Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-07-01 / 7-8. szám
ÚJ MAGYAR ÚT a defenzív hadviselés előkészítésének a lényege az ellenfél támadását a legmegfelelőbb térben és a legalkalmasabb időben kiváltani. A támadás kiváltása és a megfelelő időpont meghatározása viszonylag könnyű feladat, a szokott diplomáciai fogásokkal elérhető. A Szovjet ezirányú magatartása szemmel látható, hiszen valahányszor valamilyen akciójának fokozása kiválthatná a végső ellenakciót, mindig meghátrál, engedékenységet színlel, mindaddig, míg a feszültség tart s aztán újrakezdi, gondosan ügyelve a kezdeményezés folytonosságának biztosítására. S teszi ezt azért, mert ma még a hadszíntér kizárólagosságát (a legmegfelelőbb térben) nem tudja önmaga meghatározni. Ez ugyanis a szovjet világuralom (de nem a Szovjetúnió) számára létkérdés, minthogy a II. világháború befejezéskori hatalmi helyzet Amerika számára mutatott sokkal kedvezőbb képet. Amerika (beleértve természetesen egész Nyugatot) egy, a Szovjetet helyenként kettős gyűrűvel körülfogó érdekterülettel rendelkezett. Alaszka, Japán, Ausztrália, Délkorea, Indokína, Kína, India, Pakisztán, Irak, Irán, Törökország, Egyiptom, egész Afrika, Görög- és Olaszország, Nyugateurópa, Anglia, Izland, Grönland és a Sarkvidék egyes részei nemcsak teljesen körülfogják a Szovjetet, hanem olyan nagyszabású bázisok is, melyek a támadó részére szükséges előfeltételeket ki tudják elégíteni. Mindaddig, amíg ez a gyűrű fennáll, a Szovjet részére szó sem lehet eredményes defenzív hadviselésről. E gyűrű elsősorbani felszámolása tehát a hidegháború feladata. Általában a Szovjet akcióinak a következő három irányát figyelhetjük meg: 1. A gyarmati és félgyarmati népek nacionálizmusának felkeltése és nagyarányú támogatása által megfosztani Amerikát a kedvező bázisoktól, vagy legalább is alkalmatlanná tenni azokat nagyobbszabású katonai akciók lebonyolítására. Egyúttal ugyanezzel a nyugati, ipari népek felvevő piacát mind szűkebb körre zsugorítani. 2. A fentiekkel és a kereskedelmi élet irányításának egyéb eszközeivel kimélyíteni a nyugati nemzetek gazdasági érdekösszeütközéseit s végeredményben gazdasági összeomlást előidézni mind Amerikában, mind Európában. 3. A kommunista ideológiának a kisugárzása által megtörni, vagy akárcsak csökkenteni a háborús akaratot, megakadályozni az egységes összefogást, bénítani a technikai készséget s ezen keresztül megzavarni a katonai előfeltételek megteremtését. Amíg a Szovjetet körülvevő bázisok vagy érdekterületek nem a II. világháború győzelmi eredményei, hanem történelmi jogon tartoznak Nyugathoz és sok tekintetben annak létkérdését jelentik, addig a Szovjet eddig elért eredményei kizárólag és összességükben a tervszerű előkészítés bélyegét hordják magukon. Amikor Szt. Péterváron a cárok ereklyéit szétszóró tömegtől Lenin a maga részére kérte Nagy Péter hamvait, félreértheteten jelét adta annak a szándékának — s ez egyben a bolsevizmus szándéka is, — hogy politikáját Nagy Péter szellemében kívánja folytatni. A “világot” Nagy Péter idejében Európa jelentette s Európa fogja jelenteni a jövőben is mindaddig, amíg a fehér ember uralma és fölénye fennáll. A bolsevizmus célja tehát világos és minden kétséget kizár: a világuralomhoz Európán keresztül vezet az út. A Szovjetnek a II. világháborúban elért eredményei messze túlhaladják teljesítményei arányát. Európa ugyan még nem az övé, de azok az alapok, — 288 —
