Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-07-01 / 7-8. szám
Két szemléltető kísérlet Óriási számok ezek! Talán elképzelni is alig tudunk ilyen nagy időket! Próbáljuk meg most kissé érzékelhetőbbé tenni azokat, hogy azzal még a viszonylagos hosszaságukat is jobban kifejezhessük. Kettőt fogok most megismertetni az ilyen kisérletekből. Egyik ilyen szemléltető kísérlet a Föld teljes élettartamát veszi alapul. Azt az időt tehát, amikor a mai naprendszer helyét elfoglaló gáztömegből kiszakadt az a rész, amelynek anyaga aztán a Földdé sűrűsödött össze. Ezt az időt, amely természetesen abszolút bizonytalan időpont, különféle számítások alapján megközelítőleg 2850 millió évben állapították meg. Most ezt az időtartamot vesszük 24 órával egyenlőnek és a földtörténet egyes időszakaszainak hosszát a 24 órán belül arányosan osztjuk el. Ezzel a módszerrel a következő főbb értékeket nyerjük: a Csillagidőszak vége 11 óra 24 perckor, az Őskor (Archaikum) vége 15 óra 14 perckor, az Ó-kor (Krambrium) korszakának kezdete 19 óra 18 perckor, az első gerinces (egy hal) az Alsó-Szilurban 20 óra 25 perckor, 23 53'43« 24 az első bogár a Középső Karbonban 21 óra 48 perckor, a Triász korszak kezdete 22 óra 34 perckor, az első emlős a Felső Triászban 22 óra 39 perckor, az első madár a Félő Jura korszakban 22 óra 52 perckor, az Alpok-Kárpátok-Himalaya és az Andok hegyrendszere kialakulásának főideje az Oligocén korszakban 23 óra 34-39 perckor, a Pleisztocén (diluvium) korszak kezdete éjfél előtt 22 másodperccel, a "Pithecanthropus-félék, a Sinanthropus-félék megjelenése éjfél előtt 17 másodperccel, a 6000 éves “világtörténet” Kr. e. 4000-től a mai napig egyenlő 'A (egy ötöd) másodperccel! * Legyünk azonban kissé kegyelmesebbek magunkhoz, legyünk önzőbbek és hízelegjünk emberi “nagyságunknak” azzal, hogy csak azt az időt vesszük földi életnek, amely a kéregképződés megindulásától számítható. Ezt a jelentékenyen rövidebb időszakot is — amint az előbbi összehasonlításból kiviláglik, az majdnem a délig tartó időt jelenti — osszuk fel hosszabb időtartamra. Induljunk el a Föld fejlődése során január elsején éjjel 0 óra 1 perckor és érkezzünk el a jéleíi napokig egy teljes év alatt, a mai naphoz eljutva konduljon meg az éjféli harangszó Szilveszter éjjelén 12 órakor! Ezen az htunkon az egyes állomásokra a következő időkben jutunk el: A kéregképződés megindul... január 1-én 0 óra 1 perckor ... A kéregképződés, folytatódik, befejeződik. Kialakulnak a tengerek, szárazföldek. Kb. június vége felé ismeretlen módon és helyen kialakul és fejlődésnek indul a szerves élet. Ez eltart szeptember 23-áig, amikorra már valamennyi nem gerinces állattörzsre ismerünk képviselőt. A Kambrium tartama . . . szeptember 23—október 9. A Szilur korszak tartama, a korszak végén az első szárazföldi növény megjelenésével, elején az első gerincessel, egy hallal. .. október 9. és október 23 közölt. A Devon és Karbon korszakok közti határ... november 5. éjjel. A Karbon korszakban jelennek meg az első kétéltűek, az első hüllők. Ez a kőszénképződés ideje Angliában, Németországban, Pennsylvania-ban stb. Ekkor alakul ki a Német-Középhegységek, itt az USA-ban az Appalachia és az Allegheny-hegységek ma már elöregedett, lekopott hegylánca. A Karbon, a Perm és a Triász korszak eltart november 29-ig, ekkor a Felső Triászban már ismeretes az első kezdetleges emlős is! A Jura korszak végén, december 5-éré felrepül az első madárféle is a levegőbe. A Kréta-korszak, amely a régi típusu állatvilág, igy pl. az u. n. sárkánygyíkok (Saurius-félék), valamint a tengeri állatvilágot uraló u. n. Ammon-szarvak (Ammonites-félék) tökéletes kihalását hozza, amely alatt azonban megjelennek az első egy- és kétszikű növények, . . . a december 5. és december 20. közti időt foglalja el. A földtörténet legfiatalabb korszakira, a Harmadkorra, a Pleisztocénre, a Holocénre ezek szerint a december 20. és december 31-ig tartó idő jut. Ennek is a vége felé, december 31-én éjjel fél 10 felé tűnnek fel a teremtés színpadán az ember kifejlődéséhez átvezető majomszerű formák, a Pithecanthropus, a Sinanthropus stb. Az immár Homo sapiens-sé nemesedett ember megjelenése ugyanígy Szilveszter éjjelén történik meg, de mindössze egy félórával éjfél előtt. Az emberi történelem 6000 esztendeje Kr. előtt 4000-től napjainkig mindössze az utolsó másfél perc a szilveszteri harangszó előtt! És ezt az időt nevezzük mi, emberek nagy büszkén, amint tudjuk, "világtörténelem"-nek! Ember, ismerd meg magad! Mily parányi, mily semmi a büszke ember eme számok távlatában .. . Pedig nem is az egész világmindenség, nem is az igazi Világtörténelem, hanem csak viszonylaag szintén parányi Földünk adatait láthattuk. Ez a kis lecke arra is megtanít, hogy ha a modern tudomány megvilágításában a számadatok ugyan mások is, mint Mózes könyveiben, de a lényeg megdöbbentően azonos a Szent írás tanításával; hogy a Föld hosszú ideig élt, fejlődött az embernek, a “teremtés Koronájának” jelenléte nélkül is; hogy bár lombikjában a tudós nem találhatja meg Istent, a gondolkodó fő mégis meghajthatja magát a felsőbb Akarat, a Teremtő, az Úr előtt, Akinek bölcseségéből csak egy-egy szikrát leshetünk el mérhetetlen fáradság és kutatás révén, s akinek “ezer esztendő annyi, mint egy nap, és egy nap mint ezer esztendő”: Aki a tér és idő felett uralkodik . . . Ember! ismerd meg magad! Gondolkozzál és légy alázatosabb ... 26
