Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-09-10 / 9. szám

6. oldal. új korszak Kánt. hírek a pozsonyi népszavából vesszük át a következő cikket: „óh, adler, adler, pályát tévesztettél. adler, rimaszombati tanító pályafutásáról és szatócserkölcséről sokan tudnának beszélni . hajdanában arról volt hires, hogy tanárai jegyzeteit litografálva kiadta „copyrigt by er­­nő adler“ jelzéssel . 10-15 kc-ért előállított könyveket darabonként 30-40 kc-ért árusítot­ta a tanítói pólyára törő képzősöknek és ex­­ternistóknak . már a képzőben elleste, hogy miből lehet vagyont gyűjteni, sajnos mi szo­ciáldemokraták kapzsiságáról elég későn sze­reztünk tudomást . hajónkra kapaszkodott, pártunk vállain emelkedett és mikor látta, hogy a szociáldemokraták nem ültetik va­gyonba, igazgatói székbe, mert erre nincs módjuk, más pártok felé keresett kapcsola­tot . az 1934-35- iskolai évben szklobik má­­ria 1. polgári leányiskolái növendéket fölpo­fozta . adler ugyanis helyettesített a rima­­szombati polgáriban, ott felírta a táblára, az elsőosztály sorrendje szerint fognak felelni a leányok . szklobik maria,mivel több első osz­tály van, megkérdezte: melyik első osztály órarendje szerint . szklobik máriát fölpofoz­ta . mikor ezért szklobik lászló, a leány édes­apja felelősségre vonta, akkor azt mondta : ha nem tetszik hogy fölpofoztam a lányát, menjen masarykhoz . aki egy olyan tanítót, mint a legemberségesebb ember masaryk g. tamás köztársasági elnökünk, így megbánt, az nem érdemli meg, hogy ebben az ország­ban gyerekeket neveljen . adler nem áll hi­vatása magaslatán . aki ilyen kereskedelmi érzékkel rendelkezik s így árulja magát, hagy­ja el a tanítói pólyát 1 pofozómasinóra nincs szükség Csehszlovákia iskoláiban . ezennel felhívjuk az illetékes tényezők figyelmét adler ernő rimaszombati tanítóra, aki mielőtt neve­lőnek ment volna elfelejtette önmagát meg­nevelni“, leközöltük . a mi véleményünk is az, hogy az iskolát meg kell tisztítani az ü­­zérektől meg a verekedésre hajlamos embe­rektől . de kérdjük : miért nem tűnt föl adler üzérkedése addig, amíg párttag volt ? hiszen tudniok kellett, hogy amit a jegyzetekkel csi­nált, azt a pártba tartozó néhány tanár jóváha­gyása mellett csinálta . sőt 1 jaj volt annak, aki nem vette meg a mindenhonnan össze­­kompillólt jegyzetet vagy nem fizette ki, aho­gyan adler kívánta . megfenyegette, hogy az ő „atyai barátjánál“ megbukik és bizony meg is bukott az illető . vették hát a jegyzetet és a hónuk alatt láthatóan viselték azt is meg a többi kiadványokat is. hogy lássa, akinek látni kellett, hogy miből készült, mire áldozott a jelölt . ezeket akkor is meg kellett volna látni és meg kellett volna írni, mert a sze­gény vizsgázók teljesen ki voltak szolgáltat­va ennek a jegyzetet nagyban gyártó ifjú a­­karnoknak s védnökeinek . aztán ami a ve­rekedést illeti, abban is egy véleményen va­gyunk, de mi azért mégsem ajánlhatjuk azt, hogy aki verekedik, mindjárt el is csapják, mert akkor igen sok tanítót kellene azonna­li hatályai, elcsapni . amikor mi a múlt év­ben egy konkrét ügyben a legfelsőbb bíró­ság elvi döntvényét leközöltük, melyben a verekedő igazgató tanító meg lett büntetve s kimondva, hogy verekedni nem szabad, egyszerre 15 előfizetőnk mondott le , azóta ezek közül háromról kaptunk hírt, hogy ve­rekednek s mi meg is írtuk . de a hatósá­gok nem veszik ezt olyan tragikusan . és ez a hiba, mert ha a tanügyi hatóságok kellő szigorral járnának el a verekedőkkel szem­ben, nem ismétlődnének meg oly sűrűn ezek az esetek . azt, hogy adler ernő a panaszló szülőt tiszteletreméltó elnökünkhöz küldte vol­na panaszával, ezt éppen adlerről nem tud­juk elhinni . audiatur et altera pars! husznai tanfelügyelő úr legfrissebb hi­vatalos ténykedéséből mutatunk be itt egye­lőre egyet . a múlt tanév májusában a tan­­felügyelő badaló községben járt egy vasár­nap, ahol — választások előtt lévén —, po­litikai beszédet tartott a szocdem. párt részé­ről, aminek az elmúlt parlamenti időszakban képviselője volt . másnap elment az ottani iskolába és a tanító segítségével a tanulók körében megrendezte a választást . politikai pártokat