Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936-07-10 / 5-6. szám
5.—6. s"ám. 5. oldal. a szovjet id nemzeti kisebbsé^ inek iskolai és lépmiivelődésügye. a cári oroszor. tágban á nép művelődéséi a kan csuka név; „közművelődési intézmény“ intézte . iskola a legtöbb helyen vagy nem volt, vagy nem látogatták . voltak ugyan magánintézmények, amelyek célul tűzték ki a tömeg kultúrálódását, de ezeket az állam nem támogatta, sőt üldözték az ilyen kultúregyesüleleket, mert a paraszt és munkástömeg általi butasága volt az uralkodóosztály fennmaradásának és nyugodt ledér életének egyedüli garanciája . az iskolák a cári hivataloknak és a kulákok gyermekei számára voltak . proletárgyermek csak elvétve kerülhetett oda . ez a városi és a falusi iskolákra egyaránt vonatkozik . bizonyíték : a cári birodalom analfabétáinak száma felülmúlta a többi országét . a régi iskola a legtöbb gondol a vallásoktatásra fordította . hetenként 6 hittanóra volt . az iskolát egyébként a cári rabszolgarendszer leghűbb támasza az egyház tartotta kezében . a kiváltságosok az egyházzal karöltve zsarolták a nyomorult muzsikot . a nemzeti kisebbségek sorsa még roszszabb volt . a cárok egységes orosz birodalmat akartak . a tanítási nyelv mindenütt orosz volt . a legtöbb kisebbségi nemzet csak beszélni tudott anyanyelvén, írni és olvasni nem . sem abc-jük, sem nyelvtanuk nem volt. a forradalom az uralkodóoszlályl elsöpörte . a bolsevik kormány rögtön felszabadította a nemzeti kisebbségeket az elnyomás alól . a szovjetkormány kiadta a jelszót : meg kell adni a lehetőséget a szovjetunió minden nemzetiségének arra. hogy saját iskolájában és saját anyanyelvén tanulhasson . megindult az erjedési folyamat. abc-ket állítottak össze, újságokat, könyveket vittek a legelmaradottabb vidékekre . a roppant erőfeszítésnek meg lett az eredménye . munkásklubok, munkásfakultások, iskolák nőttek ki a földből . ma már a szovjetunióban 50 nemzeti kisebbségnek van saját anyanyelvű iskolája . a nemzetiségekről való gondoskodás nagyfokú . bizonyítja ezt a népin űvetődésre fordított összeg, amely a nemzeti kisebbségeknél aránylag nagyobb, mint az orosznyeilvü iskolákra eső rész . a cári rezsim pl. a fehérorosz nyelvel nem fogadta el tanítási nyelvül . a szovjetunió igein . fehéroroszországban az iskolák 16 százaléka új . az alsó és középiskolák száma 213,. 41.914 tanulóval . fehérorosz nyelvű újság 1932.-ben 199 volt, 1933.-ban 260. '1915- be;n 11 százalékos, 1925.-ben 70 százalékos volt az iskolalátogatás . 1920.-ban egy osztályra GOÜ.ÜÜO rubel kiadás volt, 1928.-ban 800.000 rubel . minszkben fehérorosz egyelem van . harkóban földművesakadémia. vioebszkben állatorvosi főiskola, lengyel és zsidónyelvíí pedagógiai intézel van . a fehérorosz iskolatanács önállóan intézi ügyeit . a cári Oroszországban 48 burját elemi iskola volt orosz lanításnyelvvel . az írni- olvasniludók száma 8 százalékot tett ki . ma a tanítási nyelv burját . a hétéves iskolák számú 15, a magasabb íokuaké 23, a munkásfakullásoké 120 . van ezenkívül burját — mongol pártiskola, mongol pedagógiai technikum, nemzeLgazdasági főiskola, 2 zeneiskola . főiskolájukon indus, tatár és örmény tanszék is van . 1915-ben a burját—mongo1! főiskolának 2500 hallgatója volt, 1934-ben 20.530 a technikumot 1915-ben 1393 tanuló látogatta, 1934- ben 20.530 . a csuvasz köztársaságnak (55 alsó és középfokú iskolája van 9.991 tanulóval . a kurdoknak 153 iskolájuk 31.808 tanulóval . az ukrán köztársaság alsó és középiskoláinak száma 453 164.553 tanulóval . a kaukázusi köztársaságok iskoláinak száma 230, a tanulók száma 91.003 . az üzbég köztársaság 165 iskolával rendelkezik, melyben 66.581 tanuló nyer oktatást. lennészetesen minden iskolában a tanítási nyelv az illető nemzet kisebbségi anyanyelve közép-ázsiában a cári rendszer idején még csupán nomád népek éltek . ma ott 96 nemzeti múzeum van . színházak és mozik azelőtt nagyon kevés helyen voltak . ezek azonban a főurak szórakozását szolgálták . ma pl. a ladzsik köztársaságban 9 szinház és 92 mozi van . az üzbég köztársaságban a színházak száma 168, a moziké 333. új korszak toboroz az „á. m. t. e.