Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-05-01 / 5-6. szám
HÖGYE MIHÁLY Küzdelem a magyar ügyért Kossuth amerikai beszédei II. LEHETETLEN AZ IZOLÁCIÓ Morális okok Lehetetlen elzárkózni morális okokból. Washington kudarccal fejezte volna be küzdelmét, ha nem kap az ország külföldi segítséget.89 Kérdi nem jogosultak-e Európa elnyomott népei ugyanazt elvárni egy hatalmas köztársaságtól, mint amit egy európai király tett az amerikai szabadságért? Hatalmasabbak is és ma Európa is közelebb van. Az Egyesült Államok ma nem vállalna nagyobb veszélyt, mint annak idején Franciaország. 90 — Egyesek arra hivatkoznak, hogy Franciaországot Amerika megsegítésében az Anglia elleni gyűlölet vezette. Reméli, hogy a szabadság és az igazság szeretete a köztársasági Amerikában legalább olyan erős inspirációnak fog bizonyulni, mint Anglia gyűlölete a monarchikus Franciaországban. De ha a gyűlölet hatalmasabb mozgató erő még az ilyen köztársaságokban is, mint az Egyesült Államok, megkérdi: kevesebb oka van Amerikának az abszolutizmus fenyegető terjedését gyűlölni, mint annak idején Franciaországnak Anglia prosperitását?91 “...ne légy részes a más bűneiben.” (I. Timóteus s:«.) Ez ugyanúgy vonatkozik nemcsak egyénekre, hanem népekre is, mint az, hogy “Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal...” (Máté ev. 7:12.) Ha csendben, tiltakozó szó nélkül nézik, hogy egy más nép az emberiség nagy törvényét megsérti, akkor virtálisan résztvesznek benne. “Egy nép se legyen részes más nép bűneiben!” Ha tétlenül nézik az emberiség ama nagy törvényének megsértését, amin saját nemzeti létük is nyugszik, akkor részben maguk is bűnösök benne. És mig az egyének az örökkévalóságban nyerik el jutalmukat, bizonyos, hogy a népek itt a földön. — Egy nép nem lehet tó, mely idegen fényt tükröz, hanem íolyóvá kell legyen, mely gazdag kincseit a forrástól a világ távoli tájaira viszi.92 Érdek Egy nemzet viszonylagos gyöngeség, vagy szabad választása és politikájaképpen folytathat a világtól elzárt politikát, közömbösen az emberiség sorsa iránt, amiben nem tud, vagy nem akar résztvenni, mint Japán, vagy Kina, illetve Paraguay. De akkor a hala-89) Cincinnati, 1852. február 24. 90) Cinncinnati, 1852. február 9. 91) New York, Corporation Dinner, 1851. december 11. Worcester, 1852. április 26. 92) Newark, 1852. április 22. 1)3) New Ydrk, Corporation Dinner, 1851. december 11. 94) Boston, németekhez, 1852 május 8. 95) Buffalo, 1852. május 27. 96) New York, Bar, 1851. december 19. dás, a civilizáció és az érintkezés előnyeiben sem vehet részt. Nem hiszi, hogy az Egyesült Államok egyetlen polgára is Paraguay vegetativ tengődésére, vagy Japán és Kina múmia létére kívánná lesüllyeszteni országát. Az önbecsülés érzése és a vállalkozó szellem expanzivitása, ami a szabad ember jellemzője, az ilyen “nemzeti fogság”-nak még a gondolatára is fellázadna. De még ha lenne is ilyen szándék, nincs rá lehetőség igy cselekedni. Nagy országuk puszta léte, földrajzi helyzete, elvei amikre épült, civilizációjának mértéke és minden anyagi és erkölcsi érdeke arra kell indítsa az Egyesült Államok népét, hogy ne csak fenntartsa, hanem szükségképpen inkább és inkább kifejlessze a külföldi érintkezést. Ilyen körülmények között nem lehet szándékuk, de még hatalmuk sincs rá, hogy közömbösek maradjanak a külső világ iránt. És ha nem maradhatnak közömbösek, el kell határozniuk, hogy súlyúkat ott vetik latba, ahol az emberiség sorsa és helyzete méretik meg.93 Ha távolmaradnak az európai népeknek a despotizmus elleni harcától, akkor elválasztják magukat az emberiség társadalmától.94 Ideje felkészülni, hogy megfeleljenek a követelményeknek, mert ha túl sokat várnak, egyedül kell küzdeniük a világgal szemben.95 — Ismét és ismét ezt hallani: az Egyesült Államok mint hatalom nem közömbös, sőt mélyen szimpatizál az elnyomottakkal és respektálja a népek törvényét, de nem érdeke tiszteletben tartatni másokkal. “Érdek és mindig érdek! Van érdek, amely felülmúlhatná az igazság és jog érdekét?”96 És idézi Wegstert, aki ügyvéd korában azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak, mint népnek pontosan ugyanolyan érdeke fűződik a nemzetközi joghoz, mint az egyénnek országa törvényeihez. Ha az Egyesült Államok szótlanul nézi, hogy a despota hatalmak változtassák, módosítsák ezeket a nemzetközi törvényeket, akkor az Egyesült Államok nem foglal el többé hatalmi pozíciót, mert a népek nagy családjának törvényét szavazatuk nélkül döntvén el, vagy nem tekintik őket törvényesen független nemzetnek, vagy pedig olyan gyengének és erőtlennek tartják, mely még nem meri egy törvényes kormány pozícióját igényelni. Egyesek azzal vigasztalják magukat, hogy van egy európai és egy amerikai politikai mező. Ezer morális és kereskedelmi szállal lévén az Egyesült Államok Európával összekötve, ugyanolyan abszurdum azt hinni, hogy szélességi és hosszúsági fokokkal lehet mérni, hogy hol végződik az európai politika és hol kezdődik az amerikai, mint földrajzilag meghatározni a kereskedelmi érdekek határait. Axiómának tekinti, hogy vannak érdekek, melyek közösek minden ugyanazon civilizáció határai között levő nép számára. Ugyanilyen biztosnak veszi, hogy e közös érdekek közt egynek sincs nagyobb jelentősége, mint a nemzetközi jog princípiumainak. Ha az abszolutisztikus hatalmak önkényesen 16
