Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-07-01 / 7-8. szám

Most vizsgáljuk meg, milyen közvetlen előnyök birtokába jutott a Szovjet. 1. A Szövetségesek demokráciának ismerték el a bolsevizmust s ezzel megadták a lehetőséget Kína bolsevizálására. Kína az ázsiai politika egyik legfontosabb kúlcsát jelenti s a Szovjet sokkal hamarabb élt e lehetőségé­vel, mint az várható lett volna. Ez jelentette a gyűrű első áttörését, illetve megszakítását, a többi — Korea, Indokína, Irán és ami még ezután követke­zik — csak ennek természetes folytatása. Kína bolsevizálásának ázsiai ha­tása még nem bontakozott ki teljesen, de a kommunizmus megerősödése előbb-utóbb Ázsia teljes elvesztését fogja maga után vonni, ami egyet jelent az ázsiai hadszínterek és támaszpontok (Japánt és Ausztráliát is beleérve) felszámolásával, nymodon a Szovjet támadható felületének több, mint 70%­­át kapcsolhatja ki s egy lépéssel közelebb juthat a hadszíntér megválasztá­sát jelentő céljához. Minthogy Koreának túlzott katonai jelentősége nincsen, azt csupán ta­pogatózásnak tekinthetjük. Indokína azonban már igen komoly eredmény — a távolkelet szuezi csatornájának az elvesztését vonhatja maga után, — és érdemes megfigyelni, mennyire az európai kereskedelem irányításának kö­szönheti e sikerét a Szovjet. 2. Az európai térségben a Szovjet megkapta Románia és Bulgária bir­toklásával a Fekete-tengeren való korlátlan, ellenőrzés lehetőségét. Igaz ugyan, hogy régi vágya ellenére a Földközi-tengerre nem jutott ki, a Darda­nellák és a Boszporusz ma is Nyugat kezén van, s így támadó lehetőségei innen kiindulva nincsenek, de defenzív hadviselése szempontjából számára még sokkal fontosabb az, hogy minden, ebből az iránybó jövő támadást csí­rájában (a tengeren) képes elfojtani. Már pedig ez egyike a Szovjet leg­érzékenyebb pontjainak a történlem nem egy tanúsága szerint. 3. Magyarország birtoklásával a támadható felület újabb többszáz kilo­méteres szakaszát tartja korlátlan uralma alatt. Kárpátalja bekebelezésé­nek katonai jelentősége a legnagyobb az európai arcvonalat illetően s alig hiszem, hogy Churchill ma, — az ázsiai helyzet jelenlegi állásában — Moszkvában ugyanolyan érdektelenséget tanúsítana e kérdésben, mint tette annakidején. A Keleti Kárpátok vonala nemcsak egy kelétől jövő támadás természetes gátja és egyben egyik kulcsa az európai térségnek, hanem meg­fordított értelemben ugyanolyan értékkel bír. S Moszkva tudta ezt. Tudta jól, hogy Magyarország történelme s a Kárpátok vonala együttesen eleven valóság számára és nem egy kis nép jelentéktelen propagandaszólama csu­pán; s tudta jól, hogy mindaddig, amíg ez a vonal Nyugat, vagy Magyar­­ország (ami egyet jelent) birtokában van, addig szó sem lehet az e térségre vonatkozó terveinek megvalósításáról. A Kárpátoktól Moszkváig a térnyilt, több természetes akadály nincs, Nyugat birtokában tehát ez a szakasz nél­külözhetetlen stratégiai alapot jelentene a végső küzdelemben. Jelentené Afrikából s a Földközi-tengerről kiinduló minden akció leghatásosabb irá­nyát. A Szovjet birtokában viszont a Dunamedence uralmát jelenti (még akkor is, ha Magyarországról kivonulna) mely egérfogója lehet bármily nagy, a Balkán felől előretörő haderőnek. A Fekete-tenger és Kárpátalja együttes birtoklása lényegileg az egész Földközi-tengeri térség semlegesité­­sét eredményezi Nyugat rovására. 4. Karélia, a finn tengeri támaszpontok és Németország orosz zónájának ÚJ MAGYAR ÜT — 290 —

Next

/
Thumbnails
Contents