“ borítékot hozott a posta . bemie két nyomtatvány . az egyik belépési nyilatkozat 'az általános magyar tanítói egyesületbe, a másik meghívó a körzeti gyűlésre . sajnos nem írhattam álá a belépési nyilatkozatot . az okol szeretném itt a nyilvánosság előtt néhány szóval megadni . a felhívás többek között ezt mondja : sem új mozgalomról, sem új kötelezettségről egyáltalán szó sincs . hát itt van a kutya eltemetve . mert «az illető vezetőség vagy nem tud fogalmazni, vagy nem ismeri a „mozgalom“ szó mibenlétét . ez a kifejezés „új mozgalomról egyáltalán szó sincs“ annyit jeleni, hogy jelenleg is van valamilyen mozgalom . ezt pedig a legjobb akarattal sem lehel megállapítani . az „á. m. t. e.“ nem nevezhető a tanítóság érdekvédelmi szervezetének . ugyanis a tanítóság anyagi jobbléléhez eddig még csak egy fillérrel sem járult hozzá ! az egyesület a tanítósággal szemben negatív működési fejt ki . a tagok fizetnek, de az egyesüld semmi anyagi előnyt nem vívott ki rrészükre . (itt viszont én hivatkozhatok a csehszlovák és ruszin tanítóegyesületekre !). sőt ! amikor a lévai nagygyűlésen tiltakozni kellett volna a kai. iskolatanács igazságtalian és exszisztenciákat lönkreLevő határozata ellen, a vezérkar megnémüll . egyetlen esetet sen tudunk, amikor a szervezel sajtója védelmébe vette volna a megtámadod karlársal . vagy talán nincs tanítósérelem, urak ? vagy ilyen egyéni apróságokkal nem érnek rá foglalkozni az „á. m. I. e.“ az aranyközépút rég elkopoll frázisával takargatja reakciós politikáját 1932.-bon az egyik körzeli gyűlésen egy kolléga felszólalásában kifogásolta, hogy az egyesület tagjai között kozmopoliták is vannak . az illető ferde és emberi szempontból lehetetlen nézetére csupán két zsidó kolléga akart és meri válaszolni . igaz, hogy a másodiktól megvonták a szól, s amikor ez annak ellenére tovább beszélt, az egész társaság négy kolléga kivételével kionult a teremből . pedig akkor még a fasizmus nem volt cikk ! az ,,á. m. I. e. ’ nem szereli a. szélsőségeket . ezt a folyton hangoztatott aranyközépúlon kívül onnan is Ludjuk, hogy nemcsak a baloldallal, de mégcsak a haladó elemekkel sem szimpatizál . példa rá, amikor az egyik körzeti gyűlésen a tanfelügyelő három hatadógondolkodású kolléga ellen pusztán személyi gyűlöletből kirohanást intézett, a tisztelt lanítókar „a dunába velük“ indiánüvöltéssel fejezte ki gyűlöletét a progresszív gondolattal szemben . igaz, hogy egy kicsit gyanúsan egyoldalú ez a szélsőségekkel szembeni ellenszenv ! a jobboldali szélsőség mintha nem volna annyira ellenszenves a kartárs uraknak, hiszen nem igen síelnek tiltakozni sem az olasz, sem a német, legkevésbé pedig a magyar j obboldali szélsőségek kultúraromboló és emberlmeggyalázó tevékenysége ellen. az az élvük, hogy szolgáljon példával a cseh, morva, szlovák és ruszin tanítók öszszeíogása, itt nem állja meg a helyét . Csehországban a katolikus tanítóknak, a haladó tanítóknak és a szocialista tanítóknak, nálunk a szlovák haladóknak és a klerikális tanítóknak különálló szervezeteik vannak . már pedig mindenki abba az egyesületbe lép be, amely legjobban megfelel az illető világnézetének . ezt minden józangondolkodásu ember megérti . ha olyan egyesület nincs, akkor nem lép be sehová . vagy talán németországban mindenki tagja az egyedüli nácipártnak ? s mivel az egyesületbe való belépés mindenkinek a szabadakaralától függ, tiltakozunk azon hitlerista módszer ellen (a komároinkörzeti nemtagok nyilvános kipellengérezése, ami ugyan nem szégyen), amelyekkel az ,.á. ni. I. e.“ vezetősége új tagokat szeretne szerezni ! baloldali. a műveltség emelkedésével megjelenlek az első nem orosz nyelvű újságok . kirgiznyelvű újság 1932-ben 5 voll, 1933-ban már 16 . csuvasznyelvü 1932-ben 16, 1933-ban 34 . 