Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936-07-10 / 5-6. szám
5—6. szám. új korszak 3. oldal. f a szovjet új alkotmánytervezete . a világsajtó a legnagyobb érdeklődés mellett tárgyalja a szovjet új alkotmányának tervezetét . polgári gondolkozók, politikusok kénytetenek elismerni, hogy a szovjet lesz a világ legszabadabb állama . jól esik azt tudni, hogy amikor az egész világon a fasizmus erőlködései következtében veszélyben vannak és sok helyen le is tiporták a kivívott emberi és szabadság jogokat, van egy ország, amely szociális és kulturális téren csodálatosan emelkedik, ugyanakkor pedig a világon eddig sehol nem tapasztalt nagy szabadságát építi százhetvenmillió embernek . érdekes, hogyan vélekedik erről a katolicizmus lapja, az „új élet“ . nem kevesebbet mond, mint hogy az új alkotmánytervezet szociális téren a katolikus szociológia „fényes igazolását“ jelenti ... no lám, nem furcsa, hogy egy szovjetnek kellett eljönni ahhoz, hogy a katolikus szociológia „fényesen“ igazolva legyen ?! de az „új élet“ ezt az elismerését sem adja olyan könnyen, fájlalja, hogy „húsz esztendős próbálkozás után, melynek ára millió és millió földecskéjét, tehénkéjét féltő orosz paraszt kegyetlen lemészárlása, tízmilliónál is több orosz paraszt, legtöbb esetben szándékolt és tervszerű éhenhalasztása“ után fejlődött ide a szovjet . fejlődésének, szakadatlan haladásának nagyszerű tényei a legreakciósabb koponyákat is beverik, de a kényszerű elismerést hazugság gombócokba gyúrják, hogy — könyebben lenyelhessék . az „új élet“ horizontjáról még most sem tisztult el a parasztok kegyetlen legyilkolásának és éhenhalasztásának központilag terjesztett, hazug, kopott gőze . erre még szükségük van . szóval a szovjet „fényesen" igazolta a katoliuks szociológiát . . . húsz évi próbálkozás után . és állítólag tízmillió kegyetlen halál árán . de igazolta . igazolta, amit a kereszténység kétezer év alatt, nem tíz, de megszámlálhatalan millió ember legyilkoltatása, éhenhalasztása, fertőbe, bűnbe, prostitúcióba fullasztása árán sem tudott fényesen „igazolni“, pedig voltak idők, amikor ez a kereszténység békés napokat élt, egyedül volt úr a világon, senkivel nem osztozkodott a hatalomban és minden lehetősége, eszköze megvolt arra, hogy végre igazolja a katolikus szociológiát . de nem igazolta, elfelejtette igazolni . és ez az elfelejkezés volt a kereszténység és az egész polgári társadalom leghalálosabb ítélete . a szovjet igazol . kétezer év mulasztását, egy örök álmot igazol amikor keresztényi kultúrán nőt, de a krisztusi szociológiát meghazudtoló, de azt mégis monopolisztikusan védő hatalmak fenekednek ellene minden oldalról . a szovjet „fényesen“ igazol, de nem katolikus szociológiát, hanem a lelkiismeretet, az emberi erőt, tiszta akaratot, amit eddig sikerült elbuktatni . nagyon régi a katolicizmusnak az a taktikája, hogy minden nagy embert, társadalmat átformáló változásokat igyekszik a saját számláján prezentálni — utólag . így volt a tudománynak sok üldözött tételével, így van most a szovjet-eredménnyel t csakhogy az emberek ma már túl látnak apró és régi trükkökön és ez a tüllátás biztosítéka, egyedüli biztosítéka a fejlődésnek . kárpátaljai furcsaságok. a legutóbbi (áprilisi) polg. iskolai szakvizsgán ungváron, értesülésem szerint a jelöltek óriási százaléka megbukott . különös érdekességgel bír az, hogy a jelöltek főképpen történelemből nem voltak képesek megfelelni a „követelményeknek“ . átjön itt ízelítőül néhány kérdés, amiket a modern pedagógiai elvek és a praktikus irányú tudás nagyobb dicsőségére a vizsgáztató tanár adott fel : 1. miről ösmeri meg az apácát, hogy milyen rendbe tartozik, s hogy a rendben milyen fokozatot visel ? ( 2. mondja el koriatovics tódor alapító levelének szövegéi . 