Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1-2. szám
ÚJ MAGYAR ÚT nevezhetnénk. “This nation under God” mondotta Lincoln, és Wilsonon keresztül Eisenhowerig minden elnök a politikai célok vallási megalapozottságának példája. Ugyanez benn él az egyszerű amerikai farmerben, tanárban, választóban, a kisemberek millióinak meggyőződésében. Az európamerikai ember vagy theo-demokrata lesz vagy pedig a belső meghasonlás folytán elpusztul. Az amerikai politika másik vonása: a föderalista struktúra. Európában ezt csak Svájc értette meg. A többiek el fognak pusztulni, egyenként vagy közösen, ha a föderalisztikus önkormányzat helyett a centralisztikus nemzeti etatizmus útján járnak továbbra is. Tehát Európa rászorul Amerikának e szellemi adományaira vagy találmányaira. Látszólag nehezebb azt bizonyítani, hogy Amerika is elpusztulna Európa nélkül. Látszólag ugyanis Amerika annyira el van látva minden jóval, hogy ha a többi világrész egy napon elsülyedne, Amerika fizikailag kétségtelenül még tovább létezhetne. De csak fizikailag! Mert képzeljük, hogy nemcsak Európa sülyedne el egy szomorú napon, hanem mindaz, amit Európa kitermelt. Az amerikai könyvtárakban elpusztulnának Shakespeare és Dickens művei, Locke és Newton és Mendel írásai és Goethe vagy Victor Hugo csak olyan többé kevésbbé értelmetlen nevek volnának, mint elsülyedt kultúrákban Firdusi, Averroes vagy Thales nevei. Főleg pedig az amerikai ember, gyermekek és iskolák tudatából kiesnének Európa minden ezeréves nagyságával. Az Európa nélküli Amerika az egyetemes babbitizmusnak szörnyű sivataga volna. Mind az amerikai protestantizmus, mind a katolicizmus elvesztené gyökereit. Babbit, a középnyugati Zenith városának gyári embersablonja azt mondja: “Igazán nem tudom, miért adják a mi modem iskoláinkban a gyermek kezébe Shakespearet és Miltont és a többi ócskaságot. Sokkal jobb volna, ha arra tanítanák meg a lurkókat, hogy kell egy jó hirdetést írni vagy egy üzleti levelet, amely megnyitja az erszényeket és csekkönyveket.” íme ez az Európától sterilizált Amerika! De ami Lewis Sinclairnél csak véres szatíra és keserű karikatúra, valósággá lenne, ha Amerika sterilizálódnék minden európai értéktől. Az “Emberek és Egerek” steinbecki Amerikája volna, amelyet saját belső sivársága úgy elpusztítana, mint Theodore Dreiser “Amerikai Tragédiájának “hőse” önmagukat. Európa lelki-szellemi tartalma és jótékony kölcsönhatása nélkül behemót Góliát volna, akit talán egy egyszerű pásztorfiú a patakmedréből vett parittyakővel leteríthetne. Európa és Amerika káros jellegű kölcsönhatásai A két rokon kontinens közötti duzzogásoknak egyik oka az is, hogy gyakran egymástól a rosszat vették át és a jót hagyták elveszni. Wilson alapjában helyes elveit hagyta Clemenceau és Benes kezén európai méreggé válni. Roosevelt Yaltában, Truman Potsdamban feladta az amerikai demokrácia elveit és meghajtotta a csillagos lobogót a marxizmus sarlós-kalapácsa előtt. A harmincas évek Amerikájában valóságos epidémia volt Európának minden salak-exportja: a marxizmus és freudizmus, Marcel Proust és Picasso. Dreiser Zolát másolta és az Eugene O’Neil Strindberget. A modor hódított, de az igazi Európa lelke nélkül. Viszont Európára Hollywood, a felhőkarcoló-stílus, a színházat megölő látványosság (show), a filléres világsajtó és a mechanizált élet ezerféle — 64 —
