Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-10-01 / 10. szám
Az Amerikai Magyar Református Egyesület, amely az Egyesült Államok kongresszusa által engedélyezett testvérsegítő intézmény, 1896-ban történt alapítása óta rendszeres állami ellenőrzés alatt folytatja működését. 27,000.000 dollárnyi érvényben levő okmánya, 5,000.000 dollár díjtartaléka, 33,000 tagja és 217 osztálya teljes garanciát nyújt az élet-, baleset-, betegség- és kórházi költségbiztosítások terén. Tagjai számára már 30 év óta “Bethlen-Otthon” néven árva- és öreggondozó intézetet tart fenn Ligonierban. Pennsylvania államban, amely a maga nemében egyedülálló. Tagja lehet felekezeti különbség nélkül az Egyesült Államokban élő bármely gyermek, férfi vagy nő — 55 éves korig bezárólag — s szeretettel hívja állandóan növekvő táborába az új hazába érkező magyarságot. Részletesebb felvilágosítást készséggel ad The Hungarian Reformed Federation of America Kossuth House, 1801 P Street N. W. Washington 6, D. C. U. S. America UJ MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET. Budapest. 1951. 96 old., műnyomásos album. Ez az album a legjobb bizonyítéka annak, hogy az utasításszerűen adagolt politika a legjobb művészeket is kontárokká teszi. Azok a képek, amelyekben a politikai él csak a háttérben húzódik meg, még aránylag jók, pl. Borics Pál: “Édesanyám” c. szobra széles, jóságos parasztarc fejkendő alatt. Vagy Glatz Oszkár: “Nehéz lecke” c. képe is szinte leheli magából a jóság becsületes törekvését. Már Somogyi Árpád, “Traktoros lánya” a porszemüveggel homlokán kissé programmatikus jelentést ad a szandálban előrelépő parasztlánynak. Szabó Iván “sapkás, csizmás paraszférfi” kapával a vállán természetesen a “Közös föld felé” címet kapja, de valószínűleg a saját földje felé még nagyobb örömmel lépdelne. Groteszk lesz a helyzet olyan képeken, mint a “Szovjet-magyar barátság”-ot ábrázoló festményen, amelyen egy orosz katona guggol a mezőn és virággal kínálja meg a talicskánál meghúzódó kislányt, miközben paraszt szülei és egy koromfekete komondor szinte izgatottan lesik, hogy vájjon mi lehet a szándéka a volgamenti udvarlónak? Legjellemzőbb giccs azonban, amely ezt a címet viseli “Rákosi a parlamentben fogadja a Termelőszövetkezeti Kongresszus kiküldötteit”, amely alkalommal trónszerű kettős fotelben a diktátor mellett hűvös egykedvűséggel ül mongolszemü felesége. íme, a “keleti demokrácia” művészete! MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 1919. Második, javílotl kiadás. 1950. Budapest. Szikra, 351 old. A sok fényképet, egykorú dokumentumot tartalmazó album valóban második, javított kiadásban mutatja be az 1919. évi kommünt. Annyira sikerült kijavítani a történelmet, hogy a 351 oldalon Kun Béla vagy Garbai Sándor neve sem fordul elő egyetlen egyszer sem. Ellenben Rákosi Mátyás “a tanácsköztársaság hős népbiztosa” fényképe nyitja meg a sorozatot, amelynek mindvégig 6 marad a főszereplője. A szociáldemokraták a purgatórium névtelenségébe merülnek és ha egy-egy Kunfi vagy más fej fel talál bukkanni a tűzlávából, rögtön rácsapnak a háromágú vasvillával. A második számú főhős ellenben Szamuelly Tibor lett, akit véres öltönye felett a szentek vörös glóriája övez. Öngyilkossága megmentette attól, hogy Kun Bélához hasonlóan likvidálják. Ő mithológikus hőssé lépett elő. így bizonyítja az album a marxizmus tételét: “a történelem a mai politikának kivetítése a multb a”. T. B. J. H. Hunter: Thine is the kingdom. Zondervan Publishing House, 1951. 288 oldal. A második nemzetközi kér. regénypályázaton első díjat nyert mű. Tárgya: egy Moszkvában kigondolt, nagyszabású terv végrehajtási kísérlete Kanada és az Egyesült Államok kommunista igába való hajtására és e terv meghiúsulása az illetékes angol, amerikai és kanadai hatóságok és magánosok — tudósok, halászok, farmerek — összemüködésével. A kommunista terv: az atomtitok, hajók és repülőgépek szerkezeti rajzainak ellopása és többezer patkány ragályos szérummal való beoltása, hogy a civillakósság tömeges megbetegedése és elpusztulása közben a kommunisták a hatalmat erőszakkal magukhoz ragadhassák. A háttérben két szerelmi történet is meghúzódik: az egyik egy hívő tudós és egy a kommunizmusból kiábránduló, Istenhez ismét visszataláló orosz lány megragadó találkozása. A regény egyszerű, gördülő nyelven, lélekzetvisszafojtó egymásutánban mutatja be a kommunista és a nyugati világrend harcát. Jól esik olvasni, hogy a szerző mennyire tisztában van a kommunizmus elvi és gyakorlati tételeivel és milyen megdöbbentő leplezetlenséggel tárja az olvasók elé a beteglelkű, fanatikus tömeggyilkosok eljárását. Kár, hogy itt-ott egy-egy valószerűtlen ábrázolás is előfordul és hogy a befejezés giccs-szerű. De megnyugtató az a tudat, hogy ma már Amerikában milliók olvasnak ilyen regényeket. Gyalakuti Pál
