Új Magyar Út, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1-2. szám
CSERENYEY GÉZA Nyugat és Kelet ereje A világsajtóban gyakran látnak napvilágot a Szovjetúnió, illetve a vasfüggönyön túli államok gazdasági fejlődéséről szóló statisztikai kimutatások. Ezeket azután a kommunizmussal nyugaton rokonszenvező elemek gyakran használják fel tendenciózusan, ugyanakkor viszont nem egy magyar emigráns “úgyis hazugság” felkiáltással, kézlegyintéssel intézi el őket. így nagy örömmel üdvözöljük azt a rendkívül áttekinthető adatösszehasonlítást, amit az Európa-mozgalom a közelmúltban adott közzé.* A kiadvány oly módon állítja egymás mellé az Északamerikai Egyesült Államok, Nyugateurópa, Keleteurópa és a Szovjetúnió gazdasági erejét, hogy az igen szemléltetően csoportosított adatok világos és könnyen érthető útmutatásul szolgáljanak a közgazdaságban kevésbé járatos olvasó számára is. Az adatok legtöbbnyire az Egyesült Nemzetek 1950-es kiadványaiból, elsősorban a statisztikai évkönyvből valók. A Szovjetúnióra vonatkozó adatok helyenkint becslésen alapulnak. A “Keleteurópa” jelzésű címszó mindenütt a Vasfüggöny mögötti államokat jelenti, míg a “Nyugateurópa” szó az összes Vasfüggönyön inneni államot jelzi. Ez a Nyugateurópa politikailag és gazdaságilag eléggé tág fogalom, hiszen pl. a skandináv államok és Portugália vagy Görögország társadalmi és gazdasági fejlettsége igen nagy eltérést mutat, viszont ezek az államok alig pár százalékát jelentik a Nyugateurópára vonatkozó számoszlopoknak és ugyanakkor az e kategóriába tartozó államok zöme, mint pl. Benelux, Franciaország, Nyugatnémetország, Nagybritannia, stb. a gazdasági fejlődésnek többé-kevésbé hasonló fokán áll. A jelenlegi hidegháborúban Nyugateurópa csak a másodhegedűs szerepét játsza és a nagy erőpróba elsősorban az U. S. A. és a Szovjetúnió között folyik, pedig, miként azt a számoszlopok mutatják, Európa, ha gazdasági fejlődésben el is marad az U. S. A. mögött, még mindig messze a Szovjetúnió fölött áll. Ha a nyugateurópai államok felül tudnának emelkedni pillanatnyi jellegű nemzeti szempontjaikon és valóban távlatokban gondolkodnának, megszülethetne az Egyesült Európa, — illetve, amíg a vasfüggöny tart — az Egyesült Nyugateurópa. Egyelőre azonban sajnos ez a felismerés még nem mondható általánosnak és jelenleg a nyugateurópai nemzetek még olyan, évekig tartó meddő vitákban őrlik fel erejüket, hogy miként egyeztethető össze a francia biztonsági pszichológia a német felfegyverzéssel, vagy Nagybritannia teljes szuverénitása, illetve az angol inzuláris szemlélet a Schuman-tervben való részvétellel, stb. Amíg ez a pszichózis tart, addig továbbra is az lesz a helyzet, hogy Európa sorsa két nem európai hatalom, az U. S. A. és a Szovjetúnió egymáshoz való viszonyán dől el. Az alábbi számok mindennél meggyőzőbben bizonyítják az európai egység szükségességét és azt, hogy milyen gazdasági lehetőségeket hagyott eddig kiaknázatlanul a nyugateurópai * European Movement: The Economic Potential of Europe, 1952, 6 nemzetek rövidlátása. A számok egyben azt is mutatják, hogy gazdaságilag még mindig a nyugat a sokkal fejlettebb és erősebb partner, és hogy a kommunista államok gazdasági ereje távolról sincsen arányban azzal a hatalmas katonai ütőképességgel, amit a szovjet blokk jelenleg képvisel. Az érintett államok lélekszáma az alábbi képet mutatja: USA Nyugat Európa Kelet Európa USSR Összlakosság milliókban 152 301 89 200 Népsűrűség négyzétkilométerenkint 19 78 88 9 Születések száma ezrelékben 23.4 19.2 23.6 Halálozások száma ezrelékben 9.6 10.7 14 Természetes népszaporodás ezrelékben __ 13.8 8.5 9.6 _ Megjegyezni kívánjuk, hogy Nyugateurópa és a Szovjetúnió négyzetkilométerenkinti népsűrűsége azért olyan alacsony, mivel az érintett országok területének jelentékeny hányada fekszik a zordon északi zónában (pl. Skandinávia), ahol a terület népességeltartó képessége természetszerűleg sokkal alacsonyabb. A szükebb értelemben vett nyugateurópai államok népsűrűsége átlagban 100—150 között mozog, de pl. Franciaország esetében jóval alatta, a Benelux államok esetében jóval fölötte van e számnak. A lakosság foglalkoztatottsága a következő: Nyugat Kelet USA Európa Európa USSR Dolgozó népesség milliókban . 98 186 62 124 A teljes népesség százalékában 65 64 62 62 Munkanélküliség milliókban 3 3 A dolgozó népesség százalékában _ . 3.2 1.4 A munkanélküliségről szóló kimutatásnál azt is tekintetbe kell vennünk, hogy egyes nyugateurópai államokban, pl. Spanyolországban számos mezőgazdasági munkás nincs teljesen foglalkoztatva és a részlegesen foglalkoztatott lakosság figyelembevételével a fenti szám túlzottan optimistának tűnik. A legtöbb nyugateurópai állam teljes foglalkoztatottságot mutat ki. Németországban még mindig jelentős a munkanélküliség, bár ez elsősorban a keletről beáramló menekült tömegekkel magyarázható, és a foglalkoztatottak aránya lassan növekszik. Állandó és súlyos munkanélküliséggel küzd viszont Olaszország, melynek területe képtelen a teljes lakosság eltartására és mint végleges megoldás, elsősorban a nagymértékű kivándorlás tűntethetné el ezt a szomorú jelenséget.