1931-ben a szovjetunióban 70 nyelven jelenlek meg könyvek, 1933-ban már 103 nyelven 1933-ban 615,000.000 példányban adtak ki idegen nyelvű (nem orosz) könyvekei . ezen tények bizonyítják, hogy a nemzeti kisebbségek kultúrájának fennmaradása és tovább fejlődése csakis a szocialista társadalmi rendszer keretében lehetséges 1 (baloldali) . hírek . kérelem a hátralékos kollégákhoz ! az új korszak körül bajok vannak ! a többi között nem utolsó az, hogy az előfizetési díjak utólagosan is rendetlenül folynak be . nem siránkozunk és nem is szégyeljük őszintén megírni, hogy a többi baj mellett, még ezzel is küzdeni, ma : erőnket meghaladó 1 eddig valahogyan, nagy nehezen pótoltuk, ahogyan lehetett a hiányt, du- amióta fegyelmi alatt állok, felfüggesztve s fizetésem 1/3-dal teszállítva (a múlt hónapban 507 ké-t kaptam kézhez !), azóta az ilyen pótlás nem lehetséges. ezért is nagyon kérjük kollégáinkat: küldjék be sürgősen hátralékaikat ! mindenkinek hátraléka a címszallagon van feltűntetve . aki nem tartozik és teheti : küldjön előre ! akik már eddig is megtették ezt, azoknak az ügy nevében: hálás köszönet . az előfizetési kimutatás 1936. VIII. 31-ig van számítva ! az elmaradt számokért kárpótolni fogjuk a kollégákat ! többek érdeklődésére, hogy kiutazolt-e már ilku pál kollégánk a szovjetunióba, itt válaszolunk . nem utazott ki és mostanába aligha utazhat ki . nem utazott ki azért, meri kérvénye még ma is — két hónap elteltével —, elintézetlenül hever valamely jóakaralú hivatalnok fiókjában . az a delegáció, mellyel ilku pál kollégánknak is mennie kellett volna, már vissza is tért . nagy kár, hogy ez az utazás nem történhetett meg ! hogy miért nem intéződött el, személyes közbenjárások ellenére sem, azl nem tudhatjuk, csak sejtjük . ajánlják ezt az ügyet klíma vifelor dr. tanügyi főtanácsos úr szíves figyelmébe, aki maga is járt kint nemrégiben a szovjetunióban és azóta sok szép és tanulságos előadást tartott tapasztalatairól és akiről tudjuk, hogy szívesen látta volna egy magyar tanító, ilku pál kollégánk kiutazását, aki mint pedagógus és író sok értékes tapasztalattal egészíthette volna ki azokat a képeket, melyeket már oly sokan elénk tártak a szovjetunióban végbemenő kolosszális szocialista szellemi és fizikai újjáformálásról . vizsgálja meg, főtanácsos úr :kinek a hanyagságán múlott ennek az ügynek ilyen hosszú ideig tartó el nem intézése, mert az lehetetlen, hogy azóta ez az akta folytonosan csak vándorolt volna . hiszen tudunk esetet, amikor az illető kolléga, aki ilyen utazásra a szovjetunióba engedélyt kért, rövid pár nap alatt megkapta azt . így kell annak lenni minden esetben ! dr. szerényi ferdinánd kontra ezubán sajtópörben már két ítélet van, mindkettő felmenti czabánt . az ügynek külön érdekessége az a mód, ahogyan dr. szerényi ferdinánd úr marasztaló Ítéletet szereteti volna kierőszakolni és a zok az eszközök, amelyekkel ezl a célt elérni szerette volna . ez alkalommal csak annyit, hogy egyik ügyvédjéhez írt hosszú levelében a többek között ezt írja : „tanulmányozd át az iratokat s ha azt látnád, hogy remény leien az ügy, inkább vond vissza, mert ha a bíróság ezahánnak ád igazat: főbe lövöm magam... rohadjanak rakásra !“ (ennél még sokkal súlyosabb jelzők is vannak a levélben . és az ügyvéd csaknem siránkozva mutogatta a levelet a bíróság tagjainak, hogy megindítsa az öngyilkossággal fenyegető iránt azokat). ugy-e szép, finom, alapító akadémiai taghoz méltó finom stílus ! (most írunk egyik elvtársának hasonló szépségű stílusgyakorlatáról, bállá józsef szenátor elvtársáéról . ugyan Legye meg neki azl a szívességet : ajánlja őt is maga mellé akadémiai levelezőnek, hátha még jobban kiforrja magát !) én azt üzenem itt dr. szerényi ferdinánd úrnak, hogy áthelyezésének minden fázisa (minden fenyegetéssel egyetemben, ami közben elhangzott) a legmegbízhatóbb forrásból: ismeretes előttem és én még így is azt mondom ; tanácsolom : ne váltsa be többször meg ismételt fenyegetéséi: ne lőjje főbe magút, liánéin igykezzék jóvá tenni azt, amit véteti. a pozsonyi yinca középiskolai internátusba a jövő évre már most lehet jelentkezni, az egész ellátás kiváló pedagógiai felügyeletiéi együtt már 290.— kc-érl havonta . prospektust kívánatra ingyen küld az ymea, bratislava, sánc út.
