Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936-02-10 / 2. szám
4. oldal. új korszak 2. szám. ai iskola műhelyében . tanítási tervezel, a tanító : osztály : VI—VIII, a tanítás ideje : október II. fele . a tanítás tárgya : honismeret . a tanítás anyaga : a szabadság . a tanítás anyagi célja : a szabadság gondolatának elméleti értelmezése s a gyakorlati életben való megvalósítása, a gyermek szókincsének gyarapítása és szóbeli fogalmazás . a tanítás alaki célja : értelemfejlesztés, a szabadság nagy nevelő és a haladást előmozdító erejének fölismertetése és erkölcsi nevelés ezzel kapcsolatban . a tanítás eszközei : néhány kép, mely az emberi művelődés fokozatait szemlélteti : kő, bronz és vaskorszak, középkori építkezések s az új kor csodái stb. a tanítás feltételezett előzményei : a gyermekek ismerik az emberiség őstörténetét, az ókori műveltséget (nagy általánosságban), háborúságokat, a rabszolgaságot, jobbágyságot, a polgári jogegyenlőséget . a tanítás vázlata. I. célkitűzés . a szabadságról fogunk ma tanulni . II. előkészítés . a család, a társadalom, a haza . a haza szeretető . a műveltség fontossága a létért való küzdelemben . III. az új1 anyag átnyujtása (szintézis) . az ősember tudatlansága . hogyan élt az ősember ? hogyan élünk ma ? az ember a művelődés mai magas fokára a műveltség által jutott el . a tapasztalat, a munka fontossága. az emberiség javai . a boldogság fogalma . az ember legl)ecsesebb kincse : a jó egészség és a szabadság . a szabadság éltetője életünknek . a szabadság ellentéte : a rabság . az egyén és a nép szabádsága . a népuralom, a köztársaság . az amerikai rabszolgák fölsz abadításánakl tanulságai . a tudás a szabadság záloga . a szabadság szeretető és tisztelete . IV. összekapcsolás (asszociáció) . a szabadság az emberi boldogság legfőbb biztosítéka. V. összefoglalás (rendezés, szisztéma) . visszakérdezés . az eddig tanultak közé való besorozás . néhány jellemző mondat leírása (lediktálása) a füzetbe . VI. alkalmazás (funkció), a tanultak átismétlése az előbbi fokozatok szerint . buzdítás a szabadság szeretetére és tiszteletére . mintalecke a polgári nevelés és erkölcstan köréből, október hónapban az V.—VIII. osztályban . m í n l a 1 e c k e . I. célkitűzés . kedves gyermekek! pár nap múlva fogjuk ünnepelni a szabadságnapját . ti már nagy fiúk vagytok, illő tehát, hogy megértsétek ennek az ünnepnek a jelentőségét . ezért most a szabadságról fogunk tanulni . II. előkészítés . a polgári nevelés és erkölcstani tárgyunknál már beszélgettünk sok olyanról, amit ha most átismételünk, könnyebben fogjuk megérteni, amit célul tűztünk magunk elé . kiindultunk a családból és megállapítottuk, hogy... mit is értünk család alatt ? — sok család együttvéve mit alkot ? — több község együttvéve mit képez ? — és több járás — mi a mi országrészünk neve ? hány országrészből áll a mi hazánk ? — már a múlt évben is tanultunk a hazáról, tanultunk akkor egy szép dalt,, énekeljük csak el : l „tied vagyok, tied hazám e szív e lélek, kit szeretnék, ha tégedet nem szeretnélek? szent egyház keblem belseje, oltára képed, te állj s ha kell e templomot eldöntőm érted ! “ tanultunk egy vers részletet is a „tudjátok-e, mi a haza ? “ című versből . a haza :... „az a játszóhely a dombon, hol labdáztunk, kergetőztünk, a haza : az édes otthon, az a falu, az a város, ahol vesszőn