3. mikor volt a vérszerződés ? jelölt aimak rendje és módja szerint felel. I. mit gondol, tényleg megtörtént ez a vérszerződés 'I jelöli : a történelmi feljegyzések szerint, igen . tanár : á, kérem maga nem tud semmit . a vérszerződés meg nem történt soha . kitalált mese csak . a vizsgálóbizottság másik tagja : hát, ha meg nem történt, kérdezni sem kell . 1 sőt tudni sem ! 5. hogyan fellebbez meg egy községi tanítói választást ? jelölt : a tanfelügyelőségen keresztül, a járási hivatalhoz ennek a döntése ellen fellebbezhetek az országos hivatalhoz, majd panasszal élhetek a legfelsőbb közig, bíróságnál. tanár : (nevet) á, kérem ,ez az ügy nem ide tartozik, hanem a választási bizottsághoz. jelölt : védeni próbálja igazát . vitába bocsátkozik ........ próbáljuk csak e kérdést teljes tárgyilagossággal megvizsgálni . ad.) 1. nem mondom egy szóval sem, hog}’ a különféle szerzetes-rendek megalakulása, azok működése nem tárgya a történelemnek, ile az is igaz, hogy nem létezik olyan történelmi vizsga, hacsak nem egyháztörténelemről van szó —, ahol az ilyen természetű kérdések döntő fontossággal bírnának . a történelmi események kialakulásában abszolnl mellékes az ,hogy a szerzetesrendek tagjainak minő rangjelzésük van . a polg. iskolai szaktanítók ennek tudása nélkül is lehetnek igen kiváló pedagógusok és gyakorlati emberek . ad.) 2. a történelemnek segédtudománya ugyan a diplomatika, amely foglalkozik a régi okmányok ösmerletésével, de nem lehet valakiről kategorikusan azt állítani, hogy járatlan a történelemtudományban, ha történetesen nem ösmeri koriatovics alapítólevelének a szövegét, de amelynek létezéséről tud . különben is az ilyen okmányok valódisága a legtöbb esetben illuzórikus s a valódiságot ellenőrizni, pláne bizonyítani, szinte lehetetlen, koriatovics tódor, aki 1935.-ben magyarországija menekül, luxemburgi zsigmondtól megkapta a munkácsi várat . ő alapította a csernekhegyi bazilika kolostort, azonban a „pallas“ lexikon szerint: „de azon oklevél, nwlly a monostor alapítását 13ti0.-ra teszi, hamisítvány . ! ! tehát még mindig kérdés marad, létezik-e koriatovicsnak ilyen alapító levele, mert ha ez a kérdéses okmány hamisítvány, következésképpen az nem koriatovicslól ered, hiszen ő 35 évvel később jött be p. ruszba, s mint ilyen hamisítvány ,ez esemény nem is tartozik szorosan a történelem egzakt fényeihez, hanem inkább rege jelleggel bír, mellyel szemben a tudós, megfelelő tapintattal és kellő óvatossággal szokott eljárni . < ad.) 3. ami pedig a vérszerződést illeti, el kell fogadnunk a történelmi feljegyzéseket, anonymus, béla király névtelen jegyzőjének krónikáját . e szerint vérszerződés igenis volt én magam is hiszem, ámbár nem tudhatom, mint ahogy nem tudhatja ennek ellenkezőjét a vizsgáztató tanár úr sem, mert ezen ősi ügyleten egyikünk sem volL jelen . legfeljebb a feljegyzések hitelességét lehel vita tárgyává tenni, de vájjon illik-e nemzeti hagyományokat felhánytorgatni, ha azok csak mondák is ? mely római merte volna kétségbevonni aeneas bolyongásait, romulus és rémus isteni származását és farkastejjél való táplálkozását . kozmas krónikás feljegyzései, libusa jóslatai, álmai, hacsak -mondák is, a cseszi, polgár előtt szent hagyományok . ilyen hagyomány lehel a vérszerződés is .sőt több ! a „pallas“ és „révai“ lexikonok ezt írják : „magyarországnak legrégibb, ele csak krónikában fennmaradt alapszerződése . midőn u. i. a magvarok lebédiából eleiközbe indultak, a kazar fejedelem tanácsára egyetlen egy vezért választoltak álmos személyében s neki hűséget fogadván, a hét vezér a hagyományok szerint (névtelen jegyző, 