Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936-02-10 / 2. szám
2. szám. ü] korszak 5. oldal. vigyük be a növendékekbe ezt a tudatot : mindent csak aszerint kell és szabad mérlegelni, hogy erkölcsös-e, helyes-e az a cselekedet, amit mi akarunk elvégezni, vagy amit mások elvégeztek . be kell a növendékek vérkeringésébe vinni, hogy először és mindenkor mérlegeljenek, de ne egyéni szempontból, hanem mindig az erkölcs által helyesnek felismert elv, tehát a közösség érdekének szempontjából . meg kell mutatni azt, hogy minden látszólag egyéni cselekedet is a közösségre kiható cselekedet, a közösséget, a kollektívumot kell a tudatba vinni. igényesekké kell nevelni a növendékeinket az irányban, hogyha ők cselekedeteikben a közösség, tehát az erkölcs által helyesnek felismert elv szerint igazodnak, akkor kívánják meg, hogy mások is ezek szerint az elvek szerint cselekedjenek . le kell rombolnunk azt a tudatot, hogy rajtunk kívül álló cselekedetekhez semmi közünk és azokba nemhogy beleavatkozni, de azok felett még Ítélkezni sem szabad . ez a tipikusan hibás polgári mentalitás az oka annak, hogy megtörténhetnek szabadon olyan akciók, amelyekből mindenkinek csak kára van, éppen azért, mert a most dívó társadalmi felfogás eleve eltiltja, hogy valaki a saját körén kívül is bármivel törődni merjen . nem illik más dolgába beavatkozni, mondják és így jönnek létre olyan dolgok, amelyeknek eredményeit kisebb vagy nagyobb körben, de okvetlen kívül a cselekvők körén, mások is érzik . hogy egy nagy, kiszélesített példával éljek : nem szabad a nemzetközi u. n. „erkölcs“ törvényei szerint a fasiszta Olaszország belügyeibe beavatkozni, mint ahogy egy országéba sem, és ennek a nemzetközi erkölcsnek eredményeképpen most ezerszámra halnak meg katonák hazájuk védelmében abesszíniában . hitté kell emelni, hogy minden fölött áll a kritikailag felismert igazság és hitté kell emelni, hogy ezen kritikailag elért igazságot mindenkitől meg lehet kívánni és ez feljogosít mindenkit arra. hogy minden nagyobb vagy kisebb társadalmi vagy emberi cselekedetet ezek szerint bíráljunk meg . meg kell tanítani a növendékeket határozott céllal mindent kritikailag nézni és meg kell tanítani őket arra, hogy merjenek bátran Ítéletet mondani kisebb és nagyobb emberi cselekedetekről . ki kell őket ragadni a szűk körű társadalmi érdeklődésből egy tágasabb és kritikával erősen megvilágított nagyobb területre, ahol pontosan felismerik saját szerepüket és tisztában vannak ezen szerep jelentőségével . tessék meggyőzni őket arról, hogy kisemberi cselekedet a maga erkölcsösségével egy tágult világ-élelfolymat összetevője és ha tudja ezt, akkor le tudja mérni cselekedeteinek jelentőségét és tudni fogja ezen cselekedeteket — meg lévén az erkölcsi ereje —, úgy irányítani hogy azok mindenkor pozitív tettek legyenek . ezek azok az elvek, amelyek ma nevelési elvek lehetnek, hozzájuk adva a cselekvési bátorság energiáját, azt az erőt, amely az igazságból élő formát és ható tartalmat tud formálni és ami nélkük minden felismert igazság csak fikció marad . most az a kérdés, hogy ezen igazságokat, helyesebben nevelési elveket, amelyek abszolúte nem újak, de egy határozott cél érdekében laikusán vannak csoportosítva, hogyan valósíthatjuk meg a mi szerény körünkben . meg lehel valósítani azzal, hogy a tanító egyszerűen akarja őket megvalósítani . mindig meg lehet találni a módját annak, — szinte naponta többször is —, hogy előkerülő iskolai eseményekkel kapcsolatban a tanító nem egyedül dönt és ítélkezik, hanem úgy állítja és világítja meg az eredményt, hogy abból az osztály minden egyes tagja kiérzi az Ítélkezés magasabb szempontját, a közösség érdekének, tehát az etikailag helyesnek felismert elv szem előtt tartósa . alsófokon csupán iskolai eseményeken keresztül is el lehet érni oda, hogy a növendék megtanul a közösség érdekének szem előtt tartásával és ennek szolgálatéban cselekedni és ítélkezni, ha a tanító nem mint megfellebbezhetetlen diktátor áll az