Új Magyar Út, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-11-01 / 11-12. szám
VILÁG FÓRUM Az elmúlt két hónapban Indokína kivételével sehol sem volt háború. Nyugat és kelet csak szavakban és diplomáciai jegyzékekben harcolt s ennek a tusakodásnak a színhelye az Egyesült Nemzetek newyorki közgyűlése, a washingtoni Fehér Ház, a londoni Downing Street és a moszkvai Kreml volt. A béke azért nem volt teljes, mert Indokínán kívül másutt is folyt emberi vér. Tüntetések, választások, meg kivégzések adták rá az alkalmat. A koreai haza nem térő foglyok ügye Koreában immár hónapok óta folyik az Egyesült Nemzetek és a kommunisták képviselői között a béketárgyalás előkészítése. A kritikus pont, ahol ismét nem tudnak megegyezni, a hazatérni nem akaró hadifoglyok sorsa. Mindkét oldalnak módjában áll a semleges bizottság ellenőrzése alatt rábeszélni a foglyokat a hazatérésre. Huszonhárom amerikai közül, akik megtagadták a repátriálást, egy tért vissza. Ezzel szemben a kommunisták, akik órákat töltenek minden egyes emberrel, az eddig kihallgatott ezrekből csak elenyészően keveset tudtak meggyőzni. A fegyverszüneti szerződés szerint a hazatérni nem akaró foglyok sorsáról a politikai (béke) konferenciának kell döntenie. Bezárult az Egyesült Nemzetek idei ülésszaka Mialatt Koreában az egyénekre leszűkített lélektani háború folyik, az Egyesült Nemzetek közgyűlésén az amerikai delegátus vitathatatlan bizonyítékokkal alátámasztott vádat emelt a kommunisták ellen a foglyokkal való kegyetlen bánásmód és többezer hadifogoly meggyilkolása miatt. Még nem tudni, hogy mi lesz a vád későbbi folytatása, de a múlt tapasztalatai alapján könnyű volt elképzelni a megoldást: a világszervezet megbélyegezte a kommunistákat s az ügy az irattárba került. Mosszadegh pere Az, utóbbi esztendők egyik legszínesebb és legellentétesebb politikai figurája, Mossadegh volt iráni miniszterelnök egy teheráni hadbíróság előtt áll. Hazaárulással vádolják és halálbüntetést kérnek a fejére. Az iráni törvények értelmében azonban hatvan éven felülieket nem lehet kivégezni. Tart a feszültség Izrael körül Egyéb hírek is vannak a Közelkeletről. Az évek óta fennálló arab-izráeli feszültség ismét lángrarobbant és közel volt a robbanáshoz. Izráeli csapatok behatoltak jordáni területre és az arab állam panaszt emelt az Egyesült Nemzeteknél. Anglia és az Egyesült Államok gyors akciója mentette meg a helyzetet az elmérgesedéstől. Washington közölte az izráeli kormánynyal, hogy beszüntetik az új állam további segélyezését, ha nem hajlandók békén-hagyni szomszédaikat. Ugyanakkor az Egyesült Nemzetek úgy döntött, hogy megszigorítja ezeknek a -közelkeleti országoknak az ellenőrzését. A bermudai konferencia A nyugati világ vezetői között ismét felmerült az elmúlt nyárra tervezett, de a francia kormányválság és Churchill betegsége miatt elhalasztott bermudai konferencia megrendezésének a gondolata. Egyes sajtóvélemények szerint ez a konferencia most nem volt annyira szükséges, mint a nyáron. Néhány hónappal ezelőtt súlyos ellentétek voltak a nyugati szövetségesek között s úgyszólván minden szempontból a Szovjet volt a hangadó. Az utóbbi időben azonban ezek az ellentétek teljesen elsimultak. A nyáron az angolok még ragaszkodtak egy Malenkovval való találkozóhoz. Ma már feladták ezt a tervet. Ezért Washington nem nagyon lelkesedett a bermudai konferenciáért, Párizs ellenezte a tervet és még Londonban sem látták nagyon fontosnak. Úgy tűnik, hogy Sir Winston Churchill volt az egyetlen, aki minden áron találkozni óhajtott amerikai és francia kollegáival. Egy londoni megfigyelő ezzel kapcsolatban annak a véleménynek adott kifejezést, hogy az idős Churchill (79 éves) át akarja adni a szabad világ vezetését Eisenhower elnöknek. A konferencia valóban különösebb eredmény nélkül zárult. Kivéve két mozzanatot, amelyből még esetleg sok új feszültség támadhat nemzetközi síkon. 1. A három nyugati szövetséges nyilatkozatot adott ki, hogy 1954. jan 4-én hajlandó összeülni az oroszokkal Berlinben a német és osztrák kérdés megtárgyalására. 2. Viszont a németek felfegyverzését és a nyugateurópai védelmi rendszerbe való beiktatását ismét elhalasztották. Nagyobb visszahatással számolhatunk Eisenhower elnöknek az atomháború ügyében a Szovjethez intézett nagyvonalú felhívása tárgyában. Már is világos, hogy a Szovjet hivatalosai vissza fogják útasítani az elnök javaslatait az atomfegyverek leszerelésére vonatkozólag. Ez az eljárás viszont újabb vereséget jelent számukra a propaganda hidegháborújában. A White-ügy hullámai Az Egyesült Államokban és Nyugateurópában egyaránt nagy port vert fel a White-ügy. Harry Dexter White az amerikai pénzügyminisztérium magasrangú tisztviselője, majd a Nemzetközi Pénzügyi Alap amerikai igazgatója volt a háború utáni években. A közelmúltban Brownell amerikai igazságügyminiszter nyilvánosságra hozta, hogy az FBI jelentése szerint White szovjet kém volt. Brownell azt is állította, hogy Truman volt elnöknek erről tudomása volt, amikor White-t kinevezte ezekre a felelős tisztségekre. Truman tagadja a vád valóságát és amikor a szenátus egyik bizottsága vallomástételre idézte, az alkotmány által biztosított jogaira hivatkozva megtagadta az idézésnek való engedelmeskedést. A nyilvános leleplezések során számos Truman-adminisztrációbeli vezető személyiség neve összeköttetésbe került a White-üggyel. A demokraták azt állítják, hogy a kormány felnagyított egy lényegtelen epizódot, hogy ezzel megerősítse a republikánus párt helyzetét. A White-ügy még koránt sincs lezárva s messzemenő következményei lehetnek. Kiosztották az idei Nobel-díjakat A közelmúltban a norvég és svéd parlamentek nyilvánosságra hozták a Nobel-díj ezévi nyerteseinek a névsorát. Két név keltett világszerte meglepetést. Az irodalmi díjat Sir Winston Churchillnek ítélték, aki nemcsak irányította, hanem — személyes formában — meg is irta korunk történelmét. Az 1952.-es békedíjat, amelyet tavaly nem adtak ki, Albert Schweitzer orvos, filozófus, orgonaművész és afrikai misszionárius kapta. Az idei békedíj nyertese pedig egy katona, George Marshall tábornok, az Egyesült Államok volt vezérkari főnöke, külügyminisztere, végül honvédelmi minisztere, a Nyugateurópát a kommunizmustól megmentő Marshall-terv megfogalmazója lett. Jellemző a mai világ állapotára, hogy egyes katonák többet tesznek a béke érdekében, mint az arra hívatott politikusok és diplomaták. Mérlaky László. 21
