Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6-8. szám
GÖNCZY PÁL Amerika és hadserege A tradicionális középeurópai katona-ideál átértékelésére és kiterjesztésére van szükség ahhoz, hogy az ember megértse és értékelni tudja az amerikai hadsereget. A modern háborúban ugyanis végtelen sok olyan potenciális erő szabadul fel, mely az utolsó néhány száz év háborúiban nem volt jelen, vagy csak másodrendű szerepet játszott. A modern háború a népvándorlás-korabeli népek csatáihoz hasonlít legjobban. Lényegében totális, így primitív és barbár. A harc a létért folyik, s a vereség sokszor teljes megsemmisüléssel jár. így a modern háború mindenki háborújává növi ki magát, amelyben a nép minden egyede érzi felelősségét és kötelességét. A vezérezredestől a varróleányig, az egyházak püspökeitől a közönséges bűnözőkig mindenkinek helye van a roppant háborús gépezetben. Éppen azért a harc végtelenné mélyül és millió fronton folyik. És minden frontnak lesznek hősei, s a vitéz katona, a hős hadsereg képe kiszélesül és átértékelődik. így, végső fokon, a háború sorsa nem a harctereken dől el, hanem azon, hogy az egész nemzet teljesíti-e kötelességét, vagy nem. Ezek után tisztában kell legyünk azzal, hogy, vagy végtelenül kiszélesítjük a “hadsereg” szó fogalmát, vagy a pontosan vett “hadsereg” jelentőségét kell az őt megillető helyre leszállítanunk. Legyen vizsgálódásunk tárgya ezúttal a leszűkített hadsereg, amely legközelebb áll a “hadsereg” tradicionális jelentéséhez. Régen, a zsoldos hadseregek korában, egy király, despota, vagy egy nagyratörő városi tanács hadserege lehetett jó, vagy rossz, győzhetett, vagy vereséget szenvedhetett. A nép egészének életére mindez a legtöbb esetben kevés befolyással volt, és főleg, a nép jellemének, életerejének, társadalmi berendezkedésének nem lehetett fokmérője. A katonaság foglalkozás volt, s bizony sok helyen eléggé lenézett foglalkozás. Ezeknél a hadseregeknél a jó vezetés, jó kiképzés, és jó ellátás volt a fontos. Ma, a néphadseregek korában, a hadsereg értéke és eredményessége nem ettől a három tényezőtől függ elsősorban, bármennyire is fontosak legyenek, hanem a mögötte meghúzódó társadalom életformájától, lakóinak műveltségi fokától, szociális helyzetétől és a közszellemtől, hogy csak néhányat említsek a legfontosabbak közül. Másszóval, a modern hadsereg az egész ország kicsinyített mása, vagyis, amilyen a nemzet, olyan a hadserege. Ebből törvényszerűen következik, hogy bár a különböző országok hadserege között sok külső hasonlóságot találunk, e látszólagos hasonlóságok alatt óriási különbségek húzódnak meg. Vizsgáljuk meg most, hogy mennyiben befolyásolja az amerikai hadsereg teljesítőképességét az állam polgári rendje és a nép életformája. Ez a munka természetesen minden ország esetében óriási lenne, hát még az Egyesült Államok esetében. Amerika világ a világban. Egység, mely a kaleidoszkóphoz hasonlít legjobban. Alkotórészei nem változnak, mégis — 293 —