lovagoltunk, az a határ, hol kalappal tarkaszámyú lepkét fogtunk . “ és még ? „mindnyájunknak szent bölcsője, őseinknek pihentető, szép, virágos temetője ... mindnyájunknak édesanyja... “ igen, ez a haza, mindnyájunknak édesanyja . szeretitek szüleileket ? hogyan mutayátok meg szereteteteket szüléitek iránt ? — hát a szülők szeretik-e gyermekeiket ? — miből állapítod meg, hogy a szülők szeretik gyermekeiket ? (látom, tapasztalom, hogy szüleim gondoznak, ennem adnak, ruhát vesznek, lakást, hajlékot adnak s ha beteg vagyok ápolnak .) azt tanultuk, nogy a haza : mindnyájunknak édesanyja, tehát a hazát is szeretnünk kell, mint az édesanyánkat . — kik alkot ják a hazát ? — a hazát mi alkotjuk, akik benne élünk : gyermekek és felnőttek . — rajtunk, embereken kívül mik tartoznak még a hazához ? — rajtunk kívül még a föld, amelyen élünk, mindennel, ami rajta van és él, tehát az állatok, a növények : füvek, fák, virágok és minden, amit az emberek alkottak ... mind, mind hozzátartozik a hazához . — amikor tehát azt mondjuk, hogy a hazát szeretjük, mit mondunk tulajdonképpen ? — amikor azt mondjuk, hogy a hazát szeretjük, akkor tulajdonképpen azt mondjuk, hogy szeretjük egymást, mert mi alkotjuk a hazát, a haza polgárai, akik benne élünk . és szeretjük a földet, amely terem nekünk és a mi hűséges segítőtársainknak, az állatoknak élelmet és szeretjük a növényeket, kíméljük, gondozzuk és ápoljuk őket . — az édesanya szereti gyermekét, hát a haza szereti-e az ő gyermekeit, az ő polgárait ? — miből állapítjuk meg azt, hogy a haza szeret minket ? — abból hogy gondoskodik kiművelésünkről, megvéd minden támadással szemben és biztosítja jogainkat . — hát mi, a haza polgárai, hogyan mutatjuk ki a haza iránt tartozó szeretetünket ? — úgy, hogy szeretjük egymást és hívein teljesítjük a haza iránt tartozó kötelességeinket . — honnan tudjuk, hogy melyek a haza iránt tartozó kötelességeink ? — a haza iránt tartozó kötelességeinket a törvényekből tudjuk, — ismersz-e ilyen törvényeket ? — ismerek : az iskolatörvény, a haza védelméről szóló törvény, stb. — azt mondottuk, hogy a haza irántunk való szeretetét leginkább abból állapíthatjuk meg, hogy gondoskodik kiművelésünkről . mit értünk az ember művelődése alatt ? — az ember művelődése alatt azt értjük, hogy a tudományok ban és művészetekben tökéletesebbek leszünk, cselekedeteinkben pedig nemesebbek . — és miért kell művelteknek lennünk ? — azért, hogy az élet küzdelmében győzedelmeskedhessünk. — miért mondjuk az életet küzdelemnek ? — azért, mert egész életünkben küzdünk a mindennapi kenyérért, a ruházatért és a lakásért . — hogyan nevezzük másként ezt a küzdelmet ? — ezt a küzdelmet máskép : a létért való küzdelemnek nevezzük . — és ki győz ebben a küzdelemben könynyebben ? — az, akinek legjobb fegyverei vannak. — az élet küzdelmében mi a legértékesebb fegyver ? — az élet küzdelmében a legértékesebb fegyver a tudás, a műveltség. (folyt, köv.) kisebbségi notesz vezeti: ilku pal . gyermek a színpadon . a műit számunkban fejeztük be lempert miklós somorjai tanítónak cikkét, amelyben növendékeinek színpadi működését ismerteti. ez az érő munka most kivonult a nyilvánosság elé és megmutatta, hogy az ördög-angyaltörpe rekvizitumokkai terheit mesejáték helyett, amely a későbbi hetyár és falurossza romantikával agyonnyomott népszínművek kultiválásának