Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-09-01 / 9-10. szám
GRAHAM: Europa új embere Ezzel magyarázható, hogy belső bűn-érzésének megszüntetése iránti meddő törekvésében az ember a lélektan és filozófia kellemes adagjait veszi be és így bizonyos intellektuális fájdalomcsillapításnak veti alá magát; viszont ezek a gyógymódok csak a fejig jutnak el és nincs semmi gyógyító hatásuk a szívre. A bűnök, többesszámban, gonoszságunk alapokának a tünetei. Ez az alapok a bűn, egyesszámban. Bűnöket a társadalom és sajátmagunk ellen követünk el; a “Bűn”, egyesszámban, viszont Isten ellen irányul. Amint Dávid mondotta: “Beismerem a vétkemet és bűnöm örökké előttem marad. Ellened, egyedül Ellened vétkeztem.” Irigység, kéj, büszkeség és hatalomérzés egy belső betegség külső jelei. Látható tünetei egy bennünk működő láthatatlan valaminek, amit “bűnnek” hívunk. Ez a bennünk rejtőző romboló erő elpusztított huszonegy civilizációt és most azzal fenyeget, hogy saját civilizációnkat is tönkreteszi. Századokon keresztül azzal érvelt az ember, hogy “az én bűnöm a saját ügyem” A bűn viszont nem magánügy! Lenin bűne szovjetizmussá válik. A Mussolinié fasizmussá. És Marx bűnének a következménye a modern totalitáriánizmus. Mit tehetünk ez ellen a rosszindulatú daganat-szerű nyomorúság ellen, amely visszatartja az embert az Isten paradicsomába való belépéstől? Először is be kell vallanunk, hogy saját erőnkön kívül esik, hogy meggyógyuljunk! Nem újíthatjuk meg saját akaratunkat vagy tisztíthatjuk meg saját szívünket. Képtelenek vagyunk ennek az egész történelmet beszennyező áramlatnak a megtisztítására. Ha meg tudjuk győzni sajátmagunkat, hogy az ember minden, ami Isten nem, és az emberben semmi sincs, ami Istenben megvan, akkor a logika keze rámutat Megváltónkra! Isten mindenható, az ember gyenge. Isten szent, az ember bűnös. Megállapítván tehát, hogy “Isten a menedékünk”, és hogy az embernek valami kétségbeejtően hiányzik: hogyan hozzuk össze az embert Istennel? A válasz történelmi és teológiai. A történelmi része abban áll, hogy Isten adta az első gesztust a kiengesztelődésre, amikor 1900 évvel ezelőtt Fiának a képében földreszállt. Emberek megérintették, érezték gyógyító erejét, megkóstolták az ételt, amelyet saját szemük előtt teremtett s végül lejegyezték mindezeket a tényeket egy könyvben, amelyet Bibliának hívunk. Válaszoltak a hívására, hogy tanít— 345 —
