedig az, hogy az európai befolyás az ázsiai kontinensen jóformán megszűnt és a fehér faj önmagában meghasadt. A kiút az együttműködésben és a szabad népek összefogásában van. Ezt a felismerést legelőször Amerika, majd az eddig elszigeteltségben élő angol politika tette magáévá és most Német- és Franciaországon van a világ szeme. A Nyugateurópai Únió megteremtése tőlük függ. Az eddigi jelek arra mutatnak, hogy az Únió létre fog jönni. A múlt év két legkiemelkedőbb politikusának, Adenauernek és Mendes-Francenak az ügyességétől és egymást való támogatásától függ Európa sorsa. Távolkeleten a politika kiépítésének ütemét ugyancsak lassú, de megfontolt és a helyzetnek megfelelő kapcsolatok megteremtése jellemezte. Az amerikai politika végre felismerte, hogy Ázsiában ugyanolyan cselekvési szabadságra van szüksége, mint máshol. A Manilla-pactum egy újabb védelmi vonalat állított fel, a már eddig meglévő, majdnem az egész világot átfogó védelmi övben. Ezen az övön belül a főcél, hogy a résztvevő államok életszínvonalát felemeljék, gazdaságát fellendítsék és a katonai és politikai együttműködést összehangolják. Ezt a feladatot úgy az amerikai, mint az európai nagyhatalmak magukévá tették. Mindezek az események arra mutatnak, hogy habár gyakorlatban az év az oroszoknak kedvezett, az amerikai kolosszus lassan, de annál biztosabban működött, hogy maga köré vonja a szabad világ népeit a kommunizmus elleni harcban. Csakis ezzel lehet megmagyarázni, hogy Amerika nem reagált hevesen a kihívásokra, hanem békés és megrendíthetetlen türelemmel fogadta és hárította el az összetűzési lehetőségeket. Figyelembe vette szövetségeseinek az érdekeit és álláspontját, mert csakis egy ilyen összhangban tudja mai hegemóniáját megtartani. Ez igen nehéz feladat és sok áldozatot kíván, de azt mondják, hogy lassú víz partot mos. Marion András és Mérlaky László EGYHÁZI JUBILEUM A Független Amerikai Magyar Református Egyház decemberben ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. Az egyházhoz tartozó gyülekezetek eredetileg a Magyar Református Egyház támogatásával és fennhatósága alatt alakultak. Az első világháború után azonban az otthoni egyház nem tudta őket tovább támogatni. Ekkor egyes gyülekezetek amerikai egyházakba olvadtak be. Azok azonban, amelyek meg akarták őrizni magyar református tradíciójukat, megalapították a Független Amerikai Magyar Református Egyházat. Az alapításban hét egyháztanácsos és a következő öt lelkész vett részt: Nánássy Lajos, Kovács Mihály, Sebestyén Endre, Vincze Károly és Borshy Kerekes György. Az ünneplő egyház életére az Új Magyar Út az Úristen bőséges áldását kéri. — 38 —