Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-10-10 / 10. szám
10. szám. új korszak 3. oldal. magára nézve hátrányosnak látja, a köztudatban jóelőre jelentkezett az ausztriával való öszszetüzésnek, a magyar szabadságharcnak elkerülhetetlensége is . mindezekből világos, hogy a társadalom e nagy idődben is gazdasági föladatokat bonyolított le . tekintve, hogy az írók, akiket ma a hivatalos irodalom legfőbb tekintélyeknek ismer el, ez időkben lettek nagy emberekké . azok most már a kérdések, eszköze volt-e az ő irodalmi irányuk is a gazdasági föladatok lebonyolításának ? azért jutott-e irodalmi irányuk uralomra, mert a fejlődés erői folytán szintén túlsúlyra jutott gazdasági szükségletek hirdetője és magyarázója volt ? (folytatjuk .) s- f. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ szerkesztői üzenet egy barátságos levélre kedves öcsém ! leveledre, annak az új korszak irányára, tartalmára vonatkozó közérdekű és jóindulatú megjegyzéseidre itt adom meg a választ . levelednek ide voatkozó része így hangzik : „...nem lenne jobb a támadásokat abszolút félre tenni és logikusan szervezkedni, senkit nem támadva, de épífve a magunk dolgát ? roppant nehezek a dolgok ... támadást szervezéssel is lehet végezni 1 a személyes támadásokra az utolsó percben is van idő . . . első a lap, 2. a mozgalom, 3. az eszmei támadás, 4. a személyi 1 tehát legutolsó... hiába írsz, az emberek nem lesznek veletek szemben mások . elvem : minél kevesebbet támadni személyesen, minél inkább szellemiségi szervezést kell végezni I lehet, hogy nincs igazam : őszinte vagyok ! pld. egy insp. ellen nonsens valamit is elérni 1“ gyerünk sorjában . első kérdésedre határozott nemmel kell válaszolnom . de tisztáznunk kell a fogalmakat is 1 az új korszak senkit sem támad, az új korszak az igazságtalanságokat írja meg, azokkal szemben keres védelmet, akik a hivatali állás kényelmes sérthetetlenségének ányékában igazságtalanságokat, sőt törvénytelenségeket követnek el s ezzel elkeseredést szülnek, az elkeseredés pedig rossz tanácsadó és a legnagyobb akadálya az eredményes kultúrmunkának . amikor tehát egyes hatósági közegek igazságtalan eljárását megírjuk, a felelőséget viselő nevével együtt, ez nem minősíthető támadásnak, sem személyeskedésnek. tovább megyek . amilyen igaz az, hogy a tanügy terén sűrűn előforduló igazságtalanságok nyilvánosságra hozatala az iskola, léhát a kultúra érdeke, éppen oly igaz, hogy nem kisebb érdeke az államnak is. a mi republikánk fenköltlelkű elnökünk „pravda vitézi“-be vetett rendíthetetlen hiténak s azoknak a harcoknak köszönheti létét, melyek e hit valóra váltásáért folytak . a mi republikánk erkölcsi fundamentumának megingathatatlansága azt kívánja, hogy e jelszóból szétáradó hit mindenütt élő valósággá váljék . aki tehát ezeknek beteljesedéseért harcol, az leghívebb polgára a republikának . aki igazságtalanságot követ el hivatali tevékenysége közben, aki törvénytelenül jár el bármily dologban, az megcsúfolója, meggyalázója a republikának, az ugyanazt a munkát végzi az állam életében, amit a szú a fában, az alkohol az emberi szervezetben, amely akkumulálódik : megrövidíti és elpusztítja az életet. a törvények végrehajtóinak, a hivatalok vezetőinek nem lehet szebb lelkiismereti feladatuk a törvények maradéktalan, igazságos és méltányos végrehajtásánál . és nem szabad belenyugodni abba, nem szabad eltűrni szó nélkül azt, hogy bármily magasrangú tisztviselő törvénytelenséget kövessen el, holott éppen az ő kötelessége vigyázni arra, hogy senki — még tudatlanságból se —, meg ne sértse azt . a törvényt végrehajtó minden közegnek — legyen az a községi jegyző vagy a legmagasabb rangú tisztviselő —, tündöklő példával kell előljárnia a törvények megtartásában . ez esküvel fogadott kötelessége is . micsoda anarchiára vezet és micsoda meggyalázása az emberi méltóságnak az, amikor a tanító — talán nem is rosszakaratból, nem szándékosan elkövetett szabálytalanság miatt fegyelmit és büntetést kap s ugyanakkor a tanfelügyelő kénye-kedve szerint s abban a tudatban halmoz szabálytalanságot-szabálytalanságra, hogy azt fent nem veszik észre s a tanítók nem merik szóvá tenni . nem volna ennek a nyilvános levélnek semmi értelme, ha csak ilyen általánosságban beszélnénk . példát mondok: podk. ruszban a tanítói kinevezések és áthelyezések jogát a referátus a kerületi tanfelügyelőkre bízta . ha a tanfelügyelők mindenike megközelíthetetlen volna, csak az iskola érdekét és a törvényt tartaná szeme előtt, ha semmiféle protekció vagy más befolyásolás nem tudna erőt venni rajta, akkor is nagyon mérlegelni kellett volna : szabad-e a személyi ügyek ilyen tömeges elintézésével megbízni azokat, akiknek minden tanítóval szívélyes, kollegiális viszonyban kell élni, mert csak így fejthetnek ki kölcsönösen eredményes kuitúrmunkát . már pedig a kinevezések- és áthelyezéseknél mindig lesznek elégedetlenségek, mindig lesz olyan, aki mellőzöttnek érzi magát (mert még nem vagyunk úgy nevelve, hogy a mások érdekét is tisztelni tudjuk, csak a magunkét tétjük s ha azt a mások rovására és bármi áron is érvényesíthetjük, minden lelkiismeret furdalás nélkül megtesszük) . szó sincs róla, el lehet képzelni olyan tanfelügyelőt is, aki nem kivételez, aki nem arra törekszik, hogy udvart hozzon össze magának, olyant, amelynek nincs véleménye, csak az, ami a tanfelügyelőé . el tudunk képzelni olyant, aki minden kérvényt és minden indokot lelkiismeretekesen mérlegel, aki a nőknél nem azt nézi. ki milyen szép, formás, kívánatos s nem az részesül előnyben, aki bájai simogatását bájos prinkodással tűri . de, istenkém, hátha akadnak másfélék is 1 (hiszen tudunk már esetet, amikor azért kellett degradálni a tanfelügyelőt, mert nagyon szenvedélyesen viselkedett az állást kérő tanítónővel (még a ruhát is leszaggatta róla szennyes hevületében) . de ime itt van a konkrét eset . itt van husznay gyula tanfelügyelő esete (akinek egyik-másik baklövéséről másutt is van szó 1). kezdjük ott, hogy a más tankerületből beadott kérvényt (ha a kérvényezők személye nem tetszik neki) azzal utasítja vissza, hogy kerületében nincs hely . és amikor az illetők törvényes jogukkal élve az elutasítást megföllebbezik azzal, hogy ahová áthelyezésüket kérik, ott van üresedés s tanítói érettségi nélküli működő is van ott, a fellebbezést (hosszú huza-vona után) fölterjeszti azzal, hogy a kérvényezett helyen nincs üresedés. ezzel szemben tény az, hogy szeptemberre egy csomó kinevezés történt, oda is, amelyre kifejezetten azt írta, hogy ott nincs hely . hát mi ez ? hogyan nevezik az ilyen eljárást ? ez nemcsak törvénytelenség, de valami más is 1 de a fokozat még nem teljes . ugyanakkor, amikor visszautasít tanítói érettségizettet, megtart a legjobb állami iskoláknál tanítói érettségivel nem bírót, sőt fenntart helyet olyan részére is, aki pótvizsgázni készül . addig, amíg tanítói érettségivel bíró pályázó van, addig tanítói érettségi nélkülit alkalmazni törvénytelenség ! (nemrég egy szőlőmunkással beszélgettem, aki elmondta, hogy x, y. szőlősgazgazdánál mennyi sokat oltott ez évben . aztán szóba jött más is, a szőllősgazdának a fia, aki tanító akar lenni, de nem tud levizsgázni, pedig — mondja a munkás —, hány demjon bort vittem én a tanfelügyelő úrnak meg gyümölcsöt, még az igazgató úrnak is . azt hitte ugyanis ez a jámbor ember, hogy a vizsga eredménye ezektől a személyektől függ . annyi azonban bizonyos, hogy a szóban levő szőlősgazda fia minden évben beregszászhoz közel van elhelyezve úgy, hogy saját fogatán járhat tanítani) . el van itt helyezve olyan, akinek nincs tanítói érettségije, de nem kaptak kinevezést olyanok, akik tanítói érettségivel is és már a képesítéssel is készen vannak . hát szép az a lokál patriotizmus, de itt elsősorban mégis a törvényt kellene végrehajtani : amíg van tanítói érettségivel rendelkező, akár szlovenszkói is az illető, azt kell alkalmazni . aztán van olyan eset is, hogy aki magyar iskolánál működik, sem tanítói papok ... és tanítók mi nem vagyunk igazságtalan bírák . mi a papban is az embert látjuk, a gazdasági viszonyok, az élet- és fajfenntartási ösztönök elementáris hatalmának alávetett embert . megírjuk a papok bűneit . de nem azért, hogy azt mondjuk: ime, ez azért bűnözött mert pap . hanem azt mondjuk : tette mindezt, noha pap . vagyis a pap sem kölönb : se nem jobb, se nem rosszabb a hasonló kultúráíis és gazdasági viszonyok között élő többi embernél . miért pécézzük ki hát a papokat és miért nem például az ügyvédeket vagy adótiszteket ? azért, hogy megmutassuk : a vallás-„erkölcs“ nem tört vissza a bűntől, hiszen azok is bűnöznek, akik a valláserkölcs hivatalos letéteményesei, oktató mesterei . emberi megértést, emberi elnézést kérünk valamennyi bűnös számára, a pap számára is . és hordjuk a téglákat az új társadalom megépítéséhez, amelg tátsadalom a bűnök alapokait : a gazdasági igazságtalanságokat és a kultúrátlanságot meg fogja szűntetni . nem harcolunk mi az általános emberi bűnök, mint jelenségek ellen, hiszen ez úgyis hiábavaló munka volna, hanem harcolunk a bűnök alapokai ellen . de az egyháznak vannak bűnei, amelyek speciális bűnök, amelyek az egyház intézményeiből és szelleméből sarjadtak és abban burjanoznak tovább . ilyen bűn egyebek között az egyénnek megalázása, az önálló gondolkozástól való elidegenítése, szol♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ érettségije nincs, sem nem magyar végzettségű . és nemcsak a beregszászi járásban, de a szőllősiben is ki van nevezve állami iskolához olyan, akinek nincs magyar végzettsége (biztosan azért, hogy orvos férjével egy községben működjék 1) . ugyanakkor a magyar tanítói érettségizettet elhelyezik felekezeti iskolához ,. szabad az ilyeneket elkövetnetni ? hát nem elkeseredést szül az ilyen ? és nem kötelesség ezt nyilvánosságra hozni, hogy a felsőbb hatóságnak tudomására jővén, legyen alkalma ezeken az anomáliákon segíteni ? hát személyeskedés ez ? nem, kedves öcsém, ez nem személyeskedés, hanem igazságkeresés 1 ezért indult meg az új korszak és csak addig van létjogosultsága, amíg ezt a hivatását becsülettel tölti be . tehát a lap sorsa (1.) az igazságért való állhatatos harccal van elválaszthatatlanul összenőve . de a mozgalom (2.) is csak e körül a sorsokat meghatározó életkörülmény érdekében fejthet ki termékeny munkát . az eszmei támadás (3.), ami alatt a múlt és jelen társadalmi igazságtalanságainak kimutatását, a helyes, emberséges álláspont megvilágítását, az ellenük való eredményes harc útjának megjelölését, a harc eszközeinek és módszereinek ismertetését, a magyar népkultúra nem frázisos de cselekedettel való fejlesztését, ápolását értem : ez az új korszak hasábjain állandóan folyik . és ezt nemcsak azzal szolgáljuk, hogy megfelelő pedagógiai cikkekei egységes és termékeny munkára serkentjük a kollégákat, hanem azzal is, hogy a felnőttek irányítására, kultúrszomjának fölkeltésére utat mutatunk . ismétlem : mi senkit nem támadunk és mi örülnénk a legjobban annak, ha ilyen „támadás“-ra szükség nem volna 1 az, akarjuk, hogy ne legyen ! azokkal a kifogásolt cikkekkel is ezt a célt szolgáljuk . végül, hogy : „egy inspektor ellen nonsens valamit is elérni“ ... ezt én nem írom alá azért, mert már volt rá példa (nem is egy, magam is segítettem benne), hogy a tanfelügyelőt ledegradálták, mert okot adott arra és a bűnök napfényre kerültek s a nyilvánosság fölháborodásának meg lett a megfelelő büntető eredménye. ezzel végeztem is leveleddel . téged is és mindenkit arra kérlek, jól gondoljátok meg, amikor személyeskedésről, támadásról beszéltek, hogy mit jelentenek azok a szavak tulajdonképpen . ne üljetek föl azoknak a „jó barátokénak a megjegyzéseire, akik ezekkel a kompromittáló szavakkal igyekeznek elhomályosítani az új korszak bátor igazságkeresését, amelyet ezentúl még fokozottabb erővel fogunk teljesíteni 1 szeretettel üdvözöl: samu bácsi .