megelőzője, mit lehet elvégezni a színpadon . igen, arra van szükség, amit lempert miklós és növendékei csinálnak, komoly színpadra, amely nem valószínűtlen mesevilágba viszi a hallgatót, hanem a mindennapi élet izgalmas, gyötrelmes pillanatába . ez az út nem a szórakozás meddő útja, hanem a megmutatás, a feltárás, a megismertetés, az eszméltetés eljárása . az kellene, hogy a kisebbség területén minél több helyen nyíljanak meg a gyermekszájak az igazság kimondására és minél többen dokumentálhassák a megoldás nagyszerű tényét . új, haladó szellemű Lap indult Pozsonyban. megjelent barta lajos „világ“ című havi folyóirata . barta lajos, a szocialista magyar irodalom egyik megmentője ma a kisebbségi haladó magyar szellemiség szervezője . ő hozta létre a „magyar szellemi társaságot“, amelynek átfogó célja a kisebbség összes haladó inlellektueljeinek egységes frontba való tömörítése . ismeretes az a nagyvonalú kúltúrmunka, amit a társaság végez előadások formájában Pozsonyban és vidéken . barta lajos nemrég fejezte be előadó turnéját, szlovenszkó és kárpát alj a legtöbb magyar városában tartott előadást . a „világ“ baloldali nagy világszemlének indul, számonként fotográfiái ad baloldali beállítottsággal a világ kultúrális, gazdasági és szellemiségi helyzetéről . a lap nem a „magyar szellemi társaság“ kiadásában jelenik meg, de a társaság tagjai a tagsági díj ellenében kapják . fölhívjuk kartársaink figyelmét erre a lapra is, rendeljék meg, mert ezzel a haladás ügyének tesznek szolgálatot . örömmel kell, hogy eltöltsön minket a haladás ügyének szlovenszkói sikere, amit két új lapunk megjelenése is bizonyít . a „világ“ megrendelhető a főszerkesztőnél barta lajos, bratislava, dosztojevszky sor 23. III. em. jellem és ennek nevelése iskoláinkban . írta : ilku pál. (folytatás.) hogyan érhető el ez az emberi-típus, mondhatnék azt is, hogy új ember-tipus a kisebb. ígi magyar népoktatás mai keretein belül, sok helyen nagyon is szegényes és ki nem elégítő iskolai viszonyaink mellett —, kérdezheti akárki . erre a kérdésre ez lehet a felelet : téved az, aki azt hiszi, hogy nevelési eredmények eléréséhez kizárólag és feltétlenül hibátlanul felszerelt iskolák kellenek elsősorban ! nem, a nevelés szellemi természetű, a szellem eszközeivel a szellemre ható munka, tehát spirituális sajátságú folyamat, amelynek feltétele is spirituális feltétel, az, hogy a nevelőben elsősorban a neveléshez szükséges szellemi képesség legyen meg, hit az iránt, hogy minden nevelésnek okvetlen van eredménye és minden elszigeteltnek látszó nevelési eredmény az emberi kollektívum közös nyeresége . aki hisz ebben, tud hinni a nevelhetőségben és látja ennek a szellemi munkának mérhetetlen fontosságát, az világosfejű és az igazságot meglátó és azért munkálkodni tudó kisebbségi magyart nevel akkor is, ha az iskolája régi épület, ablakai rosszak, padjaiban zsúfolva ülnek a növendékek . nincs más hátra, mint az, hogy vagy belátjuk az itt elmondottak alapján a jellemnevelés társadalmi szempontból helyes és újszerű megoldásának fontosságát, vagy napirendre térünk a kérdés felett . ha az utóbbit válaszijuk, akkor nincs szügségtöbb mondanivalóra, de ha az első megoldást valljuk magunkénak, akkor meg kell kezdeni a munkát minden kisebbségi magyar tanítónak egyenként és hittel . mi ennek az új munkának az eszköze és a menete ?
