Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6-8. szám
tökéletessé, ha a tanuló meg van győződve arról, hogy amit tanul, azt fel is tudja majd használni. A tanult dolog és alkalmazási lehetősége között viszont csak akkor lehet valamilyen vonatkozást felfedezni, ha azok hasonlóak egymáshoz, ha a tanuló számára a tanult dolog reálisnak mutatkozik. Vagyis tanítsuk azt, amire tanítani akarunk. Minden iskola célul tűzi ki azt, hogy jó honpolgárokat neveljen. A régimódi iskola azáltal igyekszik jó honpolgárokat nevelni, hogy tanít a jó honpolgárságról. A honpolgárság pedig magatartás és cselekvés. Honpolgári kötelezettségek megoldása. Ezek egyike a választójog gyakorlása. S ahogy nem képzelhető el az, hogy valaki egyik pillanatról a másikra 21 éves legyen, éppen úgy nem várható el például az egyéntől se az, hogy minden előgyakorlat nélkül jól szavazzon. A modern iskolából kikerülő tanuló már tapasztalt szavazó, mert már az elemiiskolától kezdve szavaz. A tanulók önálló osztálykormányzatot választanak, ezzel kapcsolatban választási hadjáratokat szerveznek, beszédeket tartanak, bizottságokban működnek, gyűléseket vezetnek, stb. A modern iskola elve az, hogy az iskola a nevelésben akkor lesz a legszerencsésebb, ha a nevelést hű, életszerű helyzetekben végzi. Olyan helyzetekben, amelyekben a tanuló okos tanácsadók (a tanerők) jelenlétében néz szembe és old meg való problémákat, így készülve jövő élete kérdéseinek helyes megoldására. Ezért a modern iskola a régimódi iskola kevés tantárgyával és kevés tankönyvével és rendkívül szűkkörű tevékenységével ellentétben sok tárgyat, sok könyvet és sokféle tevékenységet igényel. A régi latin közmondás, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, a modern iskolában válik valósággá. A régimódi iskola egy másik elve az, hogy egyszerre csak egy dolgot lehet tanulni. Ez is tévesnek bizonyult. Ez az elmélet a gyakorlati síkon az egyes tantárgyakat mereven elskatulyázta. Érintettük már azt, hogy ez a rendszer az akarat nevelését a nem kedvelt tantárgyak kötelező tanulása terére korlátozta. Ehhez hasonlóan, a pontosságra és precizitásra való nevelést pedig a matematika területére utalta. A hazafiságra úgy nevel, hogy a tanulóval nagy elődök életéről olvastat. A vallásos nevelésnél pedig: az Istennel való személyes kapcsolatot oktatás útján próbálja megteremteni különböző bibliai történetek, majd egyháztörténelem és hitelvek tanításával. Kétségtelen az, hogy ez a fajta iskola ért el és ér el eredményeket, de sokkal kevesebbet, semhogy ez a rendszer, a tanulásba befektetett energiát figyelembevéve, eredményesnek volna nevezhető. Ugyancsak ehhez az elskatulyázáshoz tartozik az is, hogy ez az iskola az értelmi, érzelmi, akarati és biológiai életet teljesen különválasztja. Ez a rendszer az elme fejlesztésére koncentrál abban a hitben, hogy a többit is kontrolja alatt fogja tudni tartani és a kiművelt elméjű egyén majd általános magatartásában, érzelmi és akarati életében is tökéletes lesz. Az elmúlt évtizedek erre vonatkozó tudományos kutatásai ezzel ellentétben arra a megállapításra jutottak, hogy a lelki-érzelmi, értelmi, akarati és biológiai funkciók szorosan összeszövődnek, el nem választhatók, külön nem kezelhetők. Az orvostudomány is számtalan esetben bizonyítja ezt ... Ez az egybeszövődés, ez az integráltság a tanítás területén is teljes érvényben van. így a tanításnak nem az a legeredményesebb el-GYULAI: Gondolatok a modern iskoláról — 287 —
