Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-01-01 / 1. szám

ÚJ MAGYAR ÚT

Az Akadémia égisze alatt alakult meg a “Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat” nevű alakulat e tudományok népszerűsítése érdekében, amibe sajnos mindig belévegyül a kommunista politikai cél is.

Ki kell emelnünk a magas korban levő Horváth János irodalomtörténésznek ezévi “Árpádkori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái” c. művét, de még inkább a tavaly megjelent “A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete” című akadémiai kiadványát (1951-ben jelent meg ugyancsak tőle a “Rendszeres magyar verstan”).

Mályusz Elemér folytatja “Zsigmondkori Oklevéltár”-át (I. kötet 1387- 1399) és hasonló körben jelent meg Kumorovitz L. Bemát “Vezsprémi regeszták 1301-1387” c. műve az Orsz. Levéltár kiadványai között, főleg a veszprémi egyházi birtokok társadalmi és jogi viszonyaira vonatkozóan. Makkai László “I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratait” adta ki az 1631-1648 közötti időből. Újra megjelent Bolyai Appendixe és életrajza. Egyébb életrajzok közül kiemelhetjük Nagy Péternek Móricz Zsigmondról írt Kossuth-díjas életrajzát, Sőtér Istvánnak Eötvös Józsefről, Klaniczay Tibornak Zrínyi Miklósról, Bónis Györgynek Hajnóczy Józsefről, a Martinovics féle összeesküvés tagjáról készített életrajzát.

Nagyfontosságú az Akadémia újonnan megalakított Zenetudományi szakosztályának működése. Az összes kiadványok között messze kimagaslik az “Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára” c. Szabolcsi Bence és mások szerkesztésében, amely nemcsak Kodály összes eddigi műveinek közli az adatait, de a Néprajzi Intézet háborúutáni munkásságának kitűnő áttekintését is adja. A másik nevezetes kiadvány “Jelen Napok” címen a Magyar Népzene Tára II kötete (1,248 old., 66 tábla és kép), amely a lakodalmak, karácsony, husvét és egyébb ünnepek dalait és köszöntőit, játékait és hagyományait közli a legnagyobb hitelességei. Ki kell még emelnünk ennek korábbi első kötetén, a “Gyérmékjátékok”-on kívül Arany János népdalgyűjteményének, továbbá Pálóczi Horváth Ádámnak “ötödfélszázad énekek” c. korábban csak kéziratos (1813 évi) gyűjteményének kiadását. Munkácsi Bernát vogul népgyűjtési művének első kötete 1892-ben jelent meg, harmadik kötete azonban csak újabban! Az Akadémia malmai néha kissé lassan őrölnek! Közben a molnárok fölé párttitkárokat tettek, a malmot államosították és átfestették vörösre.

A természettudományi tagodat mintha ezúttal kissé elmaradt volna a többiek mögött. Rapaics Rajmundnak “A magyar biológia története” című müve szolgalelkűen politikai szempontú összefoglalás. Koch Sándornak “A magyar ásványtan története” túl kisterjedelmű. Vadász Elemér: “Magyarország földtana” ugyan majdnem félezer oldalas, de elmarad a magyar geológia nagy mesterei mögött. Régebbi “Bauxitföldtana” és “Kőszénföldtana” konkrétebb, míg “A földtan fejlődésének vázlata” ugyancsak vázlatos, eredetiség nélkül. Az agrártudományok régi művelője Kreybig Lajos “Az agrotechnika tényezői és irányelvei” c. művével díjat nyert. Zempléni Géza “Szerves kémia” című nagyterjedelmű akadémiai kiadványának értékét csak szakemberek tudják felmérni.

— 18 —