Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1952-04-01 / 4. szám

YGAEL GLÜCKSTEIN: STALIN'S SATELLITES IN EUROPE. Jr Amerikai Magyar Református Egyesület, amely az Egyesült Államok kongresszusa által engedélyezett testvér­segítő intézmény, 1896-ban történt alapítása óta rendszeres állami ellenőrzés alatt folytatja működését. 27,000.000 dollárnyi érvényben levő okmánya, 5,000.000 dollár díjtartaléka, Üli ,000 tagja és 217 osztálya teljes garanciát nyújt az élet-, baleset-, betegség- és kórházi költség­­biztositások terén. Tagjai számára már 30 év óta “Bethlen-Otthon” néven árva- és öreggondozó intézetet tart fenn Ligonierban. Penn­sylvania államban, amely a maga nemében egyedülálló. Tagja lehet felekezeti különbség nélkül az Egyesült Államokban élő bármely gyermek, férfi vagy nő — 55 éves korig bezárólag — s szeretettel hívja állandóan növekvő táborába az új hazába érkező magyarságot. Részletesebb felvilágosítást készséggel ad The Hungarian Reformed Federation of America Kossuth House. 1801 P Street N. W. Washington 6, D. C. U. S. America London, 1952, Allen & Unwin kiadása. 333. oldal. A fenti, a vasfüggöny mögötti ál­lamok gazdasági és politikai viszo­nyait tárgyaló munka 1952. elején hagyta el az angol sajtót. A gaz­dasági rész, melyben a szerző ka­­leidoszkopszerű változatossággal mu­tatja be a kommunista gazdaságpo­litika különböző megnyilvánulásait, kiemelkedő teljesítményt jelent az idevágó szakirodalomban. Igen szé­leskörű adatgyűjtés alapján, mely­hez Glückstein gyakran idéz nem­csak hivatalos kommunista forrá­sokból, nemzetközi statisztikákból, hanem a legtekintélyesebb nyugati lapokból is, behatóan vázolja a je­lenlegi gazdasági átalakulás mód­szereit, társadalmi, szociológiai ha­tását és mindazt, ami a lelketlen szovjet kizsákmányolást jellemzi. E téren különösen a jóvátételi szállí­tásokat elemző “Russia and the Eco­nomy of the Satellite States” cimü fejezet érdekli a magyar olvasót. Ezt a könyvet szinte tankönyvként ajánl­hatjuk mindazoknak, akik tanulmá­nyozni akarják a kommunista zsar­nokság gazdasági módszereit. A politikai eseményeket tárgyaló rész némileg hézagosabb. A kom­munista hatalomátvételről szóló be­számoló aránylag igen rövid és e téren egyes könyvek — mint pl. H. Seton-Watson kitűnő munkája, “The East European Revolution”, melyre egyébként Glückstein is hivatkozik, — jóval nagyobb részleteséggel és behatóbban tárgyalják a kommunis­ta térhódítás okait és körülményeit. Az általános tendenciák részletes elemzése helyett a szerző inkább egy-két jellemző esemény alapos ki­dolgozását tűzte ki célul és itten kü­lönösen a varsói felkelésről, vala­mint a Tito contra Moszkva harcról szóló beszámolókat kell kiemelnünk. Igen figyelmre méltó az 1945. utáni Csehszlovákiában történt szudéta­­német elleni atrocitásokról, valamint a magyar kisebbség elleni kímélet­len eljárásról szóló rész. Mindez an­nál is inkább érdekes, hiszen a leg­több hasonló tárgyú munka szeret elsiklani e hónapok csehszlovák ese­ményei fölött, a szerzőt pedig, aki az izraeli szocialista párt tagja, iga­zán senki sem vádolhatja a náciz­mus iránti szimpátiából eredő cseh­­ellenességgel. A romániai magyar­ság helyzetéről szóló fejezet kevésbé alapos, bár a munka e téren is tár­gyilagosságot árul el. Nem mond­ható el ugyanez az egyes paraszt­pártokról tett megállapításokról, me­lyek során az iró eléggé parasztpárt ellenes felfogást árul el. Még súlyo­sabb kifogás alá esik a Mindszenty hercegprímás szerepét tárgyaló ol­dal. Az egyházi vonatkozásokban szemmel láthatólag kevésbé tájéko­zott szerző nyilvánvalóan egyoldalú és elfogult informálás alapján olyan képtelen rágalmakat sorol fel, ami­ért nyugodtan lehetne sajtópert in­dítani. A “Stalin's Satellites” méltán tarthat igényt az emigráció érdek­lődésére is, bár elsősorban a nyu­gati közvéleményhez szól és sike­resen rázhatja fel azokat az álmo­dozókat, akik közül egyesek még ma is szeretnék elhitetni magukkal, hogy a kommunizmus csupán a de­mokrácia sajátságos értelmezése, vagy akik szívesen hunynak szemet ama tény fölött, hogy az 1945/48. közötti, erős Benes-párti és kommu­nista befolyást visszatükröződő Cseh­szlovákia nyílt megtagadása volt azoknak a nemes elveknek, amelyek megvalósítására való törekvés a Ma­­saryk-féle első csehszlovák köztár­saságot jellemezte. Cserenyey Géza* BEKÜLDTE-E MÁR barátai címét a kiadóhivatalnak, s felhívta-e őket, hogy csatlakozzanak olvasótábo­runkhoz? Az Új Magyar Út a nyugatra sza­kadt magyarság legmagasabb szín­vonalú, egyetemes jellegű folyóirata.

Next

/
Thumbnails
Contents