Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-01-01 / 1. szám
TÓTH MIKLÓS Kiemelkedő magyar sporteredmények 1954-ben “A magyar sporteredmények felkeltették a világ sport-közönségének érdeklődését a magyar nép iránt.” “Magyarország ismét az élen, a Szovjetunió után”. “Átütő magyar sikerek a világ- és az Európa-bajnokságok során”. Ilyen és hasonló kövérbetűs címeket találunk a maagyar lapokban, az 1954- ben elért magyar sporteredményekkel kapcsolatban. Mielőtt ezeket a kiváló magyar sporteredményeket ismertetnénk, röviden vizsgáljuk meg azokat a magyarországi sport-intézkedéseket, amelyek ezeket a sporteredményeket lehetővé tették. Hangsúlyozni kívánjuk: a fairplay alapján állunk, nem ócsárolunk és nem dicsérünk. Legyen az a sportember bármilyen nemzetiségű, valljon bármilyen világnézetet, az elvünk ebben a kérdésben az, hogy: “a sportban győzzön a jobb”. Ezeket az eredményeket tehát nem a kritika vagy elfogultság, hanem a tárgyilagosság szemüvegén át nézzük, mert ezek tények és pozitívumok. Olyan pozitívumok, amelyek a világ sportkedvelő közönséget ámulatba ejtik. — önként adódik tehát a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy az összetört és letiport magyar nép a háború után a sportban ily gyorsan felerősödött? Hogyan lehetséges az, hogy a háború után, a lefejezett magyar nemzet az 1948-as londoni olimpiászon már elérte a háború előtti nívót, 1952-ben, a Helsinkiben megtartott olimpiászon pedig 15 olimpiai győzelmével világszerte óriási meglepetést keltett? S legutóbb, 9 évvel a háború után, Európa első sport-nemzete lett. Hogyan lehetséges ez a mindent leromboló és leigázó kommunista rendszer alatt? Ami a szakvonatkozásokat illeti, erre röviden és könnyen megadható a válasz. Magyarországon a tudományos testnevelés a háború után sem szűnt meg. A Testnevelési Főiskola, a katonai Központi Testnevelési Intézettel összevonva, már 1945. őszén megkezdte működését. Az életben maradt tanerőket ide összpontosították és az így kibővített új intézmény lehetővé tette a gyors testnevelő tanári utánpótlást, a tehetségek felszínre jutását s a középiskolai testnevelés biztosítását. A középiskolákban a háború előtti heti 1-2 (Budapesten 3) testnevelési órával szemben ma országszerte 3-4 testnevelési óra szerepel. A fentiek mellett az évtizedek óta kialakult és most tovább fejlődő tudományos testnevelés és tipikus magyar ősképességek azok a tényezők, amelyek a mai kiváló sportteljesítményeket eredményezik. Vegyük figyelembe még a kommunista rendszer erőszakos és minden eszközzel eredményre való törekvését. A terrorisztikus, illetve totalitáris kormányformáknak a nép a külföld felé produkálniok, valamint bizonyítaniuk kell, hogy jobbak ési eredményesebbek, hogy semmivel sem maradnak le más államrendszerek mögött. Ezért, — a sport nemzetközi reprezentatív hatását felismerve — a testnevelést és sportot a kommunista államokban nem a nemzetnevelés, hanem a kommunista propaganda szolgálatába álli— 26 —
