Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-09-01 / 9. szám
Egy nemzetközi értekezlet — meg a tanulsága Az Európa-Mozgalom, illetve annak Közép- és Kelet-Európai Bizottsága ez év januárjában egy nagyobb értekezletet hívott össze Londonba, főleg angol kezdeményezésre, azzal a céllal, hogy a vasfüggöny mögé szorult népek emigrációban élő képviselőinek módot adjon az európai federáció kérdésében való állásfoglalásra. Az összehívók elgondolása szerint ez összejövetelnek egyúttal arra is alkalmul kellett szolgálnia, hogy az ott megjelent közép- és keleteurópai politikusok és diplomaták tisztázzák egymásközt azokat az alapelveket, amelyek szellemében országaikat annak idején majd újjáépíteni kívánják, hogy ezzel is megkönnyítsék azoknak az egyesítendő Európához való csatlakozását. A konferencián Európa orosz elnyomás alatt élő keleti és szabad nyugati felének képviselői vegyesen vettek részt, mégpedig a célnak megfelelően kb. 2 : 1 arányban. Amint a négy napig tartó tanácskozások jegyzőkönyveiből kitűnik, a nyugatiak szerepe elsősorban az volt, hogy bábáskodjanak az emigráció közös elhatározásainak megszületése körül, mivel a hangsúly nyilvánvalóan azon volt, hogy az elfogadásra kerülő határozati javaslatok a felszabadítandó területek kint élő képviselőinek lehetőleg egyöntetű felfogását fejezzék ki. A javaslatok gondosan előkészített jelentések alapján kerültek tárgyalásra s egészükben olyan haladó álláspontot tükröznek, mely a múlt visszaállítása helyett a jövendő viszonyoknak, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban egyaránt, komolyan átgondolt reformtervek szerint való szabályozását tartja szem előtt. Anélkül, hogy radikálisok volnának, a konferencia által javasolt reformok ezért meglehetősen messzemenőek és pontosan megjelölik azt a minimumot, amely nélkül a talpraállítandó országok megújhodása és egészséges továbbfejlődése nehezen volna elképzelhető. Alább rövid áttekintést adunk e javaslatok legfontosabb pontjairól. I. Politika Közép- és Kelet-Európa elnyomott népeinek képviselői mindenekelőtt kifejezést adnak ama meggyőződésüknek, hogy a békét Európa mai megosztottsága mellett biztosítani nem lehet. Európa egyik fele nem lehet szabad, amikor a másik fele rabszolga. Biztonságra csak az egységben lehet számítani. Ezért a ma leigázott népeknek felszabadúlásuk után egymással szorosabb viszonyra kell lépniük az Egyesült Európa tágabb keretében, amelynek minden intézményéhez csatlakozni fognak. Ez biztosítja majd részükre a gazdasági fejlődést, a szabadság és a szociális igazságosság érvényesülését, valamint országaik közös védelmét. Gazdasági problémák Ahhoz, hogy a szovjeturalom után hátramaradó nyomor és káosz megszüntethető legyen, a képzelő4 erőnek és alkotókészségnek teljes latbavetésére lesz szükség. A helyileg indokolt intézkedések megtétele természetesen a szabadon választott nemzeti kormányokra vár. Célszerű azonban nagy általánosságban már most megvizsgálni mindazokat a kérdéseket, melyek annak idején akár országonként, akár egész Európára kiterjedőleg fel fognak merülni. Mindennek előfeltétele, hogy az érintett országok gazdasági szervezete egyensúlyba kerüljön és a közjólétet szolgálja. Ami az ipart és kereskedelmet, különösen pedig annak kis vállalati formáját illeti, helyre kell állítani a magántulajdon elvét és az egyéni kezdeményezést. Egyes alapvető iparokbán azonban szükség van a köztulajdon fenntartására s ugyanakkor az iparfejlesztés (beruházások) tervszerűségének demokratikus ellenőrzésére. A legnagyobb eréllyel a fogyasztási javakat termelő iparágak kiépítésére kell törekedni, de ez nélkülözhetetlenné fogja tenni a ma szovjetorosz szolgálatba állított nehézipar és közlekedésügy további támogatását is. A jólét emelésére irányuló küzdelmét egyik ország sem folytathatja pusztán a saját erőire utalva. Ezért a termelő képesség növelését, valamint a szükségletek kielégítését semilyen mesterséges korlátozással nem szabad akadályozni. Ebből a szempontból különös fontossággal bír egy közös nagy piac létrehozása, mely vagy egész Európára kiterjed, vagy csupán a keleteurópai országokat foglalja magában. Ez utóbbiak részére ezenkívül sürgős lesz egy közös pénznem bevezetése, mint ami a leghatékonyabb eszköze a gazdasági élet egységesítésének és fellendítésének. Ezt az intézkedést egy szövetségi bank alapítása egészítené ki. Mindezen reformok keresztülviteléhez természetesen nélkülözhető anyagi eszközeinek rendelkezésre bocsátásával az egész nyugati világnak is hozzá kell majd járulnia. Mezőgazdaság Közép- és Kelet-Európa országai túlnyomóan mezőgazdasági jellegűek s jövőjük kialakításánál a parasztságnak fontos szerepe lesz. A paraszt számára a föld nemcsak létalap, hanem azonfölül a szabadságnak és függetlenségnek, a polgári és politikai jogok egyenlőségének, valamint a szociális igazság érvényesülésének a biztosítéka is. Szükséges tehát, hogy a paraszt újra ura legyen a földnek, amit a kommunisták elvettek tőle. Majd ha a föld megint az övé, hozzá kell fogni a mezőgazdaság átszervezéséhez, hogy minden igénybevehető tudományos és technikai eszközzel megjavítsuk a termelést. A mezőgazdasági iparok kifejlesztése sokban hozzá fog járulni a gazdasági és társadalmi egyensúly alátámasztásához. Agrár vonalon az érdekelt országoknak szoros együttműködésben kell eljárniok. Nevezetesen megfelelő európai és regionális intézményeket kell létesíteniük, hogy tervszerűvé tehessék a termelést. Ezekre főleg a következő feladatok megoldása várna: HAJNÓCZY GERGELY
