Új Magyar Út, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-11-01 / 11-12. szám
SZIKLAY ANDOR A Koszta-eset (Az Amerikai Magyar Református Egyesület HUNGARICA AMERICANA sorozatának második köteteként nemrég jelent meg Sziklay Andor “Koszta Márton esete” c. könyve. Alant néhány szemelvényt adunk azokból a fejezetekből, melyekből most televíziós film készül Hollywoodban; a film mintegy 150 televíziós állomáson át az ABC-hálózat keretében a közeljövőben fog bemutatásra kerülni. A szerzőnek néhány héttel ezelőtt tanulmánya jelent meg ugyanerről a tárgyról a Foreign Service Journal-ban, az amerikai diplomáciai kar folyóiratában, melyet azután egészében leközölt a Congressional Record, az amerikai parlamenti napló, és dramatizált a Vasfüggöny mögötti hallgatóság számára a Voice of America.) Koszta Márton egyetlen fennmaradt képe, egy olajfestmény, mely kiszabadulása után — 1853 őszén — készült Szmirnában. (Ekkor 34 éves volt.) A “HUSSAR” LÁNCRAVERT FOGLYA Csónak közeledett a “St. Louis” felé. Szmirnai politikai menekültek küldöttségét hozta, melynek vezetője közölte az amerikai hadihajó ügyeletes tisztjével, hogy igen fontos ügyben a parancsnokkal szeretnének beszélni. Néhány perc múlva Duncan N. Ingraham megjelent a fedélzeten és meghallgatta mondókájukat. Kitűnt, hogy egy Koszta Márton nevű magyar menekültet görög-levánti banditák a tengerbe löktek, ahol már lestek rá egy osztrák hadihajó emberei. Vasraverve szállították Kosztát a “Hussar” fedélzetére és most ott tartják mindaddig, amig egy másik hajó elszállíthatja Ausztriába, hogy ott bebörtönözzék, sőt talán kivégezzék. Lehetséges, magyarázta a küldöttség vezetője, hogy a fogoly tulajdonképpen amerikai állampolgár, ugyanis hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban és csak nemrégen tért vissza ideiglenesen Európába. Feltételezhető, hogy bizonyos fokig amerikai védelemre tarthat igényt. Ha Amerika nem védi meg, máshonnan nem számíthat segítségre. Volt számüzött-társai, akik most felszólalnak mellette, maguk is olyan tragikus helyzetbe kerülhetnek, mint most Koszta. A szabad Amerika talán mégsem fogja eltűrni és tétlenül szemlélni a kalózkodást, a nemzetközi jog megsértését, egyezmények megszegését, emberi jogok lábbal tiprását? Hajlandó-e tenni valamit az amerikai kapitány? Hogyan lehetne megmenteni ezt a szerencsétlen embert, akinek nincs más bűne, mint az, hogy évekkel ezelőtt kardot fogott az emberi szabadságjogok védelmében? Ingraham könnyen felfoghatta az ügy mélyebbreható, veszedelmes jelentőségét. Az 1812. évi angol-amerikai háború, melynek idején a “St. Louis” parancsnoka csak tízéves kisfiú, de már tényleges kadét volt, úgy tört ki, hogy amerikai hajók megtagadták az angolok által követelt átkutatási jogot . . . Éppen ilyen átkutatásra lenne most szükség amerikai részről, ha az osztrákok letagadják, hogy Koszta a hajójukon van. Az amerikai kapitány rövid gondolkodás után azt felelte a delegációnak, hogy érintkezésbe lép az illetékes hatóságokkal s akkor aztán majd kiviláglik, hogy mit is lehetne tenni. A küldöttség tagjai, felvillanyozva már csak a cselekvés kilátásától is, hálásan szorongatták Ingraham kezét. Visszaszálltak csónakjukba és izgatott beszélgetés közepette eveztek a part felé. Koszta Márton nincs többé egészen egyedül. ★ ★ ★ 15
