Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-10-10 / 10. szám
W"W—— II. évf. — 10. szám. ujságbélyeg használatát a kosicei postaigazgatóság 10.623-IV.-34 sz. alatt engedélyezte. _______feladó postahivatal berehovo._______ *fc' si.a berehovo—beregszász, 1935 okt. 10. ?>, -követeljük a közoktatás államosítását, minden felekezeti tendenciának az ., , .r v való kizarasát s a felekezetek hatáskörébe való utalását, a tanítók gazdasági helyzetének gyökeres javítását. a csehszlovákiai progresszív irányú magyar tanítók lapja. felelős szerkesztő czabán samu. megjelenik minden 10.-én. szerkesztőség é^ tv. kiadóhivatal : \ \ « -berehovo—beregszásfc^ asztélyi u. 6. I. __ lapzárta minden hó 1.-én. lelőfizetési ár: ! . egész évre 40 ké > ' 0.' fél évre 20 , negyed évre 10 V a történelem igazsága október 28 a történelem igazságszolgáltatásának egyik dokumentuma, amely azt bizonyítja, hogy az igazságos jogot nem lehet végérvényesen megfojtani, nem lehet a terror eszközeivel kitépni . az igazságos jog legnagyobb erőssége az az elpusztíthatatlan energia, amely szüntelen a megvalósulás állapota felé tör . jog a szabadsághoz egyénileg és társadalmilag, jog a gazdasági felszabaduláshoz egyénileg és társadalmilag, jog a szabad cselekvéshez : igazságos jogok, amelyeknek a megvalósulás felé törő energiái adják és biztosítják a történelmi mozgást a tökéletesedés felé . ezzel a meghatározással nézve október 28.-át, föltárul annak világtörténelmi és pedagógiai jelentősége . világtörténelmi jelentőség nemcsak azért, mert egy nemzet fölszabadulását jelenti, de azért is, mert ez a felszabadulási tény az igazságos jog ma is győzni tudó erejét dokumentálja . pedagógiai jelentőségű pedig azért, mert minden igazság, amely elsüllyesztett állapotból évszázados elnyomó harc ellenére is eléri a maga megvalósult formáját, pedagógiát jelent, az igazság pedagógiáját, mert az igazságos jogok elpusztíthatatlanul életerős valójára, ezek mindenkor győzni tudó erejére tanítja meg az egyént és a tömeget . hitet ad . a legteljesebb, legnagyobb pedagógia pedig az, amely hitet ad, mert az igazságos jogok győzelmébe vetett egyéni és tömeghit az egyedüli biztosítéka az élet szintjén való maradásnak . az élet szintjén való maradás : a fejlődés biztosítása, a fejlődés pedig az emberi idea megközelítése . ezt megközelíteni és kiélni : az élet értelme és célja . és egyetlen értéke is . október 28 nemcsak tényt dokumentál, de szüntelenül igazol is : az igazságos jogok megvalósításáért folyó harcok szűk' ségességét és végső eredményességét igazolja . mindazoknak, akik ma a haladásért munkában és harcban állnak, biztatás és erőforrás október 28, mert hitet ad a maga letagadhatatlan tényével, a hitre és az erőre pedig szükségünk van, hogy a haladás október 28.-áit elérhessük . a történelem és masaryk tanítja, hogy az október 28.-ák feltartóztathatatlanul eljönnek, mert, mint ahogy masaryk elnökünk hirdeti és tanítja : az igazság győz . ilku . a kát. tanűo'yek ez év augusztusi számában érdekes rendelkezéssel találkozunk : — „ezennel elrendeljük, hogy az iskolai jelentésekhez személyi részben mindenkor pontosan legyen feltüntetve, hogy mikor és hol végezte a tanerő az előírt szentgyakorlatokat .“ — az egész aláhúzva, tehát nagyon fontos lehet . a gondoskodás ily megnyilvánulása előtt fejet kell hajtanunk . az egyház a lelkiekben mindig előrelátó ; most is. nem lep meg bennünket az ilyen intézkedés, csupán kesernyés nyál gyűl össze szánkban, mert uan benne valami közönséges és lealázó, ami a hatalmon levőknek a számítását jellemzi . első olvasásra úgy érzi az ember, mintha visszafelé pergetnék az idő orsáját, de a következő pillanatban megdöbbenünk . hasonlóságot vélünk felfedezni a mai világrend egyéb vonatkozásaival . igen, ford és bafa csinál így a munkásaival, akik a munkafelmondás ijesztő kényszere alatt kénytelenek ott vásárolni, ahol fizetést kapnak . a tőke és a lelkek megtartása ez : hatalmi szóval . a különbség csak annyi, hogy míg a gyári munkások a kapitalista öncélúság eszközeivé süllyednek, addig a tanítók az egyház monopol törekvései által a társadalom egyéniségnélküli baktereivé lesznek . ám vájjon különbség-e ez ? ? nem vitatjuk a szentgyakorlatok léleknemesítő hatását, de miért éppen a tanítóságot kell először összecsődíteni . talán leheteti volna egy kicsit feljebb is kezdeni, vagy már csak mi vagyunk azok, kiken segíteni lehet . nem hinnők I erkölcs és hit dolgában a tanítóság van annyira erős, mint azok, kik ilyenre éhezőnek vélik . tagadhatatlan, hogy egy-két »igazgató úrnak“ nem fog megártani, ha a kollegiális szeretetből oktatást kapnak, mert „én és a tanító“ hiedelmük kezd kissé agyukra menni, no meg esetleg eloszlathatnák azt a tévhitüket, hogy a tanító is ember . ezekről azonban ne beszéljünk . a tanítóság gerince minden szentgyakorlat és meditáció nélkül is megérett a tiszszéljegyzetek tánlótásra a» ütötte f.v Ó élet ezemvi baja megtanította őt igazán elmélkedni, de egyben rákényszerítette arra az igazságra is, hogy a krisztusi gondolat merev dogma lett. szó sincs azonban arról, hogy a „tanerők“ érzéketlenek az évezredek óta beidegződött vallási misztériumok iránt, nem ; — csupán a változott viszonyok és az élet reális értelme mésabb utat jelölt ki számára . nem az egyén hite és meggyőződése az, ami ellen tiltakozik, hanem az az egy helyben topogás, amely a jelenig züllesztette az emberi társadalmat . Csoda-e, hogy az osztályharc teoretikusai vallásellenesek, helyesebben egyházellenesek, mert mit valósított meg az egyház azokból a tételekből, amelyeket már krisztus is a társadalmi kérdések homlokterébe dobott ? igazságtalanok lennénk, ha azt mondanék, hogy az egyházak még nem jutottak el a szociális nyomor felismeréséig . sőt; — a katolikus és egyáltalán a vallási röneszénszok munkaprogramjában már felszínesedik az osztályharc kérdése is . ám ez a rózsaszínű derengés távolról sem a testnek az éhségtől, a szomjúságtól és a hidegtől való megváltásáért kiált, hanem a túlvilági élet reményében türelemre, megértésre és szeretetre inti szikkadt tüdejű proletárjait . vájjon mit ér el ezekkel szemben a szenlgyakorlatokat végző tanítóság ? talán helyesebb lenne, ha a világpolitika intézőit és kapitalistáit gyűjtenék össze egy kis meditációra ; velük több eredményt érhetnének el 1 (?) — mindegy, de azért ne legyünk kicsinyesek . végezzünk csak lelkiismeretvizsgálatot, — hány lapot és könyvet tiltottunk mi be, különösen olyat, melyek az emberi kollektivum igazságérzetéhez szóltak ? kitől tagadtuk mi meg a napot ? ki ellen indítottunk fegyelmit csak azért, mert máskép is mert Ítélni a történelmi igazságtalanságok felett ? ne szépítsük a dolgot ! az egyház imperialisztikus felfogása sohasem kerülhet egy nevezőre a szabad szó és véleménynyilvánítás jogosságával . ehhez túlságosan elfogult és képtelen is, mert a történelem során feleslegesen hozzázokott a hatalom gyakorlásához . elítéljük az emberi méltóság nevében a németországi zsidóhecceket, valamint a kai. hívek ellent kirohanásokat is, — mini olyan kultúrbrutalilásokat, amelyek legázolni igyekeznek minden emberi etikát, de felemelt fővel — a szentgyakorlatok előestéjén —, figyelmeztetjük az egyház vezetőit arra a régi igazságra : — amit nem kívánsz magadnak, ne kívánd másnak se I a kultúra mértéke : az igazságszeretet . vagy talán az igazság kizárólag az egyház privilégiuma, amely nem tűrhet konkurrenciét ? rajta, menjünk szentgyakorlatokra, de akkor mondjunk le a gyűlölködésről, melyet azok iránt szítunk, akik megunták már a tömjén égszagú illatát . a prygresszív tanítóság hite az igazság, jelszava a gondolatszabadság, szentgyakorlata pedig a jövő emberének nevelése . a kát. tanügyek említett rendeletének nem csupán alaki célja van ; az adminisztrációnak ilyen bevezetése távolabbi célt is szolgál . a tanítói állások beteltek . a felesleg már nálunk mutatkozik . az ideiglenes állások tanítójelöltjei, ha nem felelnek meg — köznyen pótolhatók . az állás és kenyérnélküli ember (sajnos legyen az akár tanító is) könnyen besúgóvá válhat, különösen akkor, ha az ilyen vállalkozás érdemszerzést is jelent . a kollégiális őszinteséget felváltja az óvatosság, mely ridegséget von tanító és tanító közé ; mert ki tudja, holnap nem repülök-e állásomból . és ebben áll a valódi kár — sokkal inkább, mint a rendelkezés effektiv megtartásában . már bevezették a lélektani ceezurát, most pedig megvetették az ágyát a spicliskedésnek . kartársaim, önkéntelenül is diderot mondása jut eszembe : — „rabszolgákat tartani semmi ; tűrhetetlen az, hogy a rabszolgákat állampolgároknak nevezzük .“ — ti vagytok és mi vagyunk ezek a rabszolgák, de ez nemcsak a mi szégyenünk I (d-i) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ csekklapot mellékeltünk . mindenki rendezze hátráiékát !
