Új Magyar Út, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-07-01 / 7-8. szám
F O D OK KA R 0 L Y A magyarországi politikai fordulat jelentősége Bár a nyugati sajtóban a drámai keletinémet és a dramatizált csehszlovákiai események mellett a Magyarországon történtek háttérbe szorultak, kétségtelen, hogy Budapesten junius-július folyamán olyan események következtek be, amelyek fontosságban vetélkednek a keletnémetországiakkal és amelyek mellett az agyonreklámozott néhány csehszlovákiai tüntetés eltörpül. Keletnémetországban a Nyugattal való érintkezéstől alig, vagy egyáltalán el nem zárt lakosság elkeseredése és éhsége felkelés méreteit elérő zavargások kirobbanására vezetett. A zavargások következtében a kommunista rezsim egy sereg engedmény, — jobbára közélelmezési intézkedések megtételére kényszerült. Csehszlovákiában egy még kommunista méretekkel mérve is szokatlanul brutális valutareformra az ipari munkásság néhány ipari centrumban tüntetéssel válaszolt. A tüntetések a prágai rezsim politikájára úgyszólván semmiféle hatással sem voltak. Magyarországról nem érkeztek tüntetési vagy sztrájkhírek, ennek ellenére a budapesti kommunista rezsim hatalmas konvulzión esett át. Rákosi kormánya máig is tisztázatlan körülmények között visszalépett. Utóda bemutatkozó beszédében valóságos vádiratban foglalta össze az előző évek politikai tévedéseit és olyan új programmot jelentett be, amely a gyarkorlatban a Rákosi-rezsim porgrammjának szinte az egész vonalon az ellentétét jelenti, és — még részletes megvalósulása esetén is — a szovjetizálás részleges viszszacsinálásával egyértelmű. A Magyarországon lejátszódott események háttere nem világos. A kormányváltozás körülményeire vonatkozóan az újság- és rádió jelentéseknél több nem ismeretes. De az elmúlt hetekben elhangzott kommunista megnyilatkozások és a megjelent rendeletek elég beszédes képet adnak a helyzetről. Nagy Imre, az új miniszterelnök az új országgyűlés előtt hosszú beszédben vázolta az ország helyzetét és az ebből adódó kormányprogrammot. A beszéd eleje roppant konvencionális: Nagy egyszerűen elismételte a kommunista párt szokásos öndícséreteit, felsorolta a párt különféle akcióit. A meglepetés ezután következett: — Nagy rátért a gazdasági helyzetre és a helyzet elemzése során az elmúlt évek politikájának úgyszólván minden részletét megkritizálta. Mindenek előtt bejelentette: “...az új kormány a párt új irányelveinek reális célkitűzései szerint folytatja politikáját.... nem tűz ki maga elé olyan feladatokat, amelyek megvalósításához hiányzanak a szükséges feltételek, akár a nyersanyagbázisról, akár az ország erejét és teljesítőképességét meghaladó vagy túlzottan igénybevevő beruházásokról ... van szó.” “Már pedig látnunk kell, és ezt az ország színe előtt őszintén meg kell mondani, a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket.... megvalósításuk., hátráltatja az anyagi jólét alapjainak gyarapodását, sőt az utóbbi időben az életszínvonal romlását vonta maga után.” Ez a kritika kétségtelenül magvas: úgyszólván mindent magába foglal, amit az elmúlt évek során a nyugati kommentátorok és a rádiópropaganda annyiszor elismételt: a terv túlzott, meghaladja az ország teljesítőképességét, az életszínvonal leszállítására vezet, nem számol az ország nyeranyagforrásaival, stb. Nagy Imre a nyugati érvek közül valójában csak egyet hagyott ki: azt, hogy a tervteljesítési erőfesztések voltaképpen az oroszok javát szolgálják. Nagy, beszéde további részében gazdasági reformok egész sorát jelentette be. így bejelentette a terv felülvizsgálását és csökkentését. Bejelentette, hogy az iparfejlesztésben az eddiginél nagyobb súlyt fognak vetni a fogyasztási iparok fejlesztésére. A legnagyobb jelentőségű gazdaságpolitikai változást és az ipar- és a mezőgazdaságfejlesztés egymáshoz való viszonyának felülvizsgálása és a mezőgazdaság javára történő módosítása jelenti. Nagy elismerte: “A túlzott iparosítás... mellett... az ország erőforrásaiból nem futotta a mezőgazdaság fejlesztésére... Ennek következtében... a mezőgazdasági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar nyersanyagszükségletét, sem ...a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének kielégítését. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházások csökkentésével egyidejűleg lényegesen emelje a mezőgazdasági beruházásokat.” Ezek az egyébként fontos lépések magukban véve még nem jelentenék a szovjetizálási politika megváltozását. Jelentőségük így sem kicsiny, hiszen hozzájárulhatnak a magyarságot fojtogató keserves nyomor enyhítéséhez és legalább gazdasági téren érvényre juttatnák az észszerűséget. Nagy azonban nem állt meg ezeknek a lépéseknek a bejelentésénél, hanem egy sor további reformot is kilátásba helyezett. Ezeknek a megvalósítása a kommunista társadalompolitika menetrendjének alapos felforgatását eredményezheti és kedvező külpolitikai fordulatok esetén a kommunista társadalompolitika lényeges vereségére is vezethetnek. A bemutatkozó beszédnek ez a második, fontosabb része elsőnek a parasztság helyzetére tért ki. “Az alacsony beruházások miatt, az egyéni gazdálkodók (azaz a nem termelőszövetkezeti tagok) megsegítésének elhanyagolása miatt a termelőszövetkezetek... túlgyors fejlesztése miatt, ami a parasztság gazdálkodását bizonytalanná tette, a mezőgazdaság termelése megakadt és az utóbbi években egyhelyben állt. Ebben nagyrésze volt a tagosításoknak is, amelyek során sok visszaélés, erőszakoskodás fordult elő... Ismeretes, hogy mezőgazdasági termelésünk döntően az egyéni gazdaságokon nyugszik, melynek termelését az ország nem nélkülözhet i... A termelőszövetkezeti mozgalom elsietett kifejlesztésének legsúlyosabb következménye az volt, hogy a dolgozó parasztság körében az előfordult túlkapások, az önkéntesség megsértése komoly nyugtalanságot keltett... A kulákok ellen 21