osztály élén hatalmi eszközzel, a pálcával, hanem mint olyan valaki, akinek egyik hivatása, hogy minden iskolai eseményt az osztály tagjaival beszél és Ítél meg . azzal, hogy így cselekszik a tanító, nemcsak a növendékek kritikai érzéke és a kollektívum iránti szeretete, ragaszkodása nő, hanem azzal, hogy egy iskolai eseménnyel kapcsolatban megmondja mindenkor a maga szubjektív véleményét, nő benne az igazság megmondásának bátorsága, egy olyan bátorság, amely napjainkban nagvon ritka, amikor is sokan érzik és tudják az igazságot, de megmondani csak nagyon kevesen merik, pedig nincs gyönyörűbb dolog, mint ahogy azt ady endre is mondja : mint az igazság kimondásának gyönyörűsége . ez az elv mint gyakorlat megtalálható volt eddig is a jobb tanítók iskoláiban, de a legnagyobb baj éppen az, hogy ez az elv és gyakorlat mindenkor lehatárolódik az iskola határaival . így fejlődhet ki az az érdekes, de hibás felfogás a tanulók részéről, hogy nekik csak az iskola dolgaival szabad törődniük kollektív szempontokból, de az, ami az iskolán túl van, már idegen és a nagyok világa, amihez nekik semmi közük nincs és amihez nekik tisztelet nélkül nem is lehet és csak tisztelettel lehet közelíteni . így veszti el az a növendék, aki az iskolában még úgy-ahogy rászokott a világos és nyílt gondolkozásra és Ítélkezésre, kritikai és Ítélkezési bátorságát és függetlenségét az élet nagyobb dolgaival szemben . a legfontosabb dolog, hogy ne engedjük meg, hogy a növendék elveszítse ezt a gondolkozási és Ítélkezési függetlenséget az iskolából kilépve . ezt úgy érhetjük el, ha mór a nagyokkal az iskolában úgy foglalkozunk, hogy azoknak szabad legyen felvetni megítélés céljából olyan dolgokat, amik nem iskolai dolgok már . már az iskolába vigyünk be arra alkalmas időben és az arra alkalmasoknak olyan kérdéseket, amelyek a megvizsgálás és az Ítélkezés szálaival a növendékeket kivezetik az iskolából az életbe, az élet kérdéseihez . ezzel érjük el azt a nagy eredményt, hogy nem törik meg a kritikai vizsgálódás és az Ítélkezés folytonossága és ezzel kapcsoljuk legszerencsésebben és leghelyesebben a növendékeinket az élethez . nem kell félnünk, hogy ezzel politikát viszünk be az iskolába, ami nem megengedett dolog, mert ha soha nem tévesztjük szem elől, hogy kritikánk és ítélkezésünk alapja mindenkor az igazság legyen, akkor megvédjük magunkat a politikától • azt is jól tudjuk, hogy a politika alapja az érdek és nem az igazság . a kettőt összetéveszteni pedig nemcsak, hogy nem szabad, de nem is lehet egykönnyen . világosan érzem, hogy az itt elmondottakkal hely és idő szűke miatt nem si‘ került teljesen bemutatnom azt a képet és utat, amit a nevelés ösvényein el lehet és el kell érnünk . de éppen ilyen világosan érzem azt is, hogy igenis, a kisebbségi magyarságnak mérhetetlenül fontos, hogy világosan gondolkozó, az igazság alapjain álló és annak érdekében bátran és mindenkor igazságosan cselekedni tudó magyarok kerüljenek ki az életbe • és ha ezen felolvasásommal elértem azt, hogy a kisebbségi magyar tanítóság egy kis részét megnyertem ennek a gondolatnak és ezzel megvetődött alapja egy szellemi forrásnak, amely előbbutóbb a fentebb kifejtebb elvek szerint fogja majd nevelni az ifjúságot, akkor ezzel a munkámmal elértem a célomat • egy érdekes eset , a tanítók az egészségügyi minisztériumhoz fordultak szubvencióért, hogy a gyermekek részére fürdőt építhessenek . az egészségügyi minisztérium válasza rövid volt: nincs pénz ! ekkor az ügyes tanítók a földművelésügyi minisztériumhoz fordultak pénzért, hogy a malacok számára akarnak fürdőt építeni . a segélyt meg is kapták . a földművelésügyi minisztérium természetesen nem nézett utána, hogy a malacok helyett a gyermekek használják a fürdőt. az 1922-23. isk. évben az elemi iskolák tanítóinak 68 °/0-a volt férfi, 32 °/0-a nő. az 1935-36. isk. évben 55 °/0 a férfi, 45 |°/0 a nő . tehát a férfitanítók száma állandóan csökken, míg a tanítónőké emelkedik (évenként kb. 1 százalékkal) . rendezzétek