Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1936-01-10 / 1. szám
2. oldal. új korszak 1. szám. illetőleg, de vájjon az igazi művelődés kizárólag a szenlnagyományok és a porceilándoginák hajszál csövein csepeghet az istenáidou nép szomjas leikébe 1... az a landol kullúrinunka, meiy ina l'aiuszerie terjeszti olcsó, kaiendáriumi tudományai, távolról sem jelent pluszt a haladás szamara . két csoportba osztjuk ezeket .a sereghajtókat ; iaz egyik oldalon állanak a vallási ianatízmustói tuilieviiett lelkek, akin ugyan csepegnek az áj társságtól és az einberszere- Ieitoi, de utána hüdösparasztoznak, mert a hallgatók nem tudnak elmélyülni a szentlölcn útletráshan, vagy ,abban, hogy milyen erkölcstelen elet van Oroszországban . a másik kategóriához azok. tartoznak, akik öniiipnózissat már mindenre képesek , igen, ezek nem győznek eleget összelirkálni, hogy a víz használ a termeszeiben kellőleg bizonyítsák, vagy hogy a történelem nagyjairól értékes niográiiát adjanak . tárgyilagos leszek . résztvettem több neiyen nyen népkulLúr eslén. az egyik ezzel Kezdődön: mécs 1. — a kiraiyii narom na-, nata, a második szám n. e. zöldben, a harmadik szám a körzeti (.esetleg : lieiyíj koito sajat verseiből ad elő s végül: zrínyi kirohanása... vannak helyek, aiiol játszani tanítják a kultúrára éhes legenyekei . a modern szedem természetesen ide is eljutott, mert külön jönnek össze a leányok es a legények . ládáin ügyesen ping-pongozó gazdaiegényt és sakkozó parasztlányokat... és hadotlam a modern gyermeknevelésről is, de az eiőadónő erkölcstelen dolgokat pendíted meg (erogén zónák, korai onanizálás, gólyamese sió.; ezérL dorgálást kapott, pedig csak komoly anyák — szülök voltak jelen . és iolyjk a bonmentés; irányítók a probászkakörí szociológusok, vezérkari íőnökség pedig maga a klérus. a „magyar tanító“ all, mii is lehelne mást...'.' az u. n. józanok a még tartalékod jószándékukal a szomorú egyesületi szeltem ápolására fordítják . állásfoglalás sehonnan . voltak és vannak, kik az egyes poi. pártokban keresnek levezető csatornát, de innen is kiábrándultak . kommunista állami fizetést élvező nem lehet, szoc. dem. azért nem, mert ez a felekezeteknek nem kóser, maisadnak az ellenzéki pártok (magyar), de ez is kényes játék . újabban ismét ,az agrárpárt tanítói szakosztálya kezd ébredezni, de itt is sajnos hiányzik a bizalom, miót|a a fizetéseket leszállították . mindenesetre ezt a megmozdulást figyelemmel fogjuk kísérni . szertelen széthullás . nincs bizalom .mindenkit nyilvántartaniuk, tudják ki a langyos és ki a közömbös . ha két fiatal kolléga, kik együtt végezték és együtt szőtték a haladó tanítók munkaprogramját, ma, ha találkoznak az időjárásról beszélnek, de legszívesebben elkerüük egymást, mert ki tudja — nem-e ő is... !? egy barátom, kivel 7 esztendőn át együtt jártam gimnáziumba, megszakítóba velem a levelezést, mert egyik levelemben kiírtam — ezt a szót új korszak . (valamikor ő volt az osztály testet öltött liberalizmusa és ma ’? ő az új szó munkatársa . ugyanez a merev ijedtség fészkelte be magát ama karlarsak közé is, kik ma is egy vonalon állanak. „ne levelezzünk, meri ki tudja“... V mi ez, ha bem a legtragikusabb széthullás '! amely destruálja az egyént, a szabadgondolat és véleménynyilvánítás méltóságát . kutattam, hogy komoly t,arlahnat találjak a tanítóság bármely irányú frakciójában . a a proliászkásoktól ezt a feleletet nyertem : „nevelésügyi programunk egyelőre a különböző pedagógiai irányok megkeresztelése... sajnos itt kevés a komoly pedagógus .“ (hangsúlyozom, ez a szószerinti idézet miagától, az időközben elmozdított, vezértől való) . az általános egyesület útjait lapjának nívójára, az (agrárpárti tanítói szakosztály egyelőre erősödni akar . — és mi inágunk, újkorszakos progresszívislák hányán dolgozhatunk a kivetített irányvonal szerbit ? pedig van programunk, van meggy őződésünk, hitünk és tudásunk is, de mit ér mindez, ha támaszunk nincs ! ? állunk mi is a szlovenszkói klerikális tengerben, mini a magára hagyott sziget, melyet elnyeléssel fenyeget a türelmetlen felekezeti sovinizmus . ki mer itt hangosan beszélni ? falán csak mi, de ki figyeli ma a kevesek hangját ? — iskola államosítás ‘1...! nem régen egy magasrangú referátum tisztviselő azzal intézte el ia kérdést a világi erkölcs. mások is, én is kifejtettük és igazoltuk már, hogy a mai vallásoktatás merőnen helytelen, mert > 1. megbontja a gyermekek közt az egyetértést, elkülöníti őket és ellentéteket támaszt az egy nyelvel beszélők, az egy bazáüan lakók közölt, 2. általában kevés az erkölcsi tartalma és eredményeiben ellentétbe jullatja a gyermekeket az igazi erköics egyik legiöub pontjával : az emberszereteltei, á. mivel minden vallás csak a régi korok erkölcsi nézeteinek hiányos foglalata, az újabb korok erkölcsi nézeteivel ellentétben áll vagy legalább hátráltatja, akadályozza azok általános érvényesülését, 4. a vallásoktatásból eredő bitbeü világnézet elleniéiben áll a természettudományi alapon keletkezeit világnézettel — akadályozza tehát a tudományos fejlődést, 5. nem nyújtja azt az erkölcsi belátást, hogy az egész emberiségnek békés, munkás együttélése a legnagyobb erény, tj. kiöli az emberekből az önállóságot és léieiőségérzetet . , maeterkinck mondja : „isten eszméje állal, ki minden sorsot intéz, kivérzett belőlünk az egymással szemben való felelőség érzése, a nyomorban és szegénységben természeti csapásokat látunk és nem gondolunk arra, bogy a mi bérén dezkedseink és hibáink okozzák, ha ezek a szenvedések megvannak, öröklödnek .“ ezek a főbb közismert hibái a hitoktatásnak és amikor erkölcsi oktatásról van szó, nem beszélhetünk másról, mint olyanokról, mely mindezen föntebb elsorolt hibáktól mentes . mindenekelőtt mikép tehetjük lehetővé hogy a gyermek elnyerje, elsajátítsa azt a készséget, hogy azL cselekedje, ami erkölcsileg jó és hogy megítélhesse, mi a jó . az erkölcsi oktatásnál mindig szem elolt kell tartanunk, hogy nem elméletek, nem az egyének rossz avagy jó hajlamai okozzák a társadalmi jelenségeket és történéseket, hanem a társadalmi alakulások csakúgy, mini a látszólag legégyénibb cselekedetek is a gazdasági viszonyok következményei... „ ... a gazdasági tény időrendben az összes többi társadalmi tüneményeket megelőzi . a kor ideologóiája és így erkölcstana is a gazdasági alapszerkezet visszfénye . “ a jó és rossz cselekedet megítélésénél ezt okvetlenül figyelembe kell vennünk és akkor sok esetben biztosítottuk magunknak azt a megnyugtató bizonyosságot, hogy közel járunk az igazsághoz : ahhoz az igazsághoz, mely emberileg elképzelhető, megközelíthető . sohasem szabad arról a tudományos megállapításról megfeledkeznünk, hogy erkölcsi törvényeket alkotni nem lehet . azt csak úgy ráoktrojálni az emberekre, beleszorítani az emberiséget egyes társadalmi osztályoknak — maguk nem akarták annak idején . — pedig, igazi népi kultúra, új jövőépítés, a hódító és a történetem által aktuálissá lett emberért való szocializmus cs.ak úgy valósítható meg köztársaságunkban, ha szabaddá teszik az iskolát és annak tanítóit . mit ér az a demokrácia, melyet álkultúrával, hazug humanizmussal támasztanak alá, s ha jön a viharpróba, eresztékeiben meglódul a szög, mert szú ette fáját — alapját ? ! a csehszlovák köztársaság érett arr,a, hogy a népnevelés egyedüli biztosítéka legyen, erre különben kötelezi tradíciója is és mindaz amit masaryk-i gondolatnak nevezünk . a mai széthulló erőket csak az egészséges iskolaállamosítás állíthatja (az igazi haladás szolgálatába . fiát justicia !... (<i—i) (egyben téved érdemes munkatársunk, amikor túlzott kétkedéssel értékeli a mi munkánkat, amely sem aktivitásban, sem az emberi egyetemes haladás érdekében kifejtett munkájában nem kicsinyelhető . igenis : merünk beszélni ! (és aki ki van téve az üldözésnek nyilt hozzánk tartozandóság.a miatt, az lelkiismereti kötelességének névtelenül is eleget tehet, itt biztonságban van !) igenis : felfigyelnek a kevesek hangjára is, mert a kevesek hangjának nagy erőt kölcsönöz az igazság és az igazságért az egész világon bátran küzdők nemzetközi, harcos serege, amely számít az ő híveire ! I I (szerk.) megfelelő erkölcsi törvények szűk kereteibe, nem szanau . az erkölcsi törvények csak magújától a gazdasági es társadalmi viszonyoknoi alakúinak Ki. olyan szükségKéppenisegeK azok, ameiycK az egyuiieio tömegen noziapaszLaiásanioi a kouckliv mien munKájanent ananak eió . amely cseiekvesi eljáráson a Közösség éleiére s fejlődésére hasznosan, kedvezően, azok taiáikoznaK a nöziielyesiéssei s eieinle illendőnek, majd pedig kötelezőnek tartják azokat, felruházzák az ilyen cselekvéseket a népszerűség jeleivel s lassanként ernoicsi törvényekké rögzítik azokat . nnieiy eseienvesi szanaiyok nem így keieLkeznen es nem a közjót, nanem csan vaiameiy iarsauanni réteg hatalmának lönntarlását, érdekeinek niziosnasat szolgáljak, azon nem erkoicsi törvényen . nyilvánvaló és minden erköicsrői történelmi lényekül tudjuk igazolni, üogy keletkezesénél, lejiődése es átalakulása kozoen : „az erkölcstan nem azt tanúja, mit tegyen az earner, Hanem, bogy tényleg mit tesz és amit tennie keit a szociális erőviszonyok befolyása alatt . erkölcsös az, aki a szociális erőviszonyokhoz alkalmazkodik s erkölcstelen, aki uzoiuiak ellenszegül . “ (inenger) hogy erkölcsös lehessen egykor a gyermeg, meg keli őt az élettel ismertetnünk . úgy telt oi nevelnünk, hogy szeresse, ismerje az eietet, éljen természetes életet, mint zóla mondja: „iiái nem látod, hogy, oktalanság, fia a természetét elnyomod, hogy az élet egye- Uuii érdeke az életbe vetett hit, hogy azt kell szerelnünk és szellemünknek minden erejét arra keil lordítanunk, hogy mindjobban megismerjük ? “ meg kell szüntetnünk azt a halálfélelmet, amely az emberben a titokzatosság révén úrrá lesz, mert : „sokan a halál félelme ,és az élet gyötrelmei között nyomorultan hányódnak, sem élni nem akarnak, sem meghalni nem tudnak “... mint seneca fejezi ezt ki jól „vigasztalások“ című munkájában . ez a lelkiállapot megbénítja az embert gondolkodásában, akaratának véghezvitelében és cselekedeteiben . megszűnteti az életörömöket, mini zóla mondja :,„...az éleitől való félelem okozza, hogy annak fájdalmától rettegve, visszautasítjuk örömeit is . élni kell, teljesen az életet ! “ helyesen állapítja meg francé, hogy : „sohasem adnak annyit, mint amikor reményt adnak...“ ezt az egyház is nagyon jól tudja, amint ezt nükszátb káimán is ötletesen így állapítja meg : „isten kamrájában a remény áll a legnagyobb zsákban s mindig ki van a madzagja oldva, hogy mindenki belenyúlhasson : ebben az egyben nincs fösvénység.“ (különös házasság) és tényleg, a hitoktatás semmiben sem mutat föl olyan nagy eredményt, mint ebben, de erre az egyháznak szüksége is van saját hatalmának biztosítása érdekében . ám, ha erkölcsi szempontból vizsgáljuk a dolgot, úgy arra a meggyőződésre jutunk, hogy az emberiségre nézve sokkal üdvösebb, ha tanításunk mentői több igazságot és minél kevesebb reményi nyújt a gyermeknek . mert a legkisebb igazság is meghozza a maga megbecsülhetetlen gyümölcseit . „üdvösebb a legboldúsabb igazság is, ha van, a legkirályibb hamis látszatnál ! bármilyen nemű igazság mindig újabb és jobb igazságot nemz...“ — mondja carlile . s nem kell visszarettenünk, ha látjuk, hogy egyes kimondott vagy megállapított igazságnak bizonyos helyeken és körülmények között nem találkozik tetszéssel . „ahhoz az elvhez kell tartanunk magunkat, hogy ha a mezítelen igazság első tekintetre kevésbé nagynak, nemesnek vagy érdekesnek látszik, mint az a dísz, melybe képzeletünk burkolja, a hiba bennünk van, kik még nem tudjuk megtalálni azt a csodálatos viszonyt, melyben a mi, a még ismeretlen lényünkhöz s a természet törvényeihez kell állania s hogy ilyenkor nem az igazságnak van szüksége a gyarapodásra és nemesbedésre, hanem a mi értelmünknek „(maeterlinck : a méhek élete) vagy mint harkányi mondja „babonák“ című munkájában : „semmiféle meggondolás nem szabad, hogy a fölismert igazságok kimondását meggátolja, akár tartsa a közvélemény erkölcsösnek, akár erkölcstelennek nézeteinket: ez nem jő számba . de különösen is végső elemzésben a tudomány tényei mindig erkölcsösek, mert igazak .“ (folytatjuk)