csinált az iskolában, volt agrár párt. szocdem. párt, stb . a tanulók szavaztak a tanfelügyelő úr asszisztálása mellett és a szoc­dem. párt került ki győztesen a választásból, (a rendezők ügyesen végrehajtott manővere foly­tán), a polgári ismeretek óráján a macsolai is­kolában a fiatal tanító szintén megrendezte a választást, de itt nem voltak politikai pártok, mint badalón a tanfelügyelő jelenlétében . a macsolai iskolánál a hivatalos tanterv szel­lemének megfelelően csak dolgozók és dol­goztatok pártja volt . a választás eredménye az volt, hogy a dolgoztatok pártja győzött . (a tanítóbácsi nem manővrírozott I) az ügy ezzel be is lenne fejezve, ha azt husznai úr is úgy akarná . ő pedig nem így a­­karta . a vakáció elején kiment ma­­csolára és az ügyről jegyzőkönyvet vett fel. de ezt se akárhogy . a vizsgálatról hivatalo­san nem értesítette a fiatal tanítót, a gyere­kek kihallgatásánál, akiket úgy szedetett össze a faluban, nem lehetett jelen az iskola igazgatója . husznai úr egyedül hallgatta ki a gyerekeket és egyedül vette fel a jegyző­könyvet . amikor pedig a jegyzőkönyvelés útón a fiatal tanító felkereste hivatalában őt és megkérdezte, hogy miért az ő tudta nél­kül csinálta a kihallgatást, akkor azt mondta a tanfelügyelő, hogy a referátustól egyenesen azt az utasítást kapta, hogy így csinálja . nos, mi kereken megmondjuk, hogy ezt nem hisszük el, nem hisszük el, hogy a referátus egy állítólagos névtelen feljelentésre így in­tézkedett volna . mi nagyon jól tudjuk, hogy miért történt ez és hogy mindenki tudja, meg is mondjuk: a fiatal tanító fia czabén samu tanítónak, annak a czabán Samunak, aki nem hajlandó lenyelni a tanfelügyelő úr na­gyon is kifogásolható intézkedéseit . hát így állunk . és azt kérdezzük : ki védi meg az ilyen esetben a tanítót, ha a progmatikát maga a tanfelügyelő fölrúgja ? hová fog az ilyen el­járás vezetni ? ugyanez a husznay az ukrán tanítók egyesületének az elnöke . gratulálunk az ilyen törvénytisztelő elnökhöz 1 szerkesztői üzenetek „igazmondó', köszönjük a védelmet . jól esik tud­ni. hogy mindenüti vannak a mi tiszta, emberi ideál­jainkkal együttérző emberek . az olyan idézetekhez, amilyent a „k. m. h.“ hozott a mi szerk. üzenetünkből, amikor csak a végső következtetés van kivéve, de az azt megelőző oksorozat — az olvasók félrevezetése céljából, vagy mondjunk enyhébb esetet : az egész cikk nem figyelmes elolvasása miatt —. el van hagy^ va, az ilyen fajta idézetekhez mi szokva vagyunk . ha a „k. m. h “ cikkírója az egész szerkesztői üzene­tet figyelmesen elolvasta volna, ha valóban tárgyilagos és fegyelmezett koponya : nekünk kellett volna igazat adnia . na, de ezt nem várhatjuk egy valláserkölcsi alapon álló laptól . lapunkat csereként megindítottuk . szíves üdvözlet . kapcarongyból való pólya — az a baj, hogy a szögény mind sza­pora . ha kenyér nincs is, a gyerök möggyün . tavaszi is, őszi is . mert csak az jut a szegény­nek : — asszony . igaz, hogy annak is az az urak választják ki a szépít, szeretőnek . de azért nekünk is kerül asszony . oszt teröm a gyeiök, kéne a kis ködmön, mög a tej, de nincs . hát ez nem jó I így hozta felém a szél juhász istván fe­lestanyás filozófiáját, amint előttem taposta a sarat sógorával, a községi csordással . juhász beszélt, amaz csak módjával szórta az igent feleletül . a népies írók az ilyen embereket humoros tárcákban használják mulatságára a magyar intelligenciának . s mivel a müveit közönség a népet csak az ilyenfajta írók tollán keresztül ismeri, ott tartunk, hogy a kultúrált magyaroknak fogalmuk sincs a magyar nép lelkivilágáról . a rongyos magyar paraszt alakja nem nevetni való . én nem tudok azon mosolyogni, hogy az ócskapiacon vett úrisapkában ezek a falusi emberek naivul tárgyalnak nagy dolgok­ról , a tudatlanság soha nem nevetséges, min­dig szomorú , hogy a magyar paraszt nem eléggé müveit s hogy még most sem lehet műveltebbé, az meg éppen siratni való állapot.. de hát az az energia, amely kiművelhetné a magyar koponyákét, ott ring a morgó fegyverek vasában meg a „szeretet“ milliomos szegé­nyeinek hétlakatú páncélszekrényében . jól kilépnek előttem