Új Magyar Út, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1-2. szám

Baú tisztelői poharat adnak az istenasszonynak. ■— A Pennsylvania University tulajdona. Pecséthengerkép. Ward, 220.

replő istenek alakjáról. Baú bizonyosan ezek közé tartozik.

Sokat vitatták, hogy a sok istennő-név és nép közül melyek tartoznak Baú alakjához. Természetes, hogy az évezredek során változtak a hiedelmek, de úgylátszik,

8 A. Deimel: Pantheon Babylonicum, Roma, 1914. Institutum Biblicum.

Th. Paffrath: Zur Götterlehre in den Altbabylonischen Königsinschriften. Paderborn. 1913.

N. Schneider: Die Götternamen von Ur III. Analecta Orientalia. Vol. 19. Roma, 1939. p. 39.

K. Tallquist: Akkadische Götterepitheta, Studia Orientalia, Helsinski, 1938.

S. N. Kramer: Sumerian Mythology. Philadelphia,

1944.

9 Egyik himnuszban így beszél városa népéhez Baú:

“Az én palotám ura tökéletes.

Keze, mely az országot védi, tökéletes.

Az eső, amit én adok a hálás fáknak, tökéletes.

A feleség, akit én adok az urának, tökéletes.”

J. Dyneley Prince: A hymn to the goddess Bau. Old Testament and Semitic Studies in memory of W. R. Harper, Chicago. 1908, p. 325.

to Thorkild Jacobsen. Mesopotamia: The Cosmos as a State. Before Philosophy. 1949. London. P. 158.

ii “Manducabantur primiciae frumenti.” Deimel: Panth. Bab.

12 Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Bp. 1938. Szt. István Társ. 280. és 289. 1.

13 A név emlékeztet az illatos fűszernövényt jelentő sumir “sembirida” szóra. Még közelebb áll ehhez az erdélyi fűszervirág, a csombord, (Satureia Hortensis L.) neve.

14 Gárdonyi Géza leírja “Az én falum”-ban. I. köt. 48. 1.

is A sas mellett más madarai is vannak az istennőnek; ezeket nem könnyű meghatározni. Daru? Liba? Gólya? Egyik madárnak neve a Ba piktogrammal kezdődik; ez a fecske. (Deimel S.L. No. 5.: “Schwalbe”) Meggondolandó, hogy Magyarországon igen elterjedt hit, hogy fecske és gólya a Boldogasszony madarai.

iä “Az asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem lehet jelen, a legtekintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süteményt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. Mint Szegeden értesültem erről, az áldozat elmúlasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában, “ha fiú, nem kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” Adatszolgáltatóm Sánta Katalin (50 éves) 1928-ban.

17 A hét leányra vonatkozólag: T. Pafferath: Zur Götter lehre in den altbabylonischer; Königsinschriften. Paderborn, 1913. Ed. Schöning. 101. 1. és Deimel: Panth. Babyl.: septem filiae geminae, quae abundantiam dant omnibus hominibus.” L. még a magyar népmesékben az “erdőt zöldítő, mezőt virágoztató” királylányokat.

28

hogy Baba, a “születést adó” ugyanaz volt, aki Baú, az “élelem adó”; aki Gúla a “hatalmas”; aki Mah, a “nagy”; aki Nin-harsog, a “hegység nénje”; aki Nin- Anna, a “menny nénje”; aki Gatum-dug, “jóságos nagyasszony” vagy Gasan-Anna, “asszonya a mennynek.”

Az istennő alaptermészetére a jelből következtethetünk, mellyel a Baú nevet írták. Ősjele a BAN-nak nevezett űrmérték, egy telt edény képe, melyből tölt, ad, kimér, juttat az istennő. Valószínűleg ez az edény a későbbi bőségszaru ősképe, a BAN, melyben ott VAN minden dolgok teljessége. Az utolsó hang idők jártával lekopott, csak az űrmérték nevében maradt meg; a megfelelő ige a BA lett, melynek jelentése; ‘ad, juttat.’9 Az Ú füvet, legelőt, növényzetet, élelmet jelent.

Baú a sumir hívő számára a bőség nagyasszonya volt, a nagy ajándékozó. A viharisten tombolása után ő mosolygott a szivárványban, ő a tápláló, a termést adó, a születés, az anya, a csecsemő, az élet védője. Ruhája minden fodrában meg nem született gyermekek bujkálnak. io Himnuszok dicsőítik mint a hatalmas Gúlát, aki gyógyít, közbenjár, az ég királynéja és a “világnak világa” (“Licht aller Welt”). A különös kifejezésből, hogy ő a “halottak meggyorsítója”, talán arra következtethetünk, hogy élt valamiféle hit arról, hogy a túlvilági vándorlás megrövidíthető és van újjászületés.

Az ősmitologiák Magna Matereit általában jellemző szűlőboldogasszonyi stb. jellemvonásokon túl vannak Baúnak egyéb jellegzetességei is. Kúltuszának legtöbb emlékét a lagashi (telloi) ásatásokból ismerjük, melyeknek anyagát a Louvre őrzi. Lagash városistene Ninurta napisten, kit Langdon a bibliai Nimróddal azonosított. Tudjuk, hogy krónikás hagyományaink, — bizonyára nem véletlenül, — Nimródtól származtatják a magyarságot.

Lagashban évente nagy ünnepséggel ülték meg a helyi kisisten, az isteni hérosz és a hozzá leereszkedő nagy termékenység-istennő házasságának napját. A városistennek ilyenkor módjában állt kikérni hatalmas asszonya kegyeit népe számára. Ismerünk fejedelmi hála-ajándékot, melyet Ninurta azért kapott, mert “jó szót szólt” a fejedelem érdekében az istennőnél.

Baú kifejezetten a fű és ta, a termés és aratás asszonya. Különleges ünnepe, mikor a nép először eszik az új gabona-termésből, n Gondoljunk a magyar falvak ünnepére, az új kenyér napjára, és a Sarlós- Boldogasszonyra.

Külön tanulmány tárgyát képezhetnék az úgynevezett ‘“boldogasszonyi füvek”, melyeket népünk a templomba visz szenteltetni, főleg Nagyboldogasszony napján. i2 Ilyen a comborka (Mentha Pulegium, L.), u a napraforgó; ezeket megőrzik és haiottaik mellé teszik a koporsóba. Az ökörfarkkóró pedic a boszorkányok elkergetésére hasznos, u Egyéb regés növények nevei: Boldogasszony haja, tenyere, cipellője, stb.

Az ősi ábrázolások némelyikén feltűnik a Nagyaszszony mellett az úgynevezett “lagashi címer” állata, a kiterjesztett szárnyú napmadár, a mindig visszatérő fényes sas. 15 Gondoljunk a régi Árpád-címer és eredetmondánk turul madarára. (A sumir TÚR szó visszatérést, megifjodást jelent, az UL pedig életerőt)

A sumir pecséthengereken sorDan felvonuló és a Nagyasszonynak ivóedényt nyújtó a ők képe elemi erővel és páratlan pontossággal idézi a sokszor leírt magyar népszokás, a “Boldogasszony poharának megadása” képét. 16

A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a Boldogasszonyokkal kapcsolatban makacsul emlegetett hetes szám, melyhez a szegedi nép a közelmúltban is ragaszkodott. Nehéz véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint Baú Ninurtának hét leányt szült, ezek mind bőséget árasztó isteni jóttevők 17