6. fejezet,)“ saját vérüket pogány szokás szerint egy edénybe bocsátva a következőkre esküdtek meg :... stb. olyan kérdés ez, ami alkalmas akadémiai vitatkozásokra, de annak taglalása nem tartozik egy polgári iskolai vizsga keretébe ! ad.) 4. a községi iskolai állások megfellebbezésénél pedig a jelöltnek volt igaza . „errare humánum est“ 1 áll ez a tanárokra is és valljuk meg, hogy egy jól elkészült jelöli minket is bátran elbuktathalna hasonló kacskaringós kérdésekkel . a fellebbezésekre ajánloin a 11216-902, az 1868 és 1907 évi törvények áttanulmányozását pontosabban, mert ez nem beszól „választási bíróságokról“, amely bizonyára és kizárólagosan p. rus specialitás lehet. a polg iskolai szakvizsga nem találós kérdések megfejtésében áll, hanem a minisztérium előírása szerint meg kell győződni arról, ösmeri-e a jelöli úgy a honi, mint az egyetemes történelmet pragmatikai módon és ezt nem lehel 3—4 körmönfont kérdésből megállapítani . legfőbb ideje volna már, ha a vizsgabizottságot kiváló szaktanítókból, a tanítóképző-intézet tanáraiból állítanák össze, mert ez esetben is fején találja a szeget az a jó magyar közmondás: „ki minek nem mestere, megölője annak 1 “ tip-top. az osztály társadalma. irta : ilku pál . (befejező közlemény) legutóbbi működési helyem — mint már írtam — etnográfiailag is érdekes pont . szociológiailag egyhangú, hiányzik a gazdasági nívó differencia . a falu egyformán szegény. ennek az állapotnak hű tükre az osztály . hiányzik a gazdasági okokból eredő elkülönülés, hiányzik az a motor, amely részekre akarná bontani az osztályt . tagadhatatlan, hogy ez rányomja a bélyegét az osztály lelkiismeretére, ami bizonyos színtelenségéhen, állandó ernyedtségben nyilvánul meg . ez hiba . gondolkozni kellett azon, hogyan lehetne ezt az ernyedséget eltüntetni . a sejtrendszer továbbra is működött, de már nem kellett gazdaságilag különböző nívójú tanulókat összekapcsolnia, elvesztette izgató érdekességét . egy keret lett csupán, ahol 5—6 tanuló dolgozott össze kénytelenségből . csoport-tanulás mégis volt az osztályban, de ennek egészen más volt a jellege . a növendékek kölcsönös szimpátiája vagy titkos, ideiglenes érdek szerint csoportosultak vagy szeparál ódtak . de ez a csoportosulás éppen azért, in|erl az alapja nagyon is változó és ideiglenes volt, — nem volt állandó . ezt nem is 1 ehetett befogni az osztály szellemiségének megváltoztatási, javítási munkájába . össze kell hasonlítani a két osztály társadalmának egymással merőben ellentétes szellemiségét . az első esetben határozottan értékes volt a gazdasági nívó különbözet iskolai kihasználása, mert olyan erőt adott, ami előre lendítette az osztály munkáját . ezt úgy értük el, hogy széttörtük az osztály gazdasági nívókülönbözetén alapuló klikk-rendszert és a nívó különbözetet termékeny munka hajtóerejévé alakítottuk át . a második esetben nem volt az osztályban gazdasági nívókülönbözei, színtelenné vált az osztály szellemisége a tanulás motorja a kötelesség és az egyéni ambíció lett . így egymásmellé állítva az ellentéteket, a tanító az első pillanatban, csupán az eredményt véve alapnak a gazdasági nívó különbözeti osztály mellett van . ám ha jobban mérlegeljük a dolgot, ellene kell lennünk . mert a helyes iskolamunkának, egységes iskola szellemiségének nem az ellentétek az igazi lendílői, hanem az egyenlő gazdasági nívó nem a szegénységben, .hanem az ellátottságban . hisz az a mesterségesen csinált egység amivel letörjük az osztálybeli hibás elkülönüléseket, megszűnik az osztály elhagyásával. ez pedig baj . az osztályban is nem csak az osztályért, hanem az életért dolgozunk. fiiessetek elő a szovletföldre . rendezzétek hátralékaitokat!!!