juhászék . nem aka­rom őket egészen utólérni . a beszélgetés min­den szava úgyis idevág egészen . — a csorgóparton is kettős lőtt kurusa mihály tanyáján a bérös feleséginek . nem tudták mibe takarni a másik gyerököt . kapcába csavarták... hát hallja, furcsán indul ám an­nak is az élete . furcsa gúnyában indul neki a világnak . oszt kettőt szoptat a szögény asz­­szony . rítt is a feleségöm, mikor möglátogatta, a kiadásért felelős: czabán samu. vitt neki egy kis melegöt, mert aszonta, csak olyan az a szögény menyecske, mint az árnyék . alig múlt 20 éves, oszt van négy kicsi most­­mán . öt vóna, de tavaly möghalt a legnagyobb . jól is töszi az isten, ha elvöszi, azt mondom : jól járt! bár csak ne születne egy szögény se... minek ? tovább nem hallom a szót . kocsi kanya­rodik ki egy oldalsó dűlőn . a két ember föl­lép, csak úgy féllábbal a kocsira és az olda­lára ülnek . magam taposom a sarat . nem járhatok kocsin, hiszen én is csak tanyásféle ember vagyok, 116 tanyai gyerek pásztora . kurta komencióra vagyok fogadva, hogy nevel­­gessem a növendékeket . persze szalmán . a tudomány magtalan szalmáján . vigyázni kell az abrakra, mert attól szilajodik a vér! gondolataimban a kis tanyás porontyot takargatom be szánó szívvel . olyan fájdalmas halani a végtelen nyomorúság eseteit . egy-egy ilyen dolog órákig lefoglal, ilyenkor erős vágy fog el, hogy odajáruljak a mi sorsintéző ura­inkhoz s beszéljek nekik bátrat és merészet , milyen hangzatos erkölcsi prédihációkat zúgnak a mi bálványaink a terméktelenség vagy a kor­látolt termékenység ellen ! ! az az erkölcsös, hogy a dolgozók asszonyai teremjenek sok-sok gyermeket, gyárba való, olcsó kezeket, az egy­háznak híveket, a hazának polgárokat, szülje­nek ványadt csemetéket rövid életre, hosszú szenvedésre ! és a szegények szaporák . . . annyi a rongyos csecsemő, annyi a 30 éves korra kiszívott, kivénült dolgos anya ! ha egyszer a „gondviselés“ meddőséggel ajándékozná meg a nincstelenek életét, ha meg sem születnének azok, akik elől már eleve el van szedve minden életföltétel... jogi alapon: akkor talán megtudnák a jog és kenyér urai, hogy ők önmagukban minden aranyukkal és marhájukkal együtt milyen értéktelenek ? mert mit érnek a sok holdak, ha nem születnének kapcarongyokba csavart béres-sarjak, akik ki­vénült apjuk után megfogják az ekeszarvát . teremnek selyempaplanos ágyban, vidám, do­­logtalan, szeretni szerető asszonyok méhéből és ringanak rózsafa bölcsőben f akik örökös soha nem pihenő munkájukkal a falánk herék szükségleteit teremtik elő, azok teremnek szal­mazsákos vackokban s első ruhájuk : kapca­rongy ! képzeljünk el egymás mellett két ilyen ellentétes gyermeket s gondoljunk arra, hogy vájjon nem lehetne-e mindkettőt egyformán hasznos, dolgozó testvérré nevelni ? kétségte­lenül lehetne ! de a selyempólyás babák apái jogi alapon belenőzeszuk utódaikat a munkát­­lanságba, a gazdagságba . a munkásgyermek pedig belenő az ap­jának ócska ruhájába . . . öröklődik a gőg és a bőség . Öröklődik a könny és a nyomor ! de a gőgnek és bőség­nek alapja a könny és a nyomor . azért kelle­nek a munkásporontyok . azért haitik szünte­lenül a szózat: teremjetek, teremjetek ti, tö­meg asszonyai, hogy legyenek új igavonók a földeken, a gyárakban az emberrel uzsoráskodók gazdagítására . hogy legyenek új és új leány­testek az örömök ember-börzéin . teremjetek ! mert akkor ugyan nem lehetne ám do­logtalanul járni, ha nem volnának agyonhajszolt görnyedt munkások, akik gyalog cipelik hátu­kon a fát ! mert akkor ugyan senki sem dúskálhatna a pezsgős dáridókban, ha nem volnának kiásott dögön rágódó szegény emberek ! mert akkor ugyan nem lángolna a gaz­dagság fénye, ha nem volnának kapcarongyba csáváit csecsemők 1 a fénylőknek, az élet csillogását élvezők­nek kell az árnyék, kell a könny t nekik csak ott terem meg az édes kacagás, ahol a mész­­sziségből fölzokog a tömeg sírása ! azért kellenek a kapcarongyba csavart csecsemők s ezért erkölcstelen a rongyosok meddősége . akik az emberiség sorsát intézik, azok m nyomja: a„merkur“-nyomda berehovo, asztélyi u. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents