Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1952-09-01 / 9. szám

autonóm Szlovákiának saját nemzetgyűlése van, mely­ben helyet foglalnak a nemzetiségek (magyar, német) képviselői is. A nemzetgyűlés teljesjogú törvényhozó testület mindazokban a kérdésekben, melyekben Szlová­kia önálló s a központi (magyar) kormány vétójának csak abban az esetben van alávetve, ha döntései ellen­tétben állnak az állam törvényeivel. Ezen túlmenően Szlovákiának vannak képviselői a központi (magyar) országgyűlésben is. Szlovákiának saját helyi kormánya van egy kor­mányzó vezetése alatt, aki a szlovák nemzetgyűlés vá­laszt. Ezenkívül a magyar kormányban helyet foglal egy “szlovák-miniszter”, aki Szlovákia autonómiájára ügyel, valamint az önálló Szlovákián kívül élő szórvány­szlovákok jogait védelmezi. Egyébként minden vitás kérdésben egy semleges felső bíróság dönt és Szlovákia jogait — az akkori monarchisztukus elgondolás szerint — a Koronázási Oklevél garantálja. A közigazgatás és igazságszolgáltatás nyelve szlo­vák, de tekintettel kell lenni a nemzetiségekre. Önálló az egyházi és népjóléti, valamint a közoktatási ügyek­ben. A magyar nyelvet és irodalmat, a történelmet és alkotmánytant minden szlovák középfokú iskolában ta­nítani kell, mégpedig magyarul. Az önálló Szlovákián belül élő nemzetiségek részére iskolákat kell felállítani, ahol saját anyanyelvükön tanulnak, de a szlovák nyelv is tantárgy. Szlovákiának saját ezredei vannak, önálló rendé­szeti szervei és saját aligazgatóságai a postai és vasúti szolgálatban; a Szlovákiában szolgáló postai és vasúti személyzetet lehetőség szerint a helyi nemzetiségekből kell toborozni. S minden egyéb kulturális vagy gazda­sági téren a legnagyobb önkormányzatot kell engedé­lyezni. Önálló intézményeinek költségeit Szlovákia maga fizeti, de arányosan hozzájárul a közösséget szolgáló in­tézmények fenntartási költségeihez is. Hasonló önkormányzat készült a rutének részére is. Kárpátalja (Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros) túlnyomóan rutén lakosságú része önálló területté válik — Ruténia névvel, melynek külön kormányzója van. Törvényhozó szerve a rutén nemzetgyűlés és a közös központi ország­­gyűlés. A kormányzás (közigazgatás) feje a “rutén-mi­niszter”, aki mindkét parlamentnek felelős. Teljes ön­állósága van a helyi közigazgatásban és az igazságszol­gáltatásban, a vallási, közioktatási és egyéb kulturális ügyekben. Közös ügyek: a külügy, a pénzügy és más gazdasági ügyek, a magán- és büntetőjog s végül a honvédelem. Az elgondolás olyan fajta státust szánt Ruténiának, mint amilyen Horvátország helyzete volt a régi Magyarországon. Mindezekkel egyidőben Bleyer Jakab miniszter egy új nemzetiségi törvényt is készített, melynek lényege­sebb és sürgősebb pontjai már 1919-ben megjelentek kormányrendelet alakjában. (M. 4044/M.E.-1919.) Ez a rendelet, illetve a törvénytervezet jogot ad minden nem­zetiségnek anyanyelve szabad használatára, még a ma­gyar országgyűlésben is. Saját anyanyelvükön fordul­hatnak minden törvényhozó testülethez, minisztérium­hoz, városi vagy községi hatósághoz és ugyancsak anya­nyelvükön kell választ is kapniok. Ha magyarul nem tudnak, minden tárgyat anyanyelvükön tanulhatnak az elemi és középfokú iskolákban; ha értenek magyarul, akkor a magyar nemzeti vonatkozású tárgyakat magya­rul tanulják, minden egyebet saját anyanyelvükön. Azonban sem a szlovák önkormányzati tervezet, sem ikertestvére, a rutén, nem jutottak el a megvalósulás állapotába. Mindkettő későn született meg ahhoz, hogy a megindult bomlási folyamatot feltartóztassa a nemze­tiségek soraiban. A trianoni békeszerződés leszakította Magyarországról összes nemzetiségi területeit s így a Nemzetiségi Minisztérium működése illuzórikussá vált. A minisztériumot feloszlatták és a nemzetiségi ügyeket a belügyminiszter hatáskörébe utalták, aki egy-egy mi­niszteri biztost nevezett ki a német, szlovák és román nemzetiségi osztályok élére. Azonban működésüknek — bár hatáskörük egyébként se volt nagy — hamar vége­­szakadt. A román biztos meghalt és nem neveztek ki újat helyébe. A német — Bleyer professzorral való né­zeteltérés miatt — leköszönt és őhelyette sem neveztek ki újat. Ügyosztályaikat a miniszterelnökség vette át. A szlovák miniszteri biztos egészen az első bécsi dön­tésig (1938) hivatalban maradt. ❖ A második világháború óta megerősödött az a meg­győződés, hogy az új rend megteremtéséhez a közös érdekű és szomszédos országok föderációja szükséges. Tisztában kell lenni azzal, hogy minden föderációs ala­kulat a nemzeti önállóság bizonyos fokú korlátozásával jár. A múltban, a túlfűtött nacionalizmus pattanásig feszült légkörében ezért nem jöhetett létre semilyen föderációs tömörülés. A nemzeti szuverénitás bizonyos fokú feláldozása kissé fájdalmas ugyan, de — úgy érezzük — ezt vállalnunk kell, mivel egyrészt a két párisi békében bennünket sújtott nyilvánvaló igazság­talanságok egy föderáció keretében könnyebben lesznek orvosolhatók; másrészt pedig az európai egyensúlyt — a német és az orosz kolosszus közé ékelve — csak egy erős dunai államszövetség biztosíthatja. A világhelyzet azt mutatja, hogy a jelen hatalmi problémáinak békés megoldása alig lehetséges. Egy há­borús elintézés — bármennyire fájdalmas is kimon­dani — új nyomort és pusztúlást fog hozni a Duna völgyében is. Az új tatárdúlás nyomait nem takaríthat­ják el külön-külön magyarok, osztrákok, csehek, szlo­vákok, rutének, horvátok, szerbek és románok. Részekre darabolva csak új nyomortanyákat építhetünk, ahol megint otthonos lesz a szegénység, a gazdasági függő­ség és az ezzel járó politikai kiszolgáltatottság. Együtt azonban, közösen kihasználva a Duna völgyének gaz­dasági egységét és természetadta kincseit, újra békét és jólétet hozhatunk Európa e sokat szenvedett és ve­szélyekkel teli részének — ismét megtöltve azt a ke­resztény kultúra szellemével. Az Új Magyar Út a nyugatra szakadt magyarság legmagasabb színvonalú, egyetemes jellegű nyomta­tott folyóirata. — Támogatja-e Ón is? EAST EUROPE and Soviet Russia > a legrégibb és egyetlen angol \ > nyelvű hetilap, mely a vas­­\ ; függöny mögötti országokról > rendszeresen és megbízható ; ;\ híreket és tanulmányokat ; 1 közöl. j ' Szerkesztik: Lady Listowel Judith és \ ; Kowalewski János i ; Szerkesztőség és kiadóhivatal: ; 16 Chester Row, London, S. W. I. England. || ; Előfizetési dij évi 8 U. S. dollár I; Angliában 1 font 12 shilling !; Repülőszállítás külön fizetendő. 1; 14

Next

/
Thumbnails
Contents