Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-11-01 / 11-12. szám

KÖNYVSZEMLE Magyarországi festmények az elvesztett otthonból vará­zsolnak egy kis darabot az új otthonba. SZEGHALMY BÁLINT Németországban élő magyar festőművész aquarelljei meg­kettőzik minden magyar csa­ládnak a karácsonyi örömét. Felvilágosítás, megrendelés: Kardoss Gézáné 218 Laurel St., So. Bend, Ind. Árak: $2 - $8 nagy vállalkozás sikeréhez, az Egye­sült Államok megalapításához. A történelmi példákon túl a szer­ző a jelenből vett számos epizód­dal bizonyítja, hogy Amerika népe mindig közel érezte magát Istenhez és ez a közeliét ma is nyilvánvaló, sőt egyre fokozottabb. A tömegek folyton erősödő és bővülő vallásos élete arra mutat, hogy a “sarló és a kereszt” közül az amerikaiak a keresztet választották. Elsőn lelkész szerint az amerikai lelki ébredés legkézenfekvőbb szim­bóluma maga Washington, a fő­város. Figyelembe sem véve azt a tényt, hogy a kormány tagjainak többsége, a törvényhozók, a bírák s a többi magasállású vezető meg­győződésből és őszintén gyakorolja vallását, s hogy magának a szerző­nek a templomában minden vasár­nap ott imádkozik Eisenhower el­nökkel az élén az amerikai élet számos fontos vezető személyisége, néhány egyszerű statisztikai adat rávilágít Washington szimbólum vol­tára. Az elmúlt hét év alatt 168 új protestáns templomot építettek, 22 millió dollárnyi költséggel; a római katolikusok pedig 40 milliós befektetéssel 17 új templomot, 19 elemi iskolát, valamint számos középiskolát és rendházat emeltek. Nagy-Washington területén körül­belül 461 ezer ember imádkozik 553 templomban és zsinagógában. Elsőn inti az amerikaiakat, hogy maradjanak meg ezen az utón, mert ez az egyetlen lehetőség az ame­rikai életforma megmentésére. A szerzőről még hadd idézzük, amit J. Edgar Hoover, az FBI igaz­gatója írt a könyv bevezetésében: “Hitének alapjaihoz való ragaszko­dásával dr. Elsőn a nemzet nagy igehírdetői között van, s az a tény, hogy ennek ellenére sem vesztette el kapcsolatát az útca emberével, nagy lelkésszé teszi. (A lelki élet­hez való) hozzájárulása valódi, mi­vel bőséges tapasztalata alapján és nemzeti életünk keresztyén értékei­nek a tudatában beszél.” dl SZABÓ PÁL: HAJDÚ KLÁRI Budapest. 1953. Ifjúsági regény. A mai magyar élharcos ifjúság különböző típusainak és egy trak­torállomás körül zajló életnek való­ságos enciklopédiája akar lenni ez az írás. A regény két fiatal hőse testesíti meg a Szabó Pál szerint összeütköző világokat. Árgyelán Jóska, a gépállomás első traktorosa a “kispolgári anar­chista” hányaveti, beképzelt, fele­lőtlen életstílusának képviselője. Nem szereti a gépet, csak hiúság­ból lesz első és csak a kereset ér­dekli. Elvárja, hogy a traktoros lányok dőljenek utána. Úgy is ke­zeli őket, mint futószerelmei fel­kapott és könnyedén tovasodort vi­rágait. Ekkor kerül eléje Hajdú Klári, aki kemény diónak bizonyul. Ár­gyelán Jóskát eszi a méreg, hogy — 507 —

Next

/
Thumbnails
Contents