Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-10-10 / 10. szám
2. oldal. vallásellenes nevelés a szovjetunióban marx és lenin jelszava : „a vallás a nép ópiuma“ a szovjetszövetségben a nevelés alapelve lett . az egyesült szocialista tanácsköztársaságok szövetsége az első a világon, amely végleg leszámolt az egyházzal . az egyház volt a cári rezsim és a monopolkapitalizmus legerősebb támogatója . ez már annálfogva is természetes, mivel a görögkeleti egyház kezében voltak a legnagyobb földbirtokok és ipari vállalatok . az 1921. évben 673 kolostort, 700 kisebb, az előbbnevezett kolostorokhoz tartozó filiálist és 800.000 hektár földet koboztak el az egyháztól kártérítés nélkül . ennek ellenére az egyház még évekig dolgozott intenzíven . csak az ötéves terv megkezdésekor indítottak széleskörű kampányt ellene . a vallásellenes munka ötéves tervét 1930.-ban váltották valóra . e terv szerint 1835.-ig minden templom eltűnik . az akció sikkerrel jár. pl. a bdozeki járásban 1917.-től 1929. szeptemberéig 320 templomból csak 12-t alakítottak át kultúrcélra, de az ötéves terv kihirdetése után több mint 100-at . a tulai járásban 1929. október óta 760-ból 200-nak más a rendeltetése . az ú. n. harcos felekezetnélküliek száma 1930.-ban 3'5 millió . a többi nem kapcsolódott be aktíve a vallásellenes propagandamunkába . 1930.-ban 80 új vallásellenes egyetem nyílt meg . 40 vallásellenes muzeum van . a vallásellenes kultúregyesületek száma 20.000 . a forradalmai követő 13 év alatt 1.200 vallásellenes könyv jelent meg, 13,000.000 példányszámban . (az adatok még az 1932. évből valók I a fordító .) az egyház gazdasági csődjét — befolyásának rohamos csökkenése követte . mivel a papoktól és a templomoktól mindennemű támogatást megvontak, a hívők zsebére támaszkodó egyház sorvadni kezdett . a felekezetnélküliek akciója következtében az új városokban már nincsenek templomok . moszkvában azelőtt több mint 1.000 templom volt, ma a fele sincs meg, annak ellenére, hogy a város folyton fejlődik . 1925.-ben 2'5 millió, ma 4 millió a lakosok a beszüntetett templomok magánházak, iskolák, mozik, munkósklubok lettek . a templomok becsukása azonban nem történik erőszakkal . ha a község többsége kívánja, akkor lehet csak más célra használni a templomot . a többi templomban ugyanúgy fo. lyik az istentisztelet, csakhogy öreg bácsik és nénik képezik a túlnyomó löbbséget . a pópa ugyanúgy megy az uccán, mint régen, csakhogy úgy tekintenek rá, mint egy régi, cári emlékre . a vallásellenes újságcikkek, előadások, múzeumok, diagramok, plakátok, standartok és irodalom hatottak . a kijevi kolostor vallásellenes múzeum lett . a templomban minden a régi . a szobrok, az ikonok érintetlenek . azonban mindenütt diagramok, képek és számok láthatók . ezek szerint a kolostornak 180.000 hold földje volt . ezen kívül sörgyára, szeszgyára és szállodái voltak kijevben . az 1913. évben 1,256.804 rubel jövedelme volt, nem számítva a könyöradományokat, ami bizonyára nem kis összeget képviselt . a kolostor életét fényképek mutatják be, amelyek éppenséggel nem nevezhetők erkölcsösnek . a szovjetiskola a forradalom után egyideig nem vett részt a vallásellenes kampányban . a pap ugyan nem mehetett be oda, a tanítónak nem volt szabad ellenkeznie a tudományos kutatások eredményeivel. mivel azonban a tanítóság többsége nem akart résztvenni a vallásellenes munkában, az egyháznak sikerült befolyása alá keríteni a tanulóifjúságot az iskolán kívül . ez az állapot az 1927—28. iskolaévig tartott . ekkor ugyanis a felekezetnélküli tanítóság is belekapcsolódott a munkába és a neutrális nemvallósos nevelés helyébe a vallásellenes nevelést vezették be az iskolákba . már az első évfolyamban is vannak vallásellenes agitációs jelmondatok a tantermekben . természetesen olyan formában, hogy a gyermek fejlődési fokának megfeleljenek . a rajzokból és a fogalmazásokból látható, hogy a gyermekek helyesen fogták fel az egyházelleni harc lényegét és fontosságól . az egyik fogalmazásban olvassuk, hogy miképen győzi meg a gyermek szüleit a vak hit káros hatásáról és a vallási szertartásokon való részvétel feíeslegességéről . egy másik kép meggyőzően bizonyítja a szenteltvíz veszedelmét az egészségre : egy csepp szenteltvíz mikroszkopikus képe volt . az egyik kép a karácsonyfa ellen agitál, a másik az egyházi ünnepek ellen . minden alkalmat felhasználnak arra, hogy a materialista világnézet érvényesüljön az iskolában . a vallásellenes agitáció az iskolából a családba kerül . a gyermekek vallásellenes újságot járatnak, amelyet otthon felolvasnak a szülőknek . az ikonok helyébe forradalmi képeket tesznek . megmagyarázzák szüleiknek, hogy az egyházi ünnepek megtartása a szocialista építés rovására megy . a papoknak adott pénzt kultúrcélokra fordítják : rádiót, fényképezőgépet stb. vesznek , a felső osztályokban a vallásellenes agitációt a tanulók ugyanolyan komolyan veszik, mint a felnőttek • hogy illusztráljuk a dolgot, elmondunk egy esetet . jegorev nevű községben a fiatal pionéroknak egy szűk deszkabódé volt a helyiségük , ugyancsak itt állott egy elhagyatott templom, rozsdás haranggal . a pionérok a hatósághoz fordultak, hogy engedjék át a templomot . amikor a papok és az apácák erről értesültek, ellenakcióba kezdtek . a pionérok aláírásokat gyűjtöttek, amelynek eredményeképen 15.000 aláírással megsze, “zték az új helyiséget. a harcos felekezetnélküliek szövetségének alosztályai vannak minden iskolában . ennek a szervezetnek minden nyolcéves tanuló tagja lehet, ha megígéri, hogy a szövetségnek aktív munkása lesz . főcéljuk az ország szocialista újjáépítése, a kollektív gazdaságok megszervezése, a szocialista kultúra és a nép magasabb kultúrnívóra való nevelése . küzdenek a régi szokások eilen a modern tudomány fegyverével . vallásellenes estéket, színelőadásokat, kirándulásokat, filmbemutatót rendeznek . vallásellenes röpiratokat és újságokat terjesztenek , igyekeznek a családot mentesíteni az egyház káros hatásától propagálja a halotthamvasztást, a polgári házasságot . sajtóorgánumaik az iskolai kiadásban megjelenő „ ifjú felekezetrfélküli“ és a „felekezetnélküli“ c. lapok . templomok megszűntetésére aláírásokat gyűjtenek, a választások alkalmával felhívják a figyelmet az egyházellenes követelésekre . a szovjettanuló tudja, hogy a pópa a proletariátus ellensége s az egyház szövetségese a szovjetunió ellenségeinek . tehát nemcsak kuliúrális okok miatt küzd az egyházzal, hanem a munkásosztály érdekében is . megkérdeztünk egy pedagógust, hogy mit adnak a gyermeknek, ha elveszik tőle az istenhitet . az istenben való hitet senki sem veszi el a gyermekektől, mert ez eredetileg nincs is meg bennük . a vallásosságot később oltják bele a gyermekbe, még hozzá nehezen és sokszor eredmény nélkül, — hangzott a felelet . vallás helyett önbizalmat öntünk beléjük, egyenjogúvá tesszük őket, a társadalom hasznos tagjává neveljük, meggyőzzük őt a tudomány és a technika mindenhatóságáról, egészséges nemzedéket csinálunk belőlük, az építés utáni vágyat oltjuk beléjük és végül templom helyett motort, autót, repülőgépet, rádiót, filmet és színházat adunk nekik . s mit gondoltok, fog valami vágyódást érezni az ismeretlen atya, fiú és szentlélek után ? (skola a lidová vychova v s s s r. praha 1934 .) akik ilyen ítéletet rögtönöznek, azok nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy |nagy idők nélkül nincsenek nagy emberek, hogy az említett nagy emberek tehetségük kifejtésére alkalmas nagy időkben éltek s hatásuk, érvényesülésük titka abban rejlik, hogy a nagy időket megértették, kifejezték, népszerűsítették s így müveik időszerűek, közszükségletet tolmácsolók lévén, köztetszéssel találkoztak . mint az egyénnek, úgy az egyénekből álló társadalomnak is szüksége van szervekre, melyek segélyével érez, lát, hall, beszél és cselekszik . mint ahogy a társulás gazdasági kényszerűség, úgy annak fönntartása és fejlesztése is újabb és újabb gazdasági föladatok elé állítja a társadalmat . s a társadalom szervei arra valók, hogy azokat a föladatokat megoldják, vagyis hogy a minndennapi gazdasági szükségleteket megérezzék, meglássák, meghallják, megbeszéljék és megszerezzék . e szervek működése tehát soha sem lehet független a társadalmi rétegek, osztályok mindenkori gazdasági érdekeitől . a társadalom beszélő szervének, az irodalomnak sem lehet tehát soha más szerepe, mint ahogy az egyéb szervek által érzékelt gazdasági szükségleteket és ezek megszerzésének társadalmi eszközeit, módjait hirdesse, magyarázza s ezáltal tömegeket mint cselekvő szervekket hozzon cselekvésre alkalmas értelmi és kedélyi állapotba . ha a szükségletek és igények nem fejlődnének, az irodalom sem tüntetne föl fejlődési korszakokat, eszme-, tartalom- és irányváltozásokat . a gazdasági, társadalmi fejlődés végcélja az emberek gazdasági egyenlősége . még ez a cél elérve nincs, a társadalom elégedett és elégedetlen elemekre oszlik . elégedettek azok, akik fejlődésellenes eszközökkel anyagi és szellemi igényeiket az adott viszonyok között is kielégíthetik . elégedetlenek azok, akikre az egyenlőtlenség árnyoldala : a testi és lelki nélkülözések terhe nehezül . az elégedettek célja tehát a nekik kedvező viszonyok, intézmények állandósításával, védelmével a fejlődést akadályozni, míg az elégedetlenek a fejlődő szükségletektől nyomatva, a haladással lépést tartani, a meghaladott viszonyokat és intézményeket átalakítani törekszenek . ez ellentétes célokért társadalmi osztályok harcolnak, politikai pártok tusakodnak egymással s érdekükben maradi és haladó árnyalatokra szakadozva harcol, tusakodik az irodalom is . a harcokból, tusákból végül mindig a haladásért küzdő osztályok, pártok és irodalmi irányok kerülnek ki győztesen . mert részükön van az igazság : a fejlődés természeti, gazdasági és társadalmi szükségszerűsége . hogy a gazdasági és irodalmi viszonyok most vázolt kapcsolatáról meggyőződhessünk, elég lesz megfigyelnünk a 48.-i nagy idők s a mi korunk jelenségeit . a múlt század 30-as, 40-es éveiben magyarország közel volt ahhoz, hogy saját zsírjában fulladjon meg vagyis, hogy az államháztartás az ország bőséges természeti kincsei ellenére is csődbe jusson . a magyar társadalom megfelelő szervei az elavult gazdasági rendszerben s az ebből fejlődött társadalmi és politikai képtelenségekben találták meg ennek okát, de nem maradtak rejtve előttük azok a szükségletek sem, melyeknek ellátásától függött a veszély elkerülése . szükségesnek mutatkozott a nyugati államokban kialakult tőkés gazdasági rendhez való alkalmazkodás . ehhez képest a földnek, a föld népének és a jobbágyságnak fölszabadítása, szakítás a kezdetleges, egyoldalú, jobbadán állattenyésztésre irányuló mezei gazdálkodással, áttérés a föld belterjesebb, nyereséget hozó, az ipar, kereskedelem, hitel alapját tevő megművelésére, közlekedési eszközök, utak teremtése szárazon és vízen, iparos, kereskedő, tisztviselő és szabadfoglalkozású tanult elemekből álló polgári középosztály kialakulásának lehetővé tétele s ezek előfeltételeként a korhadt nemesi alkotmány revíziója, a jogegyenlőség, közteherviselés, népképviselet törvénybe iktatásával . részben ösztönszerű, részben értelmi tudattá vált, hogy ezen gazdasági és társadalmi újítások egyúttal létalapjai az egységes nemzeti államnak is, melyre mint szabadmozgási térre a tőkés gazdasági rendnek és járulékainak szüksége van s mivel az sem maradt titok, hogy a nemzeti és területi egység kiépülését az osztrák abszolutizmus a hagyományos elveket követő hivatalos irodalom berkeiben sorvadásról, csődről neszéinek . nem azért, mintha nem tenyészne ott valamennyi prózai és verses műfaj gombamód ra, hanem azért, mert a hagyományos irodalmi termékek nem keltenek olyan hatásokat, aminőket a kölcsey, Széchenyi, eötvös, kossuth, petőfi, arany, jókai s hozzájuk hasonlók mintákul tekintett művei keltettek . a sorvadást, a csődöt emlegetők szerint ennek oka egyszerűen az, hogy ma nincsenek kölcseyek, széchenyik, eötvösök, kossulhok, petőfik, aranyokés jókaik . a gazdasági és irodalmi viszonyok kapcsolata
