Új Magyar Út, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1-2. szám

Az U. S. A.-ra vonatkozó 3 milliós kimutatás mind­össze azt jelenti, hogy az ottani magas kereseti viszo­nyok adta lehetőségek következtében igen sok munka­­vállaló változtatja gyakran helyét, illetve hagyja abba időről-időre a munkát. Megdöbbentően hat a mezőgazdasági termelésről készült kimutatás: Nyugat Kelet Termelési index USA Európa Európa USSR (1934/39 = 100) __ Gabonaneműek termelése 134 103 83 — millió tonnában__ Hús és haltermelés 136 66 61 75 millió tonnában__ 15 14 2 3 Ezek a számok azt az egyébként jól ismert tényt támasztják alá, hogy amíg az amerikai mezőgazdasági termelés az elmúlt 15 év folyamán hatalmasat fejlődött, addig Nyugateurópában stagnálás mutatkozik. Ugyan­akkor a keleteurópai termelés a kommunista beavat­kozás következtében még a háború előtti, egyébként igen alacsony színvonalat sem tudta elérni. Különösen a keleteurópai, illetve oroszországi hús- és haltermelés elmaradottsága bizonyítja meggyőzően a kommunista élelmezési politika embertelenségét. Némileg kedvezőbb képet mutat az ipari termelés. USA Nyugat Európa Kelet Európa USSR Indexszámokban (1937 — 100) 176 144 171 Energiatermelés (millió szén-tonnában) 5.200 1.226 526 730 Nyersacél (millió tonnában)_ 88 52 8 27 A részletezett energiatermelés a következő: USA Nyugat Európa Kelet Európa USSR Széntermelés (1000 tonnában) 501.407 450.706 97.978 250.000 Barnaszéntermelés (1000 tonnában) 3.057 96.910 181.917 20.500 Földgáz (millió köbm.-ben) 177.889 887 1.555 Nyersolaj (1000 tonnában) 270.115 3.617 4.548 37.600 Villamos energia (millió kilowattban) 95.938 107.713 1.307 12.500 A fenti számok igen szemléltetően bizonyítják Ke­­leteurópa és a Szovjetúnió elmaradottságát a villamos­energiatermelésben, valamint az európai olajtermelés elégtelenségét. A beruházások összehasonlítása a következőképen alakul: Nyugat Kelet USA Európa Európa USSR Beruházások végösszege millió dollárban 48.900 22.665 2.992 31.100 A nemzeti jövedelem hányadában, % -ban kifejezve fejenként, dollárban 322 122 34 155 Meg kell itt jegyeznünk, hogy a Keleteurópáról szóló adatok még az 1948/49-es évekre, azaz a jelenlegi orosz mintájú ötéves tervek megkezdése előtti időszakra vonatkoznak. Ezért ilyen alacsony még aránylag a be­ruházásokra fordított hányad. Jelenleg viszont Kelet­­európában az egyes nemzeti jövedelmeknek mintegy 30-50%-át fordítják beruházásokra. Feltűnően magas a szovjet beruházások hányada. Ha meggondoljuk, hogy ugyanakkor, amikor pl. a mezőgazdasági termelés rend­kívül elmaradott, viszont a nemzeti jövedelemnek a felét fordítják beruházásokra, míg a gazdaságilag sok­kal fejlettebb Egyesült Államokban csak 20 százalékát, fogalmat alkothatunk arról a nélkülözésről, ami a Szov­jetúnió lakóinak jut osztályrészül. Az egyes nemzeti jövedelmek egybevetése a követ­kező képet adja: Nyugat Kelet USA Európa Európa USSR Nemzeti jövedelem millió dollárban 235.600 117.318 28.162 59.500 Az életszínvonalra vonatkozó adatok a következő­képen alakulnak: A fejenkinti évi jövedelem USA Nyugat Európa Kelet Európa USSR (dollárban) 1.553 A dolgozó lakosságból a foglalkoztatottak 390 316 298 hányada Fejenkénti energiatermelés 97 99 — — (széntonnákban) Fejenkénti nyersacél 34 4 5 4 termelés (kgr.-ban) Fejenkénti gabonatermelés 579 173 83 136 (kilogrammokban) Fejenkénti hús- és hal­896 221 623 376 termelés (kgr.-ban) 98 47 21 16 A fenti két kimutatást sajnos csak némi fenntar­tással fogadhatjuk el. A nemzeti jövedelmek összeha­sonlítása az országonként alkalmazott módszerek külön­böző volta következtében mindig a statisztika Achilles­­sarka volt. A Nyugateurópára vonatkozó 390, illetve ke­leteurópai 316 dollár fejenkénti jövedelem távolról sem fejezi ki azt az életszínvonalbeli különbséget, ami Nyu­gat és Kelet között az utóbbi rovására mutatkozik. Az átlag amerikai életszínvonal pedig ugyan jóval felette áll a nyugateurópainak, de ez a különbség nem olyan nagy, mint amire az 1553, illetve 390 dollár egybevetésé­ből lehetne következtetni. A Nyugateurópára vonatkozó fejenkinti mezőgazdasági termelésnél azt is figyelembe kell vennünk, hogy ez nem a mezőgazdaságban foglal­koztatott egyénre eső, hanem az egy-egy lakosra jutó átlagot jelenti. Mivel egyes sűrűn lakott nyugateurópai államokban igen alacsony a mezőgazdaságban foglal­koztatott népesség létszáma, (Angliában pl. mindössze 6%), igy a Nyugateurópára vonatkozó egy főre eső mezőgazdasági termelés igen alacsony annak ellenére is, hogy pl. az angol, dán, holland mezőgazdaság nem egy vonatkozásban világviszonylatban is első helyen áll. Nyugateurópa mezőgazdasági termelése pedig egészben véve is messze fölötte áll akár a Szovjetúnió, akár Keleteurópa eredményeinek. Igen tanulságos a nem egy vonatkozásban hasonló adottságokkal rendelkező U.S.A.-ra és a Szovjetunióra vonatkozó adatok egybevetése, ami mindennél meggyő­zőbben bizonyítja nemcsak az Egyesült Államok meg­dönthetetlennek látszó fölényét, hanem ugyanakkor a Szovjetúnió elmaradottságát is. Hasonlítsuk csak össze pl. a hústermelésre, vagy akár a gabonatermelésre vo­natkozó egy főre eső termelési eredményeket. Hiba lenne lebecsülnünk a kommunista államokban helyen­ként valóban elért eredményeket, amilyenek pl. a ne­hézipar fejlesztése, nagyarányú közművek létesítése, energiatelepek fejlesztése stb. Sokszor a fejlődés való­ban elismerésre méltó. Ne feledjük el azonban, hogy mindezt az eddig Keleteurópában részben kihasználat­lanul heverő munkaerőfelesleg bevetésével érik el. Hogy csak egy példát említsünk, Magyarország mint-7

Next

/
Thumbnails
Contents