Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-07-01 / 7-8. szám
Balázs Béla írása az első világháború után bekövetkezett összeomlásnak több fontos problémáját is felveti, természetesen hibás felfogásban. Túlzott jelentőséget tulajdonít az 1917-es orosz forradalmi eseményeknek, s érthető okokból nem a karja meglátni népünknek a bolsevizmustól irtózó alaptermészetét. A marxista történészek fogyatékos eszközeivel képtelen megállapítani azt, hogy az ú. n. “szegedi gondolat”, melynek helyes tartalmát felfogni sem tudja, csak egészen rövid ideig volt alakító tényező, s tisztvirág élete jóformán csak addig tartott, míg az embertelen proletárdiktatúra romjait el nem takarították. Utána már csak emlékünnepélyek szónokainak ajkán virágzott. Ez a köztudomású tény azonban nem ejti zavarba Balázs Bélát, mikor két olyan jelenségsort kapcsol össze, melyeknek a kommunistaellenességen kívül egyéb közük aligha lehetett egymáshoz. Ez a két fogalom a már érintett “szegedi gondolat” s a nemzetközi mozgalomnak számító keresztényszociálizmus. Ezekről írja a következőket: “A hercegprímás, Prohászka püspök, Zadravetz, a jezsuita Bangha páter és társaik a “szegedi gondolatban” KÖNYVSZEMLE CIC Újságok, könyvek, utazás, szereieicsomagok, hanglemezek, publicité, üzleti ügyek. KELENY MINDENT ELINTÉZ. Sie. KELENY, 12, rue de la Grange- Balaliere, PARIS-9. — Tel.: Tailbout 65-97. tulajdonképpen a Vatikántól elintett “keresztényszociálista” mozgalom elveinek és demagógiájának sajátos magyarországi alkalmazását látták.” (16). A tények és adatok rosszhiszemű értelmezésére, ahogy ők mondják “pártosságára”, mi sem jellemzőbb, mint a könyvnek az egyházak belső kölcsöneivel foglalkozó része. Idézem Balázs Bélát: “A külföldi kölcsönök mellett a klerikális reakció nagyösszegű (kiemelés tőlem) belföldi kölcsönöket is felvett. — így a bencések 1926-ban 22 milliárd korona, a veszprémi káptalan 1925-ben 7 millió korona belföldi kölcsönt vett fel” (30). A kommunisták csalási trükkjeit ez az idézet tökéletesen leleplezi. A pengőérték bevezetéséig, 1927. januárjáig ugyanis nagy infláció dühöngött Magyarországon, ami a valóságban azt jelenette, hogy egy diák tartásdíja havonta 800 ezer korona volt, ami 1927. januárjától kezdve kerek 64 pengőnek felelt meg havonta. Ebből az egybevetésből is láthatjuk, hogy mit jelent a dialektikus materiálizmus csalhatatlan pártossága az egyházak “nagyösszegű” belföldi kölcsöneivel kapcsolatban. Vagy talán arra gondoltak, hogy az általuk 1945. után okozott infláció méretei már elhomályosították a huszas évek jelenségeit? Balázs Béla könyvével megkezdődött az ismertetés elején említett budapesti történész kongresszus megállapodásainak végrehajtása, melynek 7. pontja kimondja, hogy a közös munkaterv szerint foglakozniok kell az orosz bolseviki forradalomnak a leigázott országokra gyakorolt hatásával. Ez azt jelenti, hogy a 19-es proletárdiktatúra lefolyását eszményi színekkel ecsetelni: “A külső intervenció — a belső ellenforradalmi erők támogatásával — megdöntötte 313 —