előfizetésieket! iskolai munka 1. minden kimutatásunk legyen rendben . ha tanfelügyelői látogatás jön és arról van szó, hogy adjuk oda az osztály egészségügyi kimutatását: adjuk oda ! asztalfiókunk legyen rendben, legyen tiszta . éppen így legyen meg minden fontosabb kimutatásunk . nemcsak a tanfelügyelőnek szól ez a kimutatás, : nekünk is . mert fontos, hogy hány gyermeknek fáj a foga, mivel ez a tanításnál szerepet játszik tehát ne vegyük könnyen a dolgot . nézzétek meg, hogy milyen a legtöbb asztalfiók ! oeruzatörmelékek, papír darabok vannak benne . az iskola a rend helye . ha kinyitjuk a gyermek előtt az ilyen asztalfiókot, mit gondol ? 2. valamit a kísérletekről is . nem lehet korszerű tanító, aki ne keresné a többet, a jobbat . kísérletezni, keresni, meggyőződni is kell ! de mikor végezzük ezt ? legjobb, ha tavaszkor csináljuk egy-egy olyan órán, mikor erre lehetőség vau (tornaóra, rossz időben — szabad óra) kísérleteinkről vezessünk feljegyzést és alkalomadtán újra próbáljuk ki természetes, hogy ehhez is előre kell készülni ! olvasni ! tanulni ! figyeljük a legújabb eredményeket ! 3. egészen kézenfekvő útmutatásul : asztalunkban tiszta csomagolópapírt teszünk az egyik sarokban legyenek a segédkönyvek, természetesen becsomagolva . a fiók elülső részén legyenek kemény kartonban a következő kimutatások : anyakönyvi lapok, bizonyitnyítványok, egészségügyi kimutatások, osztály statisztikák, fizikai szerek jegyzéke, tanult versek és tanult énekek jegyzéke . kréta, tinta ne legyen a fiókban, más helyen tartsuk . 4. és a szekrény ! a legfelső polcon legyenek a dolgozati irkák, az alatta levő polcon legyenek a szépirási, fogalmazási füzetek rajzlapok és kézimunkaminták . mindezt példás rendben tartsuk . miért ? nem fontos ? be is kell bizonyítani, hogy ez fontos, nos hát be is bizonyítjuk . a) bármikor jöhet tanfelügyelői látogatás, b) bármikor jöhet országos vagy minisztériumi látogatás, c) magunk esztétikai érzése nem fontos ?, de igen ! d) ha kinyitjuk a szekrényt, a gyermekek mit gondolnak : mit beszél a tanító rendről, mikor ő sem rendes, e) forma dal esse rei ! 5. ezek a pontok ne legyenek körlevél másolatok, hiszen nem is azok ! az iskola után itt a falu — a néppel mindig őszintén, mindig megértőén beszéljünk . éppen tegnap történt, hogy valami másolást hoztak hozzám . megcsináltam, de a dolog lényegéből láttam, hogy néhány kérő sort is kell írnom hozzá . és az ember meglepődött és nem győzte a hálálkodást . az idegen nyelvű írást készségesen fordítsuk le ! itt van a lényeg : megtanulni az államnyelvet ! mert ha a taníló nem tudja, akkor kihez vigye a falusi ember az Írást ? 6. legyünk friss szellemiségű emberek . amint kertvárosokat és kerlfalukat követelünk, éppen úgy követeljük magunktól, hogy az évek múlásával többet jelentettünk magunk és a világ előtt . aki pedig halad, az nem tehet megcsontosodotl ember . tudomásul veszi, hogy az élet : fejlődés ! * * * az új korszak korszerű munkája . ezeken a hasábokon új munkatempót diktálunk magunknak és a tanítóságnak : munden halandó tanító néhány sorban írja meg azokat az újításokat, amelyeket működése alatt vagy pedig ebben a tanévben bevezetett és szerinte bevált . ne felejtsük el, hogy az egészen apró dolgok is fontosságot rejtenek magukban . különösen az osztályhigiénia, az osztály külseje és a tanító újabb munkamódszerei érdeklik azokat, akik szétszórva tanítanak . kongresszus helyett ezeken a hasábokon találkozzon a közös akarat : a több a nívósabb, rangosabb munka . a beszámolók egészen rövidek legyenek . 17 év után elérkeztünk oda, hogy a közélet minden téren felvonuljon a progresszív gondolat, ha úgy tetszik : aktivizmus . ezt a szót itt igazi, pedagógiai értelemben és nem újságszerkesztő értelemben kell gondolnunk, ez pedig lényeges külömbség ! arról van szó: vájjon a magyarság mikor is kezdi el harcát azért, hogy a tanfelügyelőségeken legalább a beosztott tanítók magyarok is legyenek ? ez fontos kérdés . innét egy lépés a másik
