Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
A Vanderbilt hajó. amely Kossuthot Staten Island-ről a newyorki partra vitte, kiköt Castle Gardennál. Képünk Kossuth partralépésének pillanatát ábrázolja. (1851. december 6-án délben.) lliiiliiilllilliiliiiiiiliiiiiiiiiiiiililililiiiiiiiiiiiiilillliiiiiillllliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiillliliiliiliiiiiiiiiilililiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiNiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiiiiiiij lelkeken mély erkölcsi válságtól kísérve. Vannak, akik lapunktól egy-két mondat vagy szó miatt vonultak vissza, vagy azért, mert egy-egy cikket nem tudtunk közölni .... A harmadik gátló, lehetetlenítő tényező — talán éppen az előbbiek következtében fellépő szellemi elernyedés. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy az új otthon - alapítással bajlódó, vagy jobb anyagi körülmények közé került magyarok minden szellemi igényt leszállítanak vagy egészen feladnak. Legfeljebb olcsó, rövid, idegeket bizsergető „körúti“ publicisztika érdekli őket, vagy izgalmas hírek, tekintet nélkül arra, hogy van-e alapjuk vagy légből kapottak. Az Új Magyar Út színvonalát túl magasnak tartják és ezért meg sem próbálják elolvasni, még kevésbé érte anyagi áldozatokat vállalni. Másrészt mindinkább nő azoknak a száma, akik a jövőt egyszerűen a múlt valamilyen formájának felelevenítésével képzelik el és így feladják, sőt kárhoztatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek a dunai táj szabadságát s benne az egyetemes magyar lélek és magyar nép minél egészségesebb kiteljesedését biztosító új életformákat keresik. A szellemileg elernyedtek pedig a régi fák odvasságát ritkábban veszik észre, mint az újak egy-egy helytelen, de lenyeshető ágát, kinövését. Az is természetes, hogy az új keskeny utat keresők több hibát követhetnek el, — legalább látszat szerint — mint a régi jó kitaposott utak vándorai. Az új út keresése nem jelenti a múlt teljes megtagadását. Mi is boldogan elevenítjük fel a múlt gazdag kincsei közül főként azokat, amelyek ajövőreis utat mutathatnak: igy most különösen Kossuth Lajos milliókat megrázó és az egész kultúrvilágot megragadó szellemi szabadságharcának messze világító tényét. Ellenfeleink jól tudják, mennyire „lehetetlen“ feladatra vállalkoztunk és tudják, hogy az emigrációban általános erkölcsi és szellemi válság csak súlyosbítani fogja helyzetünket. Nem egyszer láttuk már szemükben felragyogni vélt győzelmük — a mi bukásunk reménységét. Ilyen „lehetetlen“ körülmények között: — mégis a győzelem biztos reményével folytatjuk új magyar utunkat a negyedik mérföldkő felé.. Hitből éltünk és élünk Isten mindig gondoskodott egy-egy hűséges barátról, aki meghatóan vállalta az áldozatot küzdelmeinkért, s mind többen vannak, akik vállalják aszent lehetetlenség harcát . . . A deportálások és fokozott szenvedések nyomorúságában, vasfüggöny mögött élő véreink sorsa és áldozatvállalása acélozzák meg erőinket, szabják meg küzdelmünk értelmét, módját. A valóban szabad, egészséges, boldog Új Magyar Haza. a virágzó dunai táj. a szigorú önvizsgálatban megtisztult, Istennel és egymással megbékélt emberiség szent látomása hív, hajt előre. Mind több amerikai ausztráliai, afrikai magyar testvérünk szeretete, biztatása, hite csatlakozik a miénkhez, s ha „észszerűen“ lehetetlen is feladatunk, hisszük, hogy azt mégis teljesíteni fogjuk: a legjobbak összefogásával kirajzolódik lapunk hasábjain annak az hazának a szellemi képe, amely vigaszt, bátorítást és erőt ad az otthon szenvedőknek és megbecsülést vív ki a világ vezető demokratikus népei körében a szabadságért egy évezreden át annyit vérzett árva magyarság iránt. Ehhez a szent szellemi szabadságharc h jó z hívjuk hűséges olvasóinkat és várjuk a nagyvilágban szétszórt, még távollévő magyarok legjobbjait